A boldogság néha nem nagy dolgokban rejtőzik, hanem az apró, közösen megélt pillanatokban. Egy húsvéti tojás elkészítése is lehet ilyen varázslatos élmény: ahogy együtt választjuk ki a színeket, óvatosan festjük a mintákat, és közben nevetünk, beszélgetünk. Ezek a csendes, egyszerű percek adják az ünnep igazi melegségét. Az apró örömök – egy mosoly, egy közös alkotás, egy meghitt pillanat – emlékeztetnek arra, hogy a boldogság sokszor már ott van a kezünkben.
Boldogságóra Alapprogram
Tevékenységi terv 2026. április 17.
„Varázsszavak: Sajnálom, bocsáss meg, köszönöm, szeretlek”
Óvodapedagógus neve: Szabó Zsanett
Csoport: vegyes csoport
Tevékenységi forma: Boldogságóra komplex tevékenységekkel
Tevékenység előzménye:
– A csoportunk életében hónapról-hónapra, hétről-hétre jelentős szerepet kap a EQ fejlesztése egy-egy adott témán keresztül, a boldogságóra módszertan szerint a havi témánk a megbocsájtás, melyet már eddig is több alkalommal említettünk, legutóbb a „Pitypang bóbitája” mese kapcsán.
– Az tavaszias idő beköszöntével egyre többször esik szó az erdei állatok életéről, ezért választottam az alábbi mesét.
Tevékenység témája:
A megbocsájtás gyakorlása
A tevékenység célja:
Visszacsatolás a pitypang bóbitája meséhez
Meglévő tudás rendszerezése
Szociális készségek fejlesztése
Társas kapcsolatok fejlesztése, építése
Anyanyelvi nevelés
A tevékenység feladatai, nevelési feladatok:
az anyanyelvi, értelmi fejlesztés Szókincs és ismeretek bővítése a tevékenység előzményei által és a tevékenységek közben.
érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés: közös játék közben az egymásra való odafigyelés, az egyéni bánásmód módszerének alkalmazása (dicséret, elismerés) közösségi nevelés a közös élmények átélése alkalmával, tolerancia, elfogadás, egymásra való figyelem
Didaktikai feladatok:
érdeklődés felkeltése és motiváció a tevékenység megkezdésekor,
figyelem ébren tartása a tevékenységek közben
drámapedagógiai elemek használata a mese közben
Képesség és készségfejlesztés:
verbális képességek és anyanyelvi fejlesztése a beszélgetés alkalmával
szociális képességek fejlesztése: türelem, segítőkészség, tolerancia fejlesztése, önbizalom fejlesztése (pozitív megerősítés, dicséret)
Alkalmazott módszerek, eljárások:
beszélgetés, bemutatás, magyarázat, hibajavítás, dicséret, buzdítás, ellenőrzés, értékelés
Szükséges eszközök:
a mesében szereplő bábok, mesében szereplő eszközök
zene lejátszó
pokróc, mint varázsszőnyeg,
fejdísz (szigetlakó és kapitány)
Sóliszt gyurma
Ernyő, kislabdák…
A tevékenység kidolgozása
Szabad játék biztosítása a csoportban, a gyermekek fogadása. Igény szerinti bekapcsolódás a játékba, részvétel, ötletadás.
A csoportszoba illata és dekorációja, színei a tevékenység témájához igazodnak
Motiváció
A gyerekek szabad játékkal tevékenykednek szerte a csoportszobában. Megbeszéljük, hogy kinek milyen a hangulata.
„Emlékeztek, tegnap milyen gyönyörű virágos rétet készítettünk? Ki szeretne virág lenni?”
A szőnyegre irányítom a tevékenységet, ahol korábban elpakoltuk a játékokat.
Miután az érdeklődő gyerekek odajöttek hozzám játszani, megkérdezem, hogy ki milyen virággá változott?
Relaxáció
Hervad a virágom, éled a virágom… című relaxációs játékot játsszuk
Fújj, fújj szél… című relaxációt játsszuk
Miután 6-8 alkalommal elvégeztük mindkét relaxációt lefekszünk közösen a szőnyegre és meghallgatjuk Bagdi Bella: Ho’oponopono című dalát, melyre a többi kisgyereket is magamhoz hívom
Zenehallgatás
Zenehallgatás közben felhívom a figyelmüket, hogy próbáljanak figyelni a zenére és a szövegre
Ho’ponopono interaktív játék
„Menjünk el együtt egy távoli szigetre varázsszőnyeggel, gyertek, álljunk rá, és vigyen minket a szél messzire… hogy is utánoztuk az előbb a szelet?
Kiválasztok egy ügyesebb kisgyereket, aki a hajóskapitány lesz én leszek a sziget lakója ezt fejdíszekkel illusztrálom.
A sziget lakója megismerteti a varázslatot az utazókkal (Ho’ponopono) elmondja mit jelent (hibáinkat kijavítani) a hozzá tartozó varázsszavakat megpróbáljuk együtt kitalálni (Sajnálom, bocsáss meg, köszönöm, szeretlek)
„Most, hogy megtanultuk a varázsszavakat, gyakoroljuk egy kicsit… ha elhallgat a zene akkor a hozzánk legközelebb állónak mondjunk egy varázsszót és öleljük meg egymást!”
Jön a sárkány…
Kört alakítunk kiválasztunk egy gyereket, aki a kör közepére áll (ő lesz a sárkány) … Együtt mondjuk a mondókát:
„Ha megbántod a másik szívét,
a varázsszót ne feledd!
Sajnálom, bocsáss meg,
köszönöm, szeretlek!”
Valakihez kitárt karokkal közeledve megpróbálja „elkapni”, de ha elhangzik valamelyik varázsszó, akkor megmenekül az illető, ha nem, akkor helyet cserélnek, ő lesz a sárkány…
Mese dramatizálás
A plüssfigurák segítségével elmesélem a mesét.
Süni és a megbocsájtás című mese dramatizálása
Beszélgetés közben elemezzük Süni viselkedését, majd a tevékenység lezárása után játéklehetőségeket kínálok fel.
Tevékenység lezárása, visszavezetés a megelőző tevékenységbe:
• Játszhatnak a mesében szereplő állatokkal.
• Sóliszt gyurmából elkészíthetik a szereplőket
• Ernyővel való játékkal a mesében szereplő medve labdáival játszunk tovább.
Foglalkozási/ tevékenységi terv
boldogságóra foglalkozás témája:
Apró örömök élvezete
A tevékenység helye: Tatabánya, Lila Óvoda, Napocska csoport
Korcsoport: Vegyes csoport
A tevékenység vezetője: Fekete-Kónya Marianna
A tevékenység típusa: Komplex
A tevékenység szervezeti formája: Kötetlen tevékenység
Előzmények: Beszélgetés arról, hogy mikor érzik magukat boldognak. Beszélgetés alkalmával
felidézni, hogy mikor boldogok voltak, hol voltak, mit csináltak és mit tehetnek azért, hogy
többször is boldogak legyenek. Vegyék észre az apró örömöket az életükben. A hónap dalát
többször is meghallgattuk.
Módszerek: Beszélgetés, bemutatás, gyakorlás, magyarázat, motiválás, közlés, dicséret, ellenőrzés,
értékelés.
Eszközök: Báb, mesebőrönd, CD-lejátszó, képek, színező.
Didaktikai feladatok: Érzelmi intelligencia fejlesztése játékok során.
Nevelési lehetőségek: Érzelmi- közösségi nevelés:
• A gyermekek biztonságérzetének erősítése szeretetteljes, elfogadó légkör kialakításával.
• A társas kapcsolatok fejlesztése közös játékokkal és együttműködést igénylő
tevékenységekkel.
• Az érzelmek felismerésének és kifejezésének segítése beszélgetésekkel, szerepjátékokkal.
• Az egymás iránti figyelem, türelem és segítőkészség alakítása.
• A közösségi szabályok megismertetése és betartásának gyakorlása.
• A pozitív megerősítés és dicséret alkalmazásával az önbizalom erősítése.
Kiemelt fejlesztési területek:
beszédkészség, verbális kifejezőkészség fejlesztése
figyelem, megfigyelőképesség
kommunikációs készség fejlesztése
Szókincsbővítés
gondolkodás fejlesztése
beszédkedv felkeltése
• Értelmi fejlesztés: Megfigyelőképesség, problémamegoldás, gondolkodás és emlékezet
fejlesztése.
Tevékenység célja, feladatai:
• Tapasztalatszerzés biztosítása megfigyeléssel, játékkal és cselekvéses tanulással.
• A gyermekek szókincsének és kommunikációs készségének fejlesztése beszélgetésekkel.
• A figyelem, emlékezet és gondolkodás fejlesztése játékos feladatokon keresztül.
• Az együttműködés és egymás segítésének ösztönzése közös tevékenységek során.
• A sikerélmény biztosítása, a gyermekek önbizalmának erősítése.
• A szabálytudat és a közösségi normák alakítása.
Tartalmi feldolgozás A fejlesztés módszerei, munkaformák,
eszközök, megjegyzések.
1. Szervezési feladatok
A csoport kiszellőztetése. Szabad játék biztosítása a
csoportban, a gyermekek folyamatos fogadása. Igény
szerinti bekapcsolódás a játékba, részvétel és ötletadás.
2. Motiváció és megvalósítás
Reggeli után bábbal motiválom a gyermekeket, ezt
követően a hónap dalát meghallgatjuk.
Meghallgatjuk „ Imádok élni” című dalt és közösen
táncolunk.
A dal után a „Hervad a virágom, éled a virágom…”
mozgásalapú relaxációs gyakorlatot végezzük, ezután a
gyermekekkel helyet foglalunk a szőnyegen és
megbeszéljük, hogy ki tudja felidézni, hogy mikor volt
utoljára boldog, éppen akkor hol volt, mit csinált és mit
tehetnek azért, hogy többször is boldogak legyenek
A beszélgetés után a gyermekek meghallgatják „ Újra
együtt” című mesét.
6. A tevékenység lezárása
A tevékenység után akinek kedve van készíthet a
meséhez kapcsolódóan színezőt.
Akinek kedve van az kipróbálhatja a „ Mi van a kendő
alatt” tapogatós játékot felnőtt segítséggel.
Kötetlen tevékenységek
A gyermekek számára lehetőségeket kínálok
fel a játék során.
báb
IKT eszközök
Relaxálás
Beszélgetés
Magyarázat, dicséret.
Beszélgetés
Gondolkodás, türelem, beszédkészség,
fejlesztése
Magyarázat, közlés, dicséret.
Aki nem szeretne részt venni a tevékenységben az
visszatérhet a szabad játékba és az általam készített
játékokhoz.
Szükség esetén segítségnyújtás
Időbiztosítás
Felhasznált források: Tabajdi Éva: Boldogságóra kézikönyv pedagógusoknak és szülőknek, Bagdi
Bella, Prof. Dr. Bagdy Emőke
Reflexió
A „Apró örömök élvezete” témájú boldogságóra foglalkozás során a gyermekek érdeklődése végig
fenntartható volt. A báb alkalmazása hatékony motivációs eszköznek bizonyult, a gyermekek
figyelmét gyorsan felkeltette, és segítette a tevékenységbe való bevonódást. A „Imádok élni” című
dal meghallgatása és a közös mozgás örömteli hangulatot teremtett, a gyermekek felszabadultan,
aktívan kapcsolódtak be a táncba.
A mozgásos relaxációs gyakorlat segítette a gyermekeket a megnyugvásban és a beszélgetésre való
ráhangolódásban. A szőnyegen történő beszélgetés során több gyermek is megosztotta saját
élményeit arról, mikor érezte magát boldognak. A vegyes életkorú csoportban jól megfigyelhető
volt, hogy a nagyobb gyermekek bátrabban fogalmazták meg gondolataikat, míg a kisebbek inkább
rövidebb válaszokkal vagy nonverbális jelzésekkel fejezték ki érzéseiket.
A mesehallgatás során a gyermekek figyelmesen hallgatták a történetet, többen reagáltak a mese
egyes részeire, ami azt mutatta, hogy érzelmileg bevonódtak. A tevékenység lezárásaként felkínált
színező és tapogatós játék lehetőséget adott az egyéni érdeklődés szerinti tevékenységválasztásra. A
gyermekek többsége szívesen kapcsolódott be ezekbe a tevékenységekbe, miközben a szabad játék
lehetősége is biztosított volt.
A foglalkozás során megvalósult az érzelmi és közösségi nevelés erősítése, a gyermekek lehetőséget
kaptak saját érzéseik megfogalmazására, egymás meghallgatására és az apró örömök felismerésére.
A pozitív megerősítés és dicséret hozzájárult a gyermekek önbizalmának erősítéséhez és a
biztonságos, elfogadó légkör fenntartásához.
Ebben a hónapban a tavaszi szünet ellenére nagyon sűrű volt a progrmunk. A betegségek miatt sajnos tavaszi szünet előtt nem tudtunk húsvéti mulatságot tartani, de bepótoltuk. Színes feladatokkal, játékokkal, finomságokkal tarkítottuk a napot. A Föld napja alkalmából állatvédelmi faliújságot készítettünk, melyen a feltűntettük, képekkel, tárgyakkal, milyen fontos állataink védelme. Valódi dolgokat ragasztottunk fel, melyek nem jók az állatoknak, megbetegedhetnek tőlük. A vizi állatokat fenyegető veszélyeket is feltűntettük.
A varázsgyűrűk nagyon tetszettek a gyerekeknek, igazi szuperhősöknek érezték tőlük magukat.
Tartalmasan és izgalmakkal telt az április. Várjuk a következő izgalmakat is.
Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde Bojti Tagóvoda
A Boldogságóra keretében a hét elején „leltárt” készítettünk, megkértük a gyerekeket, hogy mondjanak nekünk olyan hétköznapi dolgokat, élményeket, amelyektől úgy érezhetjük, hogy szebb a világ, amelyek apró örömet, boldogságot jelentenek a számukra akár otthon, akár az óvodában.
A beszélgetés során kitértünk az elmúlt hónap eseményeire is, hiszen a március több ünnepet is tartogatott számunkra. Kedves ajándékkal köszöntöttük a család Nő tagjait, megemlékeztünk a Víz világnapjáról, és e hónap végén volt a Húsvéti készülődésünk is, ahol egy vidám, meghitt délelőttöt tölthettünk a szülőkkel. Az ünnepek kapcsán beszélgettünk arról, hogy milyen apró örömök rejlenek ezekben a jeles napokban is. Arról is beszélgettünk,, hogy milyen apró örömöt hozott az életünkbe a tavaszi évszak is.. Sok gyermeknek a jó idő, virágok, sok napsütés, az előbújó kis állatok, visszatérő madarak jutott az eszébe. Az, hogy sok időt tölthetnek a szabadban, a sok-sok virággyűjtés, bogárlesés.
A záró körben, a hét végén összegeztük a Boldogóra tapasztalatait, és megbeszéltük, hogy a következő napokban figyeljék meg a tavasz beköszöntével a természetben fellelhető szépségeket.
Szentendrei Barcsay Jenő Általános Iskola
Sokat beszélgetünk a megbocsátásról, de az idei témához kötődő kézműveskedés különösen tetszett a Gyerekeknek, mindenféle tárgyat szerettek volna megjavítani. 🙂
A boldogságóra következő témája a célok kitűzése és elérése volt, amelyet a Szivárvány csoportban, vegyes életkorú, 3–4 éves gyermekekkel dolgoztam fel. A tevékenység tervezése során tudatosan törekedtem arra, hogy a sarkvidék témáját a gyermekek korábbi élményeire és tapasztalataira építsem. A téli kesztyűk készítése és a képzeletbeli „kirándulás” az Északi- és Déli-sarkra megfelelő alapot teremtett a téma elmélyítéséhez, így a mese és a vers befogadása nem elszigetelt élményként, hanem egy komplex tanulási folyamat részeként valósulhatott meg.
A választott módszerek – bemutatás, gyakorlás, értékelés – lehetővé tették a gyermekek aktív bevonását és az élményszerű tanulást. A kötetlen szervezeti forma és a mikrocsoportos munkaforma biztosította az egyéni sajátosságok figyelembevételét, valamint a differenciálás megvalósulását. A differenciálás két szintje jól illeszkedett a vegyes életkorú csoporthoz: a kisebbek elsősorban befogadóként, míg a nagyobbak aktívabb szerepben kapcsolódhattak be a versmondásba és a beszélgetésekbe.
Az eszközök kiválasztása – bábok, képeskártyák, plüss állatok, terepasztal – tudatosan szolgálta a szemléltetést és a több érzékszerv bevonását. A boldogságóra szemléletének megfelelően fontos szempont volt az érzelmi biztonság megteremtése és a pozitív érzelmi ráhangolás, amelyet a mozgásos játékok, a relaxáció és a közös éneklés is támogatott.
A tevékenység során a tervezett elemek döntő többsége megvalósult. A motivációs szakasz – különösen a hóember célbadobó játék és a sarkvidéki terepasztal – nagy érdeklődést váltott ki, a gyermekek aktívan, örömmel kapcsolódtak be a játékba. A tapintásos tapasztalatszerzés és a szerepjátékos elemek elősegítették a téma mélyebb megértését és az érzelmi bevonódást.
A relaxációs gyakorlat és a „Van nekem egy álmom” című dal hatékonyan segítette a ráhangolódást, csökkentette a feszültséget, és támogatta a pozitív érzelmi állapot kialakulását. A saját mese elmondása során a gyermekek figyelme végig fenntartható volt, különösen a történet szereplőinek személyes küzdelmei és fejlődése ragadta meg őket. A mese erkölcsi üzenete – a kitartás, a próbálkozás és az önelfogadás fontossága – jól illeszkedett a boldogságóra célrendszeréhez.
A beszélgetés során a gyermekek aktívan megosztották gondolataikat, saját élményeiket. A kérdések lehetőséget adtak az önreflexióra és a célkitűzésre, amely a közösen készített plakátban konkretizálódott. Ez a tevékenység erősítette a közösségi érzést és a közös gondolkodást.
A versmondás mozgással kísérve különösen motiváló volt: a gyermekek szívesen utánozták a pingvin mozgását, ami egyszerre fejlesztette a mozgáskoordinációt, a ritmusérzéket és az anyanyelvi kompetenciát. A játékosság végig jelen volt, ami hozzájárult a pozitív tanulási légkörhöz.
A gyermekek aktivitása magas szintű volt, a spontán helyzetek – például saját történetek megfogalmazása – jól beépültek a folyamatba. A közösségi helyzetekben megmutatkozott az együttműködés, a segítőkészség és az egymás iránti elfogadás.
A tevékenység legfontosabb tanulsága számomra az volt, hogy a komplex, érzelmileg gazdag irodalmi élmények hatékonyan támogatják a gyermekek személyiségfejlődését. A boldogságóra elemeinek beépítése hozzájárult a pozitív énkép, az önbizalom és a közösségi érzés erősítéséhez.
Fejlesztési lehetőségként megfogalmazható, hogy a jövőben még több dramatikus elemet és differenciált feladatot építhetek be, különösen a nagyobb gyermekek számára. Emellett érdemes lenne több időt biztosítani az egyéni megnyilvánulásokra és a spontán ötletek kibontakoztatására.
Pedagógiai munkám eredményességét a gyermekek aktív részvétele, örömteli megnyilvánulásai és a közösen létrehozott produktumok igazolták. Erősségemnek tartom a motiváció megteremtését, az érzelmi ráhangolás tudatos alkalmazását és a differenciált fejlesztést. Fejleszthető területként a tevékenység időbeli strukturálását és a még tudatosabb reflektív tervezést jelölöm meg.
A társas kapcsolatok ápolása témakörében megvalósított boldogságóra foglalkozást a Szivárvány csoport 3–5 éves gyermekeinek tartottam. Ez az alkalom már nem az első volt, így a gyerekek ismerősként, örömmel fogadták a „Boldogságvárat”, amelynek következő lépcsőfokára most együtt léphettünk fel. A vár vizuális jelenléte továbbra is erős motivációs eszköznek bizonyult: a gyerekek büszkén figyelték, hogy haladunk előre, és kíváncsian várták, milyen új élmények kapcsolódnak az adott témához.
A foglalkozást a „Körbe, körbe karikába…” című relaxációs gyakorlattal indítottuk. Ez a tevékenység különösen jól illeszkedett a korosztály sajátosságaihoz, hiszen a mozgás és az alkotás egyszerre jelent meg benne. A gyerekek papírt és zsírkrétát kaptak, majd a mondóka ritmusára körkörös mozdulatokkal firkáltak. A kezdeti lendületes, nagy mozgások fokozatosan lassultak, ahogy egyre inkább belemerültek a tevékenységbe. A körök rajzolása megnyugtató hatással volt rájuk, segítette a feszültség oldását és a ráhangolódást a foglalkozásra.
A gyerekek élvezték a szabad firkálás lehetőségét, nem volt elvárás a „szép” rajz, így felszabadultan alkothattak. Megfigyelhető volt, hogy a kezdeti nyüzsgés után egyre csendesebbé, összeszedettebbé vált a csoport, figyelmük befelé fordult. Ez a rövid, játékos tevékenység segítette őket abban, hogy ellazuljanak, és nyitottabbá váljanak a további közös élmények befogadására.
Ezt követően a „Ha boldog vagy, mutasd meg mindenkinek” című dalt énekeltük el közösen. A mozgással kísért éneklés – tapsolás, dobbantás, nyújtózkodás – segítette a gyerekeket abban, hogy testileg is megéljék az örömöt és az együttlét pozitív érzéseit. A dal ismétlődő szerkezete biztonságot adott, a gyerekek gyorsan bekapcsolódtak, és egyre felszabadultabban vettek részt a közös éneklésben.
A téma bevezetését a „Kis barátom, hogy vagy?” játékkal valósítottam meg. Ez az egyszerű, mégis hatékony tevékenység lehetőséget adott arra, hogy a gyerekek egymásra figyeljenek, megszólítsák egymást, és kapcsolatba lépjenek társaikkal. Bár néhány gyermek még segítséget igényelt a válaszadásban, többen önállóan is meg tudták fogalmazni, hogyan érzik magukat. Ez a gyakorlat jól támogatta az érzelmek kifejezésének és az egymás iránti érdeklődésnek a fejlődését.
A mesei feldolgozás során Bezzeg Andrea „Tavaszi ébresztő” című történetét hallgatták meg. A mese egy magányos medvéről szólt, akit barátai szeretettel és figyelemmel próbálnak felébreszteni. A gyerekek érdeklődéssel figyelték a történetet, és különösen tetszett nekik az a gondolat, hogy a barátok együtt tesznek valami jót a másikért. A mese feldolgozását élményszerű, érzékszervi játékokkal mélyítettük el. Csukott szemmel beszélgettünk arról, milyen lehet egy barlangban lenni, majd érintős játék során különböző ingereket élhettek át: „hangya” futott végig rajtuk, „szél” simította meg az arcukat. Ezek a tapasztalatok segítették az empátia és az érzékenység fejlődését.
A harkályjáték során ritmusbotokkal kopogtunk, ami nemcsak a figyelmet, hanem az együttműködést is erősítette. A gyerekek élvezték az aktív részvételt, és örömmel utánozták a hangokat.
A foglalkozást a munkafüzet feladatának kiszínezésével zártuk, majd közösen elhelyeztük a társas kapcsolatok jelképét a Boldogságvár következő lépcsőfokára. Ez a mozzanat ismét megerősítette bennük a fejlődés élményét és a közös munka értékét.
A foglalkozás során a gyerekek sokféle módon kapcsolódhattak egymáshoz: hanggal, mozgással, játékkal és érzelmi megosztással. A tapasztalatok azt mutatták, hogy ebben az életkorban is jól fejleszthető a társas érzékenység, ha élményszerű, játékos formában közelítjük meg a témát.
Az első boldogságóra foglalkozást a Szivárvány csoport 3–4 éves gyermekeinek tartottam, a hála témakörének bevezetésével. Már a foglalkozás előtt igyekeztem különleges hangulatot teremteni: bevittem a csoportszobába a „Boldogságvárat”, egy nagy, színes rajzot, amelynek lépcsőin hónapról hónapra haladunk majd felfelé az egyes témák mentén. A gyerekek azonnal észrevették az újdonságot, köré gyűltek, kérdezgettek, és láthatóan izgatottá váltak. Nagy örömmel fogadták, amikor elmondtam nekik, hogy most az első lépcsőfokra lépünk együtt.
A foglalkozást relaxációval indítottuk. A „Napimádás” gyakorlat során körben állva, lassú, tudatos mozdulatokkal lélegeztünk. A gyerekek karjukat felemelve beszippantották a levegőt, majd hangosan kifújták, miközben elképzeltük, hogy minden rossz érzést kiengedünk magunkból. Bár ebben a korosztályban még kihívást jelent a figyelem tartós fenntartása, meglepően szépen bekapcsolódtak, és élvezték a hangos, játékos légzést. Ezt követően a „Szép nap, ölelj most át engem” című dalt énekeltük, tapsolással és dobbantással kísérve. A zene gyorsan oldotta a kezdeti feszültséget, vidám, felszabadult légkört teremtett.
A téma bevezetését az „Add tovább a falevelet!” játékkal valósítottam meg. A gyerekeknek figyelniük kellett egymásra, miközben a leveleket körbeadták, ami jól fejlesztette az együttműködést és az egymásra figyelést. A játékot versmondással egészítettük ki, amit hamar megszerettek, és néhányan már együtt mondták velem a sorokat.
A mesehallgatás során Bezzeg Andrea „A hálafa története” című meséjét mondtam el. A gyerekek figyelmesen hallgatták, különösen megérintette őket az öreg fa szomorúsága és az állatok kedvessége. A feldolgozás során egyszerű, személyes kérdésekkel segítettem őket a kapcsolódásban. Többen meg tudták fogalmazni, minek örültek aznap, és kinek mondanának köszönetet, ami ebben az életkorban fontos első lépés a hála tudatosítása felé.
A foglalkozást alkotó tevékenységgel zártuk: kiszínezték a hála jelét, majd közösen elhelyeztük a Boldogságvár első lépcsőfokára. Ez szimbolikus és motiváló lezárást adott az alkalomnak. A végén minden gyermek elmondhatta, kinek adna hálavirágot, ami meghitt, érzelmekkel teli pillanatokat hozott és tenyérlenyomatokból hálafát festettünk.
A foglalkozás sikeres volt, a gyerekek nyitottan, örömmel és aktívan vettek részt benne. Megerősítést kaptam abban, hogy már ilyen fiatal korban is érdemes a hála témájával foglalkozni, hiszen megfelelő támogatással képesek azt megérteni és kifejezni.
Áprilisban összekapcsoltuk a tavasz egyik legszebb csodáját a pillangót és a hála gyakorlását.Mindenki megalkotta a maga kék „hála pillangóját” és átadta annak a családjában, akinek hálás volt valamiért.Megbeszéltük, hogy mennyi mindenért lehetünk napi szinten hálásak, illetve milyen sok embernek.