Szeptember óta tartjuk boldogságóráinkat, amelyek rengeteg élményt és pozitív tapasztalatot nyújtottak nemcsak a kis óvodásainak, hanem az itt dolgozó nevelők számára is. Sok gyakorlat vált kedvenceinkké, amelyet a mindennapjainkban is előszeretettel hasznosítunk.
A Hála téma feldolgozásának hatása megindító volt számomra, megerősített abban, hogy a gyerekek érzelmi életének fokozásában nagy segítségünkre válhat ennek folyamatos gyakorlása. A foglalkozást a ˇHervad a virágom, éled a virágom.. gyakorlattal kezdtük, majd a gyerekeket arra kértem feküdjenek kényelmesen és becsukott szemmel hallgassuk meg Bagdi Bella: Szép nap ölelj most át engem… c. zenéjét. Nagyon megható pillanatok voltak számomra látva, hogy ezek a kis apróságok mennyire együtt tudnak élni a zenével. Ezután beszélgető kör keretében értelmeztük a hála- köszönet szavak jelentését, majd az egymásra figyelés erősítését dió játékkal folytattuk. Elindult 1, majd 2. és 3. dió is a körben. A Hálafa történetének elmesélése után mi is elkészítettük a saját kis fánkat, amelynek lombját kis kezük nyomata díszített. Saját hála diót készítettek kis szívecskékkel díszítve, majd a gyerekek nagy ölelés kíséretében átadták egymásnak.
Optimizmus gyakorlása is relaxációs gyakorlattal kezdődött. „Repül a karom, ha akarom, ha nem akarom..”, Bagdi Bella: Pozitív gyerek vagyok c. dalára a gyerekek önfeledt táncba kezdtek, refrénjét a végére együtt énekelték. A vidám hangulat megalapozása után elmagyaráztam mit is jelent maga az optimizmus szó. Közösen összegyűjtöttük a pozitív tulajdonságainkat, amelyhez tükröt használtunk, majd egy kivágott Nap sugaraira írtuk a boldog, optimista napjainkhoz szükséges motivációkat, amelyet jól látható helyre ki is tűztük.
A Társas kapcsolatok erősítésének téma feldolgozása során látogatta meg csoportunkat a Szociális Központ segítője, Timi néni. Az ő segítségével készítettük el az emberfigurákból álló barátságláncunkat, amelyet a gyerekek ötletei alapján kezüknél fogva ragasztottunk össze, ezzel jelképezve az összetartozást a csoportban.
Az Adventi ünnepkörhöz tartozó témakör a Boldogító jó cselekedetek. Ennek feldolgozásában segített a kézikönyvben található szituációs játék ötlet, amelyet főként a nagyobb gyerekekkel tudtunk megvalósítani. A gyerekekkel mézeskalácsot készítettünk közösen, amelyet feldíszítettek és a szüleiknek hálájuk jeléül, nagy ölelés kíséretében átadtak.
Célok kitűzése és elérése téma feldolgozásához készítettem a gyerekeknek egy célba dobó hóemberfigurás táblát. A mese után beszélgetés kezdeményeztem a gyerekekkel és közösen megpróbáltunk egyszerű célokat megfogalmazni, amelyek az óvodai életben is fellelhetőek.(egyedül felhúzni a cipőmet, ügyesen teríteni..). A célba dobással ezeket erősítették meg a gyerekek, de a nagyobbak közt hangzott el olyan kitűzés is pl.: „ A család.., apa, anya és mi egészségesek legyenek”; „Jó legyek!-„De te jó kislány vagy!”- „Itt igen, de otthon nem!” A kitartást mindennapjainkban is erősítem a gyerekekben, sok beszélgetéssel, buzdítással, ahol szükséges segítségnyújtással segítem az adódó nehézségek leküzdésébe.
A gyerekek körében maga a megküzdés fogalma főként a játékban elért sikert vagy kudarcot jelenti, így már számukra is adódott olyan helyzet, amit meg kellett oldani. A nehézségek persze más területen is mutatkoznak, de a mi feladatunk bátorítani őket, hogy ne hátráljanak meg, legyenek kitartóak céljaik elérésében. Sok türelemmel, odafigyeléssel, szeretetnyújtással segíteni, amely által ők maguk is türelmes és kitartó emberré válnak. A beszélgetés végén megszólalt a csengőnk, majd előkerült egy titokzatos levél, amelyben a plüss állatok kértek segítséget kiszabadításukhoz. Ezzel az akadályok leküzdése elkezdődött.
Márciusi témánk az Apró örömök volt. A tavasz első hónapja, a csodálatos természetünk újjászületése, Foglalkozásunk a „Hervad a virágom, éled a virágom…”relaxációs gyakorlattal kezdődött, majd Bagdi Bella: Imádok élni dalát hallgattuk meg. Beszélgettünk arról, hogy apró örömeink mindenhol jelen vannak, csak észre kell venni őket, ehhez nélkülözhetetlen érzékszerveink működése. Kiválasztottunk egy gyereket, akit körberajzoltunk, majd az érzékszervek megrajzolása után elhelyezték a hozzájuk kapcsolódó kártyájukat. A csoportban már jól ismert játékot játszottuk el: „Mi van a kendő alatt?”
A megbocsátás gyakorlása szinte mindennapossá vált csoportunkban. Gyakran előfordul hogy a gyerekek közt konfliktus adódik, amelyet gyakran a mi segítségünkkel tudnak csak megoldani. Ilyenkor mindig meghallgatjuk a „sértett feleket”, igyekszünk ráláttatni őket arra, hogy mennyire várják reggelente egymást, és a játékban is nagyon hiányoznának egymásnak, ha nem bocsátanak meg. Bagdi Bella témához aktuális dalának meghallgatása után beszélgetést kezdeményeztem a bocsánatkérésről. A gyerekek elmesélhették mi volt számukra az a rossz dolog amit tettek, és hogyan kértek emiatt bocsánatot. Ez egy picit időben elhúzódott, több gyerek is megosztotta sérelmeit társával szemben, amit persze rögtön orvosoltunk is. Kézfogás és nagy ölelés … ez a megbocsátás útja.
Májusi témánk a testmozgás. A mozgás a gyermekek szerves része, nélkülözhetetlen elem az életükben. Rengeteg funkcióban tölt be fontos szerepet életünkben, ennek hatásaként kiegyensúlyozottabbá, boldogabbá válunk. Bagdi Bella: Jól érzem magam boogie dala nagy sikert aratott a gyerekek körében. Önfeledt táncolásuk után a gyerekek maguk választhattak ismert mozgásos játékainkból. Legkedveltebb a „Tűz, víz, repülő” és a „Szoborjáték”. Az óvoda udvarán versenyjátékokkal folytattuk, amelyet szintén a gyerekek kértek tőlem.
Az utolsó témakör a Fenntartható boldogság. Ezen a foglalkozások felidéztük a Boldogságóráktól kapott kedves emlékeket, meghallgattuk és táncra perdültünk kedvelt dalainkra. A boldogság érzését tovább fokozva közös fagylaltozásra hívtuk a gyerekeket. Nagyon jó hangulatban, pozitív élményekkel zártuk a napot.
Boldogságóra Alapprogram
Szeptember óta tartjuk boldogságóráinkat, amelyek rengeteg élményt és pozitív tapasztalatot nyújtottak nemcsak a kis óvodásainak, hanem az itt dolgozó nevelők számára is. Sok gyakorlat vált kedvenceinkké, amelyet a mindennapjainkban is előszeretettel hasznosítunk.
A Hála téma feldolgozásának hatása megindító volt számomra, megerősített abban, hogy a gyerekek érzelmi életének fokozásában nagy segítségünkre válhat ennek folyamatos gyakorlása. A foglalkozást a ˇHervad a virágom, éled a virágom.. gyakorlattal kezdtük, majd a gyerekeket arra kértem feküdjenek kényelmesen és becsukott szemmel hallgassuk meg Bagdi Bella: Szép nap ölelj most át engem… c. zenéjét. Nagyon megható pillanatok voltak számomra látva, hogy ezek a kis apróságok mennyire együtt tudnak élni a zenével. Ezután beszélgető kör keretében értelmeztük a hála- köszönet szavak jelentését, majd az egymásra figyelés erősítését dió játékkal folytattuk. Elindult 1, majd 2. és 3. dió is a körben. A Hálafa történetének elmesélése után mi is elkészítettük a saját kis fánkat, amelynek lombját kis kezük nyomata díszített. Saját hála diót készítettek kis szívecskékkel díszítve, majd a gyerekek nagy ölelés kíséretében átadták egymásnak.
Optimizmus gyakorlása is relaxációs gyakorlattal kezdődött. „Repül a karom, ha akarom, ha nem akarom..”, Bagdi Bella: Pozitív gyerek vagyok c. dalára a gyerekek önfeledt táncba kezdtek, refrénjét a végére együtt énekelték. A vidám hangulat megalapozása után elmagyaráztam mit is jelent maga az optimizmus szó. Közösen összegyűjtöttük a pozitív tulajdonságainkat, amelyhez tükröt használtunk, majd egy kivágott Nap sugaraira írtuk a boldog, optimista napjainkhoz szükséges motivációkat, amelyet jól látható helyre ki is tűztük.
A Társas kapcsolatok erősítésének téma feldolgozása során látogatta meg csoportunkat a Szociális Központ segítője, Timi néni. Az ő segítségével készítettük el az emberfigurákból álló barátságláncunkat, amelyet a gyerekek ötletei alapján kezüknél fogva ragasztottunk össze, ezzel jelképezve az összetartozást a csoportban.
Az Adventi ünnepkörhöz tartozó témakör a Boldogító jó cselekedetek. Ennek feldolgozásában segített a kézikönyvben található szituációs játék ötlet, amelyet főként a nagyobb gyerekekkel tudtunk megvalósítani. A gyerekekkel mézeskalácsot készítettünk közösen, amelyet feldíszítettek és a szüleiknek hálájuk jeléül, nagy ölelés kíséretében átadtak.
Célok kitűzése és elérése téma feldolgozásához készítettem a gyerekeknek egy célba dobó hóemberfigurás táblát. A mese után beszélgetés kezdeményeztem a gyerekekkel és közösen megpróbáltunk egyszerű célokat megfogalmazni, amelyek az óvodai életben is fellelhetőek.(egyedül felhúzni a cipőmet, ügyesen teríteni..). A célba dobással ezeket erősítették meg a gyerekek, de a nagyobbak közt hangzott el olyan kitűzés is pl.: „ A család.., apa, anya és mi egészségesek legyenek”; „Jó legyek!-„De te jó kislány vagy!”- „Itt igen, de otthon nem!” A kitartást mindennapjainkban is erősítem a gyerekekben, sok beszélgetéssel, buzdítással, ahol szükséges segítségnyújtással segítem az adódó nehézségek leküzdésébe.
A gyerekek körében maga a megküzdés fogalma főként a játékban elért sikert vagy kudarcot jelenti, így már számukra is adódott olyan helyzet, amit meg kellett oldani. A nehézségek persze más területen is mutatkoznak, de a mi feladatunk bátorítani őket, hogy ne hátráljanak meg, legyenek kitartóak céljaik elérésében. Sok türelemmel, odafigyeléssel, szeretetnyújtással segíteni, amely által ők maguk is türelmes és kitartó emberré válnak. A beszélgetés végén megszólalt a csengőnk, majd előkerült egy titokzatos levél, amelyben a plüss állatok kértek segítséget kiszabadításukhoz. Ezzel az akadályok leküzdése elkezdődött.
Márciusi témánk az Apró örömök volt. A tavasz első hónapja, a csodálatos természetünk újjászületése, Foglalkozásunk a „Hervad a virágom, éled a virágom…”relaxációs gyakorlattal kezdődött, majd Bagdi Bella: Imádok élni dalát hallgattuk meg. Beszélgettünk arról, hogy apró örömeink mindenhol jelen vannak, csak észre kell venni őket, ehhez nélkülözhetetlen érzékszerveink működése. Kiválasztottunk egy gyereket, akit körberajzoltunk, majd az érzékszervek megrajzolása után elhelyezték a hozzájuk kapcsolódó kártyájukat. A csoportban már jól ismert játékot játszottuk el: „Mi van a kendő alatt?”
A megbocsátás gyakorlása szinte mindennapossá vált csoportunkban. Gyakran előfordul hogy a gyerekek közt konfliktus adódik, amelyet gyakran a mi segítségünkkel tudnak csak megoldani. Ilyenkor mindig meghallgatjuk a „sértett feleket”, igyekszünk ráláttatni őket arra, hogy mennyire várják reggelente egymást, és a játékban is nagyon hiányoznának egymásnak, ha nem bocsátanak meg. Bagdi Bella témához aktuális dalának meghallgatása után beszélgetést kezdeményeztem a bocsánatkérésről. A gyerekek elmesélhették mi volt számukra az a rossz dolog amit tettek, és hogyan kértek emiatt bocsánatot. Ez egy picit időben elhúzódott, több gyerek is megosztotta sérelmeit társával szemben, amit persze rögtön orvosoltunk is. Kézfogás és nagy ölelés … ez a megbocsátás útja.
Májusi témánk a testmozgás. A mozgás a gyermekek szerves része, nélkülözhetetlen elem az életükben. Rengeteg funkcióban tölt be fontos szerepet életünkben, ennek hatásaként kiegyensúlyozottabbá, boldogabbá válunk. Bagdi Bella: Jól érzem magam boogie dala nagy sikert aratott a gyerekek körében. Önfeledt táncolásuk után a gyerekek maguk választhattak ismert mozgásos játékainkból. Legkedveltebb a „Tűz, víz, repülő” és a „Szoborjáték”. Az óvoda udvarán versenyjátékokkal folytattuk, amelyet szintén a gyerekek kértek tőlem.
Az utolsó témakör a Fenntartható boldogság. Ezen a foglalkozások felidéztük a Boldogságóráktól kapott kedves emlékeket, meghallgattuk és táncra perdültünk kedvelt dalainkra. A boldogság érzését tovább fokozva közös fagylaltozásra hívtuk a gyerekeket. Nagyon jó hangulatban, pozitív élményekkel zártuk a napot.
Ez az utolsó témánk a nevelési év során. A boldogság várára felkerült az utolsó jel is, teljesítettük az éves kitűzött feladatunkat, még közelebb jutottunk a boldogabb élethez. Az aranytulipánt meséltem a gyerekeknek, közben együtt mondókáztunk, mozogtunk, énekeltünk, játszottunk. Újra meghallgattuk Bagdi Bella általunk nagyon kedvelt dalait.
A témát egy állatkerti kirándulással vezettük be. A kirándulás során nem csak mi mozogtunk, hanem lehetőségünk volt megfigyelni az állatok mozgását is. Ez a téma nagyon kedvelt a gyerekek körében, hiszen az óvodás gyermekek lételeme a mozgás. Minden napra becsempésztem valamilyen plusz mozgásos tevékenységet a gyerekek számára. A témával kapcsolatban elmeséltem a gyerekeknek a Mese a piros kalapos békákról c. történetet.
Meghallgattuk a szőnyegen fekve Bagdi Bella Hooponopono c. dalát, kicsit meditáltunk rá. Az óvodás gyermekek életében gyakran előfordul, hogy akarva, akaratlanul megbántják egymást. Ilyenkor fontos, hogy tudjunk bocsánatot kérni és tudjunk megbocsátani a másiknak. Ez nem mindig könnyű feladat, hiszen sérelmeink ezt nem mindig engedik meg, sokszor ez még nekünk felnőtteknek is nagyon nehéz. Viszont, ha megbocsátunk, sokkal könnyebb lesz lelkünknek, leesik egy teher rólunk. A megbocsátást is gyakorolni kell. Megbeszéltük, hogy a ne haragudj, bocsáss meg, ugyanolyan fontos varázsszavunk, mint a kérek szépen, vagy a köszönöm.
Igyekeztünk megtalálni minden pici örömöt a hét során. Az Aranyág rügyeztetése egy fontos momentuma volt mindennek. Mindenki lerajzolhatta, hogy ő minek örül igazán az életben. Táncoltunk Bagdi Bella Imádok élni című dalára, egy elég pörgős dal, a gyerekek is kicsit felpörögtek tőle, nagyon élvezték.
Farsang hetét ünnepeltük. A farsangi játékok során jártuk végig a témát. A gyerekeknek meg kellett küzdeniük a feladatokkal, időnként saját magukkal és társaikkal is, saját maguknak kellett kitalálniuk, hogy tudják leghatékonyabban teljesíteni a játékos feladatokat, hogy sikert érjenek el. A bált a gyerekek bemutatkozásával kezdtük, még a legbátortalanabb gyerek is szívesen bemutatta jelmezét. Ezt követően táncoltunk, énekeltünk, majd következett az eszem-iszom. Ivó versenyt tartottunk kiskanál segítségével, majd evő versenyt hátra tett kezekkel ez követően seprűvel való táncolással és újságpapíron táncolással folytatódott a nap. A mulatságot a tornateremben fejeztük be, ahol előkerültek a Veronika játékok, végezetül egy relaxációs gyakorlat következett a ballonon fekve.
Egy relaxációs gyakorlattal kezdtük el a foglalkozást: Égig érő fa vagyok… Ezt követően elmondtuk a hét napjairól szóló mondókánkat. Fehér Klára Foglalkozások című szövegét dolgoztuk fel a gyerekekkel. Elmutogattuk a hallottakat, majd sorba rendeztük a történethez tartozó képeket. Megbeszéltük, hogy ki mi szeretne lenni, ha felnőtt lesz. Igazán eredeti ötletek is születtek. Lehetőséget biztosítottam a gyerekeknek, hogy megmintázhassák azt, aki lenni szeretnének. A foglalkozás végén meghallgattuk Bagdi Bella Van nekem egy álmom c. dalát.
A héten újabb boldogság foglalkozást tartottam a gyerekeknek, melynek témája ezúttal karácsonyhoz fűződően a Jó cselekedetek volt. Meghallgattuk Bagdi Bella Jó emberré csak a szívemmel válhatok c. dalát. Elmeséltem a gyerekeknek Bezzeg Andrea Szívem kertje c. meséjét, érdeklődve figyelték a gyerekek. Csukott szemmel hallgatóztunk, hátha mi is meghalljuk azt a dallamot a felhők közül. A mesét követően beszélgettünk róla, hogy volt e már olyan, hogy megdicsérte őket valaki, s ha igen, akkor miért. Nagyon jó érzéssel töltött el, hogy nem mindig ugyanazt hallottam, nagyon egyedi dolgokat soroltak fel a gyerekek. Igazán jó volt hallgatni őket. Szituációs játékokat játszottunk: Miben segítenétek anyának, ha fáradtan érne haza és otthon még sok munkája lenne? Ha az óvó néninek fáj a feje, miben tudnátok neki segíteni? stb. Harangokat színeztünk melyekkel a Jócselekedetek fáját fogjuk feldíszíteni. Karácsonyig minden nap feltesszük a fára annak a harangját, aki az előző nap valami jót tett a csoportban. Ettől nagyon lelkesek lettek a gyerekek, nagyon próbáltak valami jót cselekedni.
Már kialakultak csoportunkban a baráti kapcsolatok, így a mostani téma érzelmileg nagyon közel áll a gyerekekhez. Próbáltuk összeszedni, hogy mi az, ami jellemző egy barátságra, a barátok hogy viselkednek egymással. Pillangós barátság karkötőt készítettünk, melyet mindenki oda adhatott a csoportban annak, akit barátjának tekint. Először az én, majd Pogány Judit előadásában is meghallgathatták a gyerekek Kormos István A fecske meg a szalmaszál c. meséjét. Meghallgattuk a Hahó Együttes Barátság c. dalát, melyre örömmel táncoltunk.