Jó cselekedetek – mi is az a jó cselekedet? Gondolatokat olvastunk fel a boldogító jó cselekedetek témában. Kitöltöttük a kérdőívet. Megbeszéltük, milyen jó cselekedeteket vittünk véghez a napok folyamán. Ki, hogy érezte magát. Pozitív üzenetkártyákat készítettünk egymásnak és a családtagoknak.
Boldogságóra Alapprogram
Beszélgettünk embertársainkhoz, családtagokhoz, barátokhoz füződő kapcsolatainkról. Ki is az igazi barát? Mi a közös bennünk osztálytársakkal. Közös tulajdonságok, érdeklődés keresése osztálytársainkkal. Milyen sok a közös bennünk, sokszor nem is gondoltuk volna…
Közös programokat szerveztünk, ellátogattunk a közeli városba, Halloween partit rendeztünk. Együtt voltunk, megismertük jobban egymást.
Optimizmus – eljátszottuk, hogyan viselkedik az optimista és a pesszimista az életben. Készítettünk szemüveget, amin keresztül pozitívan vagy negatívan láttuk a körülöttünk lévő világot. Példákat soroltunk fel a környezetünkből. Végül pozitív megerősítő gondolatokat írtunk a saját kézlenyomatainkkal.
Előzetesen képes idézeteket, verseket, dalokat gyűjtöttek a gyerekek a bocsánatkérésről. Ezeket közösen elolvastuk, beszélgettünk a téma bevezetéseként.
Szóba került az is, hogy ki hogyan kért bocsánatot, vagy esetleg hogyan sikerült megbocsátania valakinek. A bevállalósak el is mondtak olyan esetet, amikor ők maguk bántottak meg valakit (és azt is, hogy kértek, vagy éppen nem kértek elnézést), illetve olyan történet is elhangzott, amikor őket bántották meg. Abban közösen megegyeztek, hogy épp olyan nehéz bocsánatot kérni, mint megbocsátani.
A diákokkal értelmeztük az idézeteket,elolvastuk az ehhez kapcsolódó történetet. Felsorolták miért lehetnek hálásak. Miért fontos kifejezni hálánkat. Napocskát rajzoltak, amibe beleírták miért hálásak az életben.
Katica csoport
Nagyon szeretik a gyerekek a meséket, a mesedramatizálást ezért az Aranytulipán mesét dolgoztuk fel.Nagyon élvezték a gyermekek a mese közben a sok játékot, mondókát, éneket.
A boldogság jelképét a szívet mi új nyommattal készítettük el.
Az optimizmus témakörének feldolgozása során a gyerekek először az alapfogalmakat járták körül, elmondták, hogy számukra mit jelent az optimizmus, pesszimizmus és a realizmus. Saját történeteket is felhoztak, melyeken keresztül társaiknak is elmagyarázták ezeket a fogalmakat.
A beszélgetés után párokban összeállítottak olyan szópiramisokat, melyekben a számukra pozitív kicsengésű szavakból építették fel az optimizmus szót.
Maci csoport
Június elején sor került az óvodai évzáróra, ballagásra. Mivel vegyes életkorú a csoportunk, csak 11 kisgyermektől kellett „búcsúznunk” akik ősszel megkezdik az iskolát. Úgy gondoltuk, hogy a fonalszív megfelelő ajándék lesz számukra erre az alkalomra. A kisebbekkel elkészítettük számukra, aki szeretett volna többet készíteni, hogy több barátjának adhasson arra is volt lehetőség. A kisebbek számára ez kicsit nehéz feladatnak bizonyult, sok segítséget igényelt. Volt aki csak a szív külsejét készítette fonalból és a belső részét csak kiszínezte. Sokat beszélgettünk arról, hogy milyen fontos a barátság, hogy a barátaink jelenléte boldoggá tesz minket. Mit tehetünk, hogy a barátok megmaradjanak? Próbáltuk a kapcsolattartást a beszélgetést hangsúlyozni.
Sok gyerek hajlamos arra, hogy ha valami rossz történik vele, akkor elkönyveli, ez neki nem megy, nem fog sikerülni, nem szereti senki stb. Ezt az órát annak szenteltem, hogy mindenki elmondhatta az érzéseit, mi bántja őket, mi az amitől félnek. Összegyűjtöttünk olyan mondatokat, biztatásokat ami mindenkinek jól esik, ha éppen valami nem sikerül neki, vagy rossz kedve van. Óra elején kis mosolykákon helyezték el a jelenlegi hangulatukat, óra végére szinte mindenki a zöld mosolykára került.
Elérkeztünk az idei év utolsó boldogság órájához. Ezt az órát kicsit rendhagyó módon az udvaron tartottuk meg, az időjárás és a tanév vége miatt is. A gyerekek már kissé fáradtabbak, nehezebben koncentrálnak. Érezhető volt ez a mai napon is, bár lehet, hogy a helyszín miatt is könnyebben kalandozott el 2-3 gyermek figyelme időnként. A többieknek nagyon tetszett az arany tulipán mese, mely hasonlított a magyar népmesék némelyikéhez, könnyen kikövetkeztették a mese végét. A mesébe szövött mozgásos részek nagyon tetszettek a gyermekeknek, volt amit ismertek is, olt ami újdonság volt számukra. Két-három alkalommal is elismételtünk egy-egy mondókát, dalt, majd gond nélkül visszahelyezték magukat a mesébe. Kötetlen, jókedvű foglalkozás volt, melynek a végén kiszínezték a boldogság kerekét. Megnéztük, hogy milyen hosszú utat jártunk be év eleje óta, megszámoltuk hány hónapon át hány lépcsőfokot haladtunk felfelé.
Visszaigazolás olt számomra az évzáró ballagásunk, próbák során hallhattuk, ahogyan a gyermekeink elbúcsúznak az egy iskolába induló társuktól. A Boldogságóra Programnak is köszönhetően, illetve gyermekeink és a csoportban dolgozó felnőttek személyiségének köszönhetően is csodálatosan megfogalmazott, érzékeny, szeretettel teli mondatokba öltve fogalmazták meg a gyermekeink a jókívánságaikat társuk számára.