A Boldogságóra keretében a Költészet napjához kapcsolódóan játékos, együttműködésre épülő feladatot végeztünk. A tanulók különböző magyar költők képeit kapták meg darabokra vágva, amelyeket először közösen kellett kirakniuk, majd felismerniük, hogy kit ábrázol a kép. Miután sikerült beazonosítaniuk a költőt, minden csoportnak mondania kellett egy verset vagy versrészletet az adott alkotótól.
A tevékenység célja az volt, hogy a gyerekek játékos formában találkozzanak a magyar költészettel, fejlesszék együttműködési készségüket, és pozitív élményeken keresztül kapcsolódjanak az irodalomhoz.
Takács Istvánné
Boldogságóra Alapprogram
Boldogságóránk témája a „Megbocsátás”volt.
A foglalkozást relaxációs gyakorlattal kezdtük,majd elolvastam a gyerekeknek A három csibe című belga népmesét.Hosszan beszélgettünk a mese mondanivalójáról,személyes példákat is hoztunk a megbocsátásra.
Ezután a mindfulness mondókát mondtuk,illetve játszottuk el.
Végül elkészítette mindenki a saját megbocsátás pillangóit.Az iskola udvarán röptettük őket:
„Elengedem a sérelmem!Megbocsátok!”- kiáltással.
Elmondom a tevékenység elején, hogy válasszanak ceruzát, és firkáljanak tetszés szerint a papírra. Ez az „irkafirka” relaxációs gyakorlat. Aztán a papír hátuljára is csukott szemmel. Meghallgatjuk Bagdi Bella: Pozitív gyerek vagyok.. dalát, a zene alatt sétálunk körbe, megfogjuk egymás kezét, táncolunk a zenére. Kerekecske dombocska mondóka mondogatása közben az egyik csapat csikizi a másikat. A gyerekeknek elmesélem a Szomorú Szilárd és Boldog Blanka mesét, kérdések segítségével megbeszéljük. A tevékenység zárásaként leülünk az asztalhoz és elkészítjük az optimizmus lépcsőjére a jelet, felragasztjuk. A varázsszemüveget kidíszítjük. Közösen táncolunk a dalra.
A tevékenységet relaxációval kezdjük, a „Napimádással”. Ezt követően lerajzoljuk, hogy mi teszi széppé a napunkat. Megbeszéljük a gyerekekkel, hogy miért lehetünk hálásak, miért adhatunk hálát?
A gyerekeknek elmesélem a Hálafa története című mesét. A mese után kérdéseket teszek fel nekik a történettel kapcsolatban. A szőnyegen ülve mesélem a mesét. Hangommal, mimikámmal érzékeltetem a mese mondanivalóját. Közösen megbeszéljük a mese után feltett kérdéseket: Mit gondoltok, hogyan érezhette magát a fa, amikor elmesélte a nagy álmát? Ti milyen helyzetben, mikor voltatok hálásak?
A gyerekek az asztalnál megrajzolják a virágot.A Boldogság várára felragasztjuk a hála jelét.
A gyerekeknek elmondom hogy az udvaron keressenek, szép, színes faleveleket, majd ajándékozzák oda családtagjaiknak, miközben átadják, fogalmazzák meg a hálájukat feléjük.
Lezárásként hálaköveket festettünk.
A készségfejlesztő iskolásokkal (9-12.o.) egy kisfilm megnézésével és beszélgetéssel dolgoztuk fel a megbocsátás témáját. Majd készítettünk hozzá egy gondolat térképet.
Sziasztok!
A boldogságórára a gyerekek lelkesen, örömmel készültek. Relaxációs, meditációs gyakorlattal kezdtünk.
Beszéltünk a témáról, a harag fokozatairól és a megbocsátás szintjeiről. Megtekintettük a három csibe című népmesét, levontuk a tanulságokat. Kreatív alkotásaink: Az arcunkra van írva, bocsánatkérő kártyák. Közben hallgattuk a csodás zenét.
Marcali Noszlopy Gáspár Általános és Alapfokú Művészeti Iskola
Csapatépítő játék keretében ahányat tapsoltam, annyi gyerek ölelte meg egymást.
Lehetett érezni, hogy feloldódtak és felszabadultabbá váltak.
Előkerült a csomagolópapír. Körberajzolták társukat, majd odaírták saját külső és belső tulajdonságaikat. Kifejtették, hogy ez pozitív vagy negatív. Ha előnytelen, hogyan változtatnának rajta.
Elhozták magukkal az értékes dolgaikat, ami felesleges a szüleiknek. Elmesélték, miért is kincs számukra a megnyugtató tárgy.
Orosháza Városi Önkormányzat Napköziotthonos Óvodája, Székhely Óvoda
Jelvények készítése, ajándékozása.
A középsúlyos értelmi fogyatékos gyermekek „tiszta szívűsége” fokozott, hiszen az érzelmi biztonságuk folytonosságára van szükségük. Sérelem esetén gyorsan képesek a megbocsátásra, ami inkább egy érzelmi feloldódás.
A téma feldolgozását egy mese megtekintésével indítottuk: A tücsöknek a hegedűjét véletlenül eltörték a kis hangyák. Jóvá tették hibájukat, hiszen új hangszert szereztek. Bocsánatkérés kíséretében adták át a tücsöknek. Beszélgettünk arról, hogy kit ért már bántás, és hogyan békültek ki egymással. A dobogó szívükre tették a kezeiket. Megállapítottuk, hogy a megbocsátás és a szeretet ott lakik. Kifestették a szív darabjait, majd a puzzle-t összeillesztették, ráragasztották a sablonra. Ezzel szimbolizálták a megbékülést, a szeretet folytonosságát.
Erről a témáról szinte nap, mint nap beszélgetünk a másodikosaimmal. Nemcsak beszélgetünk róla, de gyakoroljuk is a megbocsátást. Érzik ők is, hogy milyen fontos ez. Örömmel mesélték el szóban és rajzban is, hogyan sikerült nekik megbocsájtani vagy bocsánatot kérni. Az elkészült „összetört” szívek egyik oldalába a sérelmek kerültek, a másikba pedig a konfliktus megoldása, vagyis a megbocsátás. Az egyik kislány pedig úgy gondolta, hogy legyen a mai közös plakátunk címe: ” A megbocsátás ideje”.