A mai Boldogságóra során a testmozgás örömére helyeztük a hangsúlyt. A foglalkozás célja az volt, hogy a gyerekek mozgásos tevékenységeken keresztül éljenek meg pozitív élményeket, és megtapasztalják a közös játék örömét. A témahetünk az állatkerti állatok voltak. A ráhangolódás során az állatkerti állatokról beszélgettünk, utánoztuk a mozgásukat, és hogy milyen hangokat adnak ki. A gyerekek krepp papírból oroszlánsörényt készítettek, amely során az alkotás örömét élhették meg. Ezt követően szivacslabdával fociztak, amely lehetőséget adott a szabad mozgásra, az együttjátszásra és a sikerélmények megélésére. A foglalkozás során folyamatosan megerősítettem a gyerekeket rövid, egyszerű mondatokkal, például: „Ügyesen mozogsz.”, „Jó játék.”, „Együtt játszunk.”
Vázlat:
Cél:
A testmozgás örömének megélése
A közös játék és együttműködés erősítése
Eszközök:
krepp papír
ragasztó
szivacslabda
Ráhangolódás:
Beszélgetés az állatkerti állatokról
„Mozogjunk, mint az állatok!”
Fő tevékenység:
Oroszlánsörény készítése
Szivacslabdás foci
Pedagógusi megerősítés:
„Ügyes vagy!”
„Jó játék!”
„Együtt játszunk.”
Lezárás – megnyugvás:
Rövid pihenés
Boldogságóra Alapprogram
A mai Boldogságóra során a megbocsátás gyakorlására helyeztük a hangsúlyt. A foglalkozás célja az volt, hogy a gyerekek megtapasztalják: ha valami nem sikerül, vagy ha valaki megbánt bennünket, akkor is lehet újra közeledni egymáshoz, és jó érzés kibékülni. A ráhangolódás során rövid, egyszerű beszélgetést kezdeményeztem arról, hogy mi történik, ha valaki véletlenül megbánt minket, illetve mit tehetünk ilyenkor. A gyerekek a saját kommunikációs szintjüknek megfelelően kapcsolódtak be, gesztusokkal, mimikával vagy egy-egy szóval jelezték gondolataikat. A fő tevékenység során a gyerekek kimentek motorozni és kocsizni. A közös mozgás során lehetőség nyílt az együttjátszásra, egymás megfigyelésére, valamint a kisebb konfliktushelyzetek természetes kezelésére is. A tevékenység során többször is előfordult, hogy a gyerekek figyeltek egymásra, segítették egymást, illetve elfogadták a másik jelenlétét a közös térben. A foglalkozás második részében a gyerekek mesefilmet néztek, amely segítette a megnyugvást és az érzelmi ráhangolódást. Megható pillanat volt, amikor egy kisfiú odafeküdt másik kisfiú mellé.Ez a spontán közeledés jól mutatta az elfogadás és a kapcsolódás természetes megjelenését. A foglalkozás során folyamatosan megerősítettem a gyerekeket rövid, egyszerű mondatokkal, például: „Barátok vagyunk.”, „Segítünk egymásnak.”, „Jó együtt lenni.” A közös élmények hozzájárultak ahhoz, hogy a gyerekek biztonságban érezzék magukat, és nyitottabbá váljanak egymás felé.
Vázlat:
Cél:
A megbocsátás és az egymás felé fordulás erősítése
Az elfogadás és a kapcsolódás támogatása
Pozitív közösségi élmények biztosítása
Eszközök:
kismotorok, kisautók
vetítő / mesefilm
szőnyeg
Ráhangolódás:
Rövid beszélgetés képekkel, gesztusokkal támogatva:
Mi történik, ha valaki megbánt?
Hogyan tudunk kibékülni?
Pedagógusi megerősítés:
„Újra barátok lehetünk.”
Fő tevékenység:
Motorozás, kocsizás
Szabad mozgás, együttjátszás
Egymás figyelése, elfogadása
Mesefilm nézése
Megnyugvás, közös élmény
Pedagógusi megerősítés:
„Segítünk egymásnak.”
„Barátok vagyunk.”
„Jó együtt lenni.”
Lezárás – megnyugvás:
Leülés / lefekvés a szőnyegen
Csendes pihenés, közelség megélése
Április hónap: a megbocsátás gyakorlása
Április hónapban többször beszélgettünk a gyerekekkel arról, hogy mivel nem szabad a másikat megbántani; milyen tettünk, cselekedetünk „fájhat” a másiknak. Többször is meghallgatuk Bagdy Bella: Hoponopo című dalát. A „bocsánat”, „sajnálom”, „elnézést” kifejezéseket is megbeszéltük.
Ha valakit megbántunk a szívünk egy kicsit összetörik, de ha bocsánatot kérünk, akkor a szív gyógyulhat. Ezt gyakoroltuk, miközben egy nagy közös szívet színeztünk ki a gyerekekkel. A szívet, mint a szeretet jelképét összegyűrtük, szétvágtuk. A puzzle darabokból a gyerekeknek újra fel kellett építeniük a szívet. Megbeszéltük, hogy mindannyian hibázhatunk, de a lényeg, hogy tudjunk bocsánatot kérni és ezáltal is tudjunk tanulni, fejlődni.
A tanulókkal sokat beszélgettünk, kitől és miért szeretnének bocsánatot kérni. Volt aki a szüleit, testvérét vagy osztálytársát emelte ki. Többször segíteni kellett nekik a megfogalmazásban, hiszen nehezen érzékelik, hogy kit mivel sérthetnek vagy bánthatnak meg. Bocsánatkérő kártyákat is készítettek, melyeken rajzaikkal, szavaikkal kérhettek bocsánatot.
Az összeragasztott- „meggyógyított puzzle szívből” és a bocsánatkérő kártyákból egy plakát is készült. Három fontos szó mindig a gyerekek szeme előtt van:
BOCSÁNAT, SAJNÁLOM, ELNÉZÉST
Reméljük, hogy a fenti 3 szót minél többször tudják majd a gyerekek használni és alkalmazni, otthon, iskolában, családi és baráti körben is tudják gyakorolni a megbocsátást.
Foglalkozási/ tevékenységi terv
boldogságóra foglalkozás témája:
Célok kitűzése és elérése
A tevékenység helye: Tatabánya, Lila Óvoda, Napocska csoport
Korcsoport: Vegyes csoport
A tevékenység vezetője: Fekete-Kónya Marianna
A tevékenység típusa: Komplex
A tevékenység szervezeti formája: Kötetlen tevékenység
Előzmények: Beszélgetés arról, hogy a problémákkal, konfliktusokkal, kudarcokkal, hogyan
tudunk szembe nézni. El kell fogadni, hogy a nehézségek, fájdalom, kudarc és a gyász az életük
része, mellyel szembe kell nézni. „Ellazulni jaj de jó!” című dal meghallgatása. Beszélgetés során a megküzdési stratégiák megfogalmazása,.
Módszerek: Beszélgetés, magyarázat, motiválás, közlés, bemutatás, gyakorlás, dicséret, ellenőrzés, értékelés.
Eszközök: Síkbáb, bábparaván, CD-lejátszó, érzelem kártyák, fonal, gyurma.
Didaktikai feladatok: Érzelmi intelligencia fejlesztése játékok során.
Nevelési lehetőségek: Érzelmi- közösségi nevelés:
közösségi érzés erősítése (közös tevékenységgel)
biztonságos, nyugodt légkör megteremtése és biztosítása
türelemre nevelés
érdeklődés felkeltése
szokásrendszer erősítése
Kiemelt fejlesztési területek:
megfigyelőképesség, gondolkodás fejlesztése
beszédkészség, verbális kifejezőkészség fejlesztése
figyelem, megfigyelőképesség
Szókincsbővítés
gondolkodás fejlesztése
Tevékenység célja, feladatai:
Érdeklődés felkeltése
Megküzdési stratégiák megfogalmazása
Anyanyelvi nevelés, szókincsbővítés
Tartalmi feldolgozás A fejlesztés módszerei, munkaformák,
eszközök, megjegyzések.
1. Szervezési feladatok
A csoport kiszellőztetése. Szabad játék biztosítása a
csoportban, a gyermekek folyamatos fogadása. Igény
szerinti bekapcsolódás a játékba, részvétel és ötletadás.
2. Motiváció és megvalósítás
Reggeli után síkbábbal motiválom a gyermekeket, ezt
követően a hónap dalát meghallgatjuk.
Meghallgatjuk „ Ellazulni jaj de jó” című dalt.
A dal után az „Melengetem a karom, pedig alig
akarom” mozgásalapú relaxációs gyakorlatot végezzük,
ezután a gyermekekkel helyet foglalunk a szőnyegen és
megbeszéljük, hogy tudunk a problémáinkkal,
kudarcainkkal megküzdeni és hogyan tudunk ezzel
szembe nézni.
A beszélgetés után a gyermekek meghallgatják
„ Aranykulcs” című mesét.
6. A tevékenység lezárása
A mese után akinek kedve készíthet pókhálót fonalból
és rajzolhatnak érzelem kifejezéseket.
A tevékenység közben a gyermekeknek folyamatos
segítségnyújtást biztosítunk. A feladat végéig
beszélgetés és dicséret folyik.
Aki nem szeretne részt venni a tevékenységben az
visszatérhet a szabad játékba és az általam készített
játékokhoz.
Kötetlen tevékenységek
A gyermekek számára a játék során
lehetőségeket kínálok fel.
síkbáb
IKT eszközök
Együtt éneklés, relaxálás
Beszélgetés, magyarázat, dicséret.
Beszélgetés
Gondolkodás, türelem, beszédkészség,
fejlesztése
Magyarázat, közlés, dicséret.
Szükség esetén segítségnyújtás
Időbiztosítás
Felhasznált források: Tabajdi Éva: Boldogságóra kézikönyv pedagógusoknak és szülőknek, Bagdi
Bella, Prof. Dr. Bagdy Emőke
Reflexió
A Boldogságóra keretében megvalósított „Célok kitűzése és elérése” témájú foglalkozás során a
gyermekek életkorának és érzelmi fejlettségének megfelelő, biztonságos és elfogadó légkört sikerült
teremtenem. A kötetlen szervezeti forma lehetőséget adott arra, hogy minden gyermek saját
tempójában, érdeklődésének megfelelően kapcsolódjon be a tevékenységekbe, ami támogatta az
önkéntességet és a belső motiváció kialakulását.
A motivációs szakaszban alkalmazott síkbáb, valamint az „Ellazulni jaj de jó” című dal és a
mozgásos relaxáció hatékonyan segítették a ráhangolódást. A gyermekek láthatóan megnyugodtak,
figyelmük összpontosult, ami kedvező alapot teremtett a beszélgetéshez. A problémákkal,
kudarcokkal való megküzdésről folytatott közös gondolkodás során több gyermek személyes
élményt is megosztott, ami azt mutatta, hogy biztonságban érezték magukat, és fejlődött verbális
kifejezőkészségük, érzelmi tudatosságuk.
Az „Aranykulcs” mese meghallgatása tovább mélyítette a téma feldolgozását. A mese szimbolikája
segítette a megküzdési stratégiák megértését, valamint az érzelmek felismerését és megnevezését. A
feldolgozást követő alkotótevékenység (pókháló készítése fonalból, érzelmek rajzolása) jól
támogatta az élmények belsővé tételét, és lehetőséget adott a nonverbális önkifejezésre is. A
differenciálás természetes módon valósult meg, hiszen minden gyermek a saját képességeihez
mérten kapcsolódhatott be.
A folyamatos dicséret, megerősítés és szükség szerinti segítségnyújtás hozzájárult az önbizalom
erősítéséhez és a pozitív énkép alakulásához. A szabad játékba való visszatérés lehetősége
biztosította a gyermekek érzelmi biztonságát és autonómiáját.
A foglalkozás elérte kitűzött céljait: fejlődött a gyermekek érzelmi intelligenciája, beszédkészsége,
figyelme és szókincse, valamint gazdagodtak megküzdési stratégiáik. A jövőben érdemes még több
dramatikus játékelemet és páros, kiscsoportos feldolgozási formát beépíteni, hogy a csendesebb
gyermekek is könnyebben megnyilvánulhassanak. Emellett a célok megfogalmazását konkrét,
mindennapi helyzetekhez kötött példákkal tovább lehetne mélyíteni.
A tevékenység megerősített abban, hogy a Boldogságóra program módszerei hatékonyan
támogatják az óvodáskorú gyermekek érzelmi fejlődését, közösségi kapcsolatait és lelki ellenálló
képességének alakulását.
A Boldogság világnapja alkalmából a gyermekekkel közösen készítettünk egy nagyméretű, szimbolikus jelentéstartalommal bíró szívet, amelyet az óvoda kerítésén helyeztünk el, ezzel is erősítve a közösségi élmény látható megjelenítését.
A foglalkozás során a boldogságóra szemléletének megfelelően, a gyermekek életkori sajátosságaihoz igazodva, dramatikus játékelemekre építettünk. A tevékenység középpontjában az „apró örömök” tudatosítása és megélése állt. A gyermekek egy élményalapú, állomásokra tagolt „útvonalon” haladtak végig, ahol különböző verses, énekes és mozgásos feladatokat oldottak meg (pl. Boldogság mezeje, Csobogó patak partja, Derű mezeje, Csend ösvénye). Az egyes állomások teljesítése során sikerélményhez jutottak, amely tovább erősítette motivációjukat és bevonódásukat.
A tevékenység során kiemelt hangsúlyt kapott a szociális és érzelmi kompetenciák fejlesztése. A gyermekek fokozott figyelmet fordítottak egymásra, törekedtek társaik örömszerzésére, amelyet egy „apró örömök” táblázat segítségével is nyomon követtünk.
A projekt eredményességét mutatja, hogy a formális nyomon követés lezárását követően is fennmaradt a gyermekek egymás iránti odafigyelése, valamint az a belső igény, hogy társaik számára pozitív élményeket nyújtsanak.
A húsvéti időszakhoz kapcsolódva a Süni csoportos óvodásokkal a Bogyó és Babóca: Hímestojások című mesét dolgoztuk fel. A mese megtekintése után közösen megbeszéltük a történteket, különös figyelmet fordítva Ugri helyzetére. Kiemeltük, hogy bár hibázott, nem kezdte el magát hibáztatni, hanem rögtön a megoldásra törekedett. A gyerekekkel együtt levontuk azt a következtetést, hogy hibázni természetes dolog, de sokkal fontosabb az, hogyan reagálunk ezekre a helyzetekre. A beszélgetés során a gyerekek saját élményeiket is megosztották, felidézve olyan eseteket, amikor ők is megoldást kerestek egy nehéz vagy kellemetlen helyzetben. Ez segítette az önreflexió és a problémamegoldó gondolkodás fejlődését, valamint erősítette bennük az egymás iránti empátiát és segítőkészséget.
A tevékenységet alkotással zártuk: a gyerekek hímestojásokat festettek, majd közösen feldíszítettük a tojásfát. Ez nemcsak az ünnepi hangulatot erősítette, hanem lehetőséget adott az együttműködésre és az alkotás örömének megélésére is.
A december nálunk az őszinte odafigyelésről és az ajándékozás öröméről szólt. A készülődés során megtöltöttük az iskolát illatokkal és szeretettel: közösen mézeskalácsot sütöttünk, és miközben a forrócsokit kortyolgattuk, minden gyerek átélte a közös alkotás nyugalmát.
A karácsonyfa közös díszítése során megtanultuk, hogy mindenki dísze fontos a fán, ahogy minden gyerek fontos az osztályban. A legnagyobb titokban készültünk a szülőknek: egy személyes fotót készítettünk minden gyermekről, amit saját készítésű keretbe foglaltunk. Megható volt látni a gyerekek arcán a büszkeséget, hogy ők maguk alkottak valami maradandót ajándékba. Ez a hónap megtanított minket arra, hogy a legértékesebb jócselekedet az az idő és figyelem, amit egymásnak és a szeretteinknek adunk.
Jármi-Papos-Őr Általános Iskola
Március
Apró örömök élvezete
„Abban a pillanatban, amikor valaki figyelmet szentel valaminek, legyen az akár egy fűszál, a dolog maga rejtélyes, bámulatos, leírhatatlanul pompás világgá változik.”
(Henry Miller)
Mi jut eszedbe az idézetekről?
„Az élet mindig elbűvöl; annyi örömöt lehet találni a jelentéktelen dolgokban is.”
(Sara Crowe)
„Mindenik embernek a lelkében dal van,
És a saját lelkét hallja minden dalban,
És akinek szép a lelkében az ének,
Az hallja a mások énekét is szépnek.”
(Babits Mihály)
„Fölemelt karral álltam
az ég alatt és
teli volt a rét
csillaggal és katicabogárral”
(Radnóti Miklós)
Történet az apró örömök fontosságáról
Mit üzen számodra ez a történet?
A mindennapok tele vannak apró örömökkel. Az átlagembereknek a legegyszerűbb dolgok jelentik a legnagyobb örömet.
Pipáld ki, ami rád is igaz!
(Feladat megoldása)
Milyen örömforrásokat köszönhetsz az öt érzékszervednek?
Pozitív érzések kifejezése
Ki szerzett örömet neked? Mivel? Hogyan fejezted ki neki pozitív érzéseidet?
Kacagj minél többet!
Örömmandala készítése.
Az energiacsillag mozgásalapú relaxációs gyakorlattal kezdtük az első foglalkozást, ami mindig megalapozza a jó hanglatot, a gyerekek megfelelő „rezgésszintjét”.
Majd meghallgattuk Bagdi Bella: Imádok élni című dalát és többször el is énekeltük.
Ezt követően felolvastam a Tizenkét hónap című mesét, amelyet közös megbeszéléssel és dramatizálással dolgoztuk fel és kiszíneztük a munkafüzetben található képet. Minikiállítást rendeztünk belőle.
Ebben a hónapban még megemlékeztünk a Boldogság világnapjáról, nagy ölelésekkel, kézfogásokkal és hosszú beszélgetéssel.