Ebben a hónapban a megbocsátás gyakorlását, mint témát dolgoztuk fel a gyerekekkel, játékos és életkoruknak megfelelően. A célunk az volt, hogy megértsék: mindenki hibázhat, és fontos, hogy képesek legyünk bocsánatot kérni, illetve elfogadni azt. A havi téma feldolgozásához olyan meséket választottunk, amelynek a szereplői összevesztek, majd kibékültek. A gyermekek könnyen azonosultak a szituációkkal és örömmel osztották meg saját élményeiket. Beszélgettünk arról, hogy milyen érzés, ha valaki megbánt minket, és milyen érzés, ha kibékülünk vele. Kiemeltük, hogy a megbocsátás segít abban, hogy újra jól érezzük magunkat egymás társaságában. Szerepjátékok során különböző konfliktushelyzeteket játszottunk el (pl. játék elvétele során kialakult vitát, hogyan lehet helyesen megoldani felnőtt beavatkozása nélkül), közösen kerestünk megoldást az adott szituációkra. A gyermekek gyakorolták a ,,bocsánat” és a ,,megbocsátok” kifejezések használatát, valamint azt is, hogyan lehet kedves gesztusokkal (ölelés, kézfogás) lezárni egy konfliktust. Készítettünk ,,békítő szíveket” amelyeket egymásnak adhattak kibékülés jeléül. A hónap során megfigyelhető volt, hogy a gyermekek egyre tudatosabban reagálnak konfliktushelyzetekben: gyakrabban kérnek bocsánatot, és könnyebben fogadják el társaik közeledését. Összességében a téma feldolgozása hozzájárult a közösség erősödéséhez, a barátságok mélyüléséhez, és a pozitív érzelmi légkör kialakulásához a csoportban.

A Boldogságóra keretében a megbocsátás témáját és az elfogadást dolgozzuk fel játékos formában, úgy, hogy a gyerekek érzékenyebbé váljanak egy mozgásban akadályozott társuk iránt. Bevezetésként egy rövid mesét hallgattak meg, amely egy új, mozgássérült kisgyermek óvodába érkezéséről szólt. A gyerekek kezdetben bizonytalanok voltak, nehezen találták vele a kapcsolódás módját, inkább kerülték a közvetlen érintkezést. A történet során azonban felismerték, hogy viselkedésükkel megbántják őt. A mese után egyszerű helyzetekben próbálták ki, milyen nehézségekkel járhat a mozgás korlátozottsága: egy lábon ugráltak, illetve úgy végeztek mindennapi tevékenységeket – például tárgyak felvételét vagy terítést –, hogy az egyik karjukat nem használhatták. A közös élmények után átbeszéltük tapasztalataikat, érzéseiket, és beszélgettünk arról, mit jelent a megbocsátás, hogyan tudunk segíteni egymásnak, és miért fontos az elfogadás. Zárásként kiemeltük, hogy attól szép a közösség, hogy mindenki egyedi, és így is tudunk harmonikusan együttműködni és boldogan játszani, ahogy a képek mutatják.

Április 22 Földanya születésnapja, ezt a napot is beszélgetéssel inditottuk, ahol megkérdeztem a gyerekeket tudják-e, hogy miért öltöztünk ma mindanjian kékbe?
A gyerekek elmondták, hogy a kék a viz és a felhő szine, de miután megvizsgáltuk a földgömböt megállapitották, hogy a FÖLD egy nagy kék golyó- nagy kék bolygó.
Majd mesét hallgattunk a Földről aki megbetegedett de szerencsére a gyerekek meggyógyitották és ezért megbocsátott a világnak mert eddig nem vigyázott rá.
Társasjátékot készitettünk újrahasznositott anyagokból, elkészitettük a KÉK BOLYGÓT megkoronáztuk, festettünk föld nyakláncot és mivel szülinap ettünk föld sütit is.
Legvégül ajándékba virágokat ültettünk a FÖLDnek és elénekeltük BagdiBella Boldog vagyok dalát.
BOLDOG SZÜLINAPOT FÖLD!!!

Boldogságóra keretein belül a magbocsájtás témakörét beszéltük át, ahol a gyermekek megismerkedhettek a bocsánatkérés és megbocsájtás erejével. Csoportunkban most eléggé elburjánzott ez a veszekedése, egymás kiközösítése, és szekálása, ezért is gondoltam, hogy egy kicsit előrébb hozom ezt a témát, hiszen jelenleg most ez adott volt számunkra. Elsődleges célja az hogy felismerjék, a harag elengedésével nemcsak másokat, hanem saját magukat is megnyugtathatják.
A foglalkozás végén a gyermekek szívecskéket készíthettek a barátaiknak amit nagy szeretettel adtak át számukra, ezzel is kedveskedve számukra. A gyerekek bocsánatot kértek attól akit esetleg megbántottak és megölelték egymást.

A boldogságóra témáját: a megbocsátást, a rossz dolgok elengedését, az egymás iránti kedvesség és odafigyelés jellemezte a héten, melyet a pillangóink, katicabogaraink és a méhecskék elreptetésén keresztül engedtünk szabadon. Segített ebben a lazító-relaxációsgyakorlatokból: a „repül a madár, szárnyalva száll…”c. mozgással kísért játékunk is. Beszélgetéseink közben kitértünk arra, hogyha lenne egy varázspálcánk, mit tennénk vele? Kire, és miért haragszol? A ballagási műsorunkba is beleépítettem a Tündéri bocsánat c. mesetörténetet jelképezve vele, hogy mindenki képes bocsánatot kérni a másiktól és képesek vagyunk megbocsátani is. A rövid kis játékos mondókánkkal: örülök, hogy itt vagy…-a hangulatunkat fokoztuk és egymásnak kedveskedtünk. Jelenleg az édesanyák szívét lágyítjuk kedvességünkkel és piros szíveket készítünk hálánk jeléül.