Zenekari próbán fontos a lassú, pontos gyakorlás, az egyszerre pengetés, a nehéz részek kiemelése és a közös tempó kialakítása. Ezen az órán a tudatos gyakorláson, a figyelem fejlesztésén volt a hangsúly – a pozitív megerősítésekkel hatékonyabb volt az együttműködés is. Mindenki aktívan dolgozott – egymásnak segítettek a gyerekek a saját szólamaikban.
Boldogságóra Alapprogram
Nyolcadikosaimmal a megbocsátás képességének a fontosságáról beszélgettünk, és arról, hogy miért fontos saját magunknak is, hogy meg tudjunk bocsátani másoknak. A lelki béke mindennapokban betöltött szerepéről is volt szó, és személyes példákat beszéltünk át a témában.
A reggeli körben beszélgetünk a megbocsátásról és a haragról. Egy helyzet felidézésével gyakoroljuk a bocsánat kérést.
Feladatlap segítségével mindenki lerajzolta önmagát boldog, illetve haragos állapotában. Ezáltal fejlődött az érzelmi intelligenciájuk és az önismeretük.
Relaxációs gyakorlat: „Napra forgó a napraforgó”.
A gyakorlat során törökülésben a karokat magasba emelve forgunk jobbra, balra. Ezzel gyakorolva az irányokat.
Meghallgattuk a „Ho’oponopono” c. mesét, amely során megismerkedtünk a négy kulcsszó fogalmával (Sajnálom, Kérlek, bocsáss meg, Köszönöm, Szeretlek).
A „Jön a Zombi!” játék segítségével gyakorolták a szavakat, amely során bővült a szókincsük és a memóriájuk is.
Meghallgattuk Bagdi Bella egyik személyiségfejlesztő dalát.
Játék – Kedvenc játékunk kiszabadítása- bátorságpróba. Két csoportra osztódtunk, mindkét csoportnak teljesítenie kellett az akadálypályát. Ez után kaphatták meg kedvenc játékaikat. Ez által fejlődött a nagymozgásuk.
Relaxációs gyakorlat: ,,Hervad a virágom, éled a világom.. ”
A gyakorlat során a test ellazítása, majd a „visszatérés” a cél.
Játék- Hajótörés, amelynek célja a csapatmunka és együttműködés (mindenkinek a hajón kell maradnia és vigyázni egymásra).
Mindenki kapott egy feladatlapot, ahova lerajzolhatták: „Ki az aki felvidít, ha rossz kedved van?” „Melyik az a hely, ahol biztonságban érzed magad?”. A rajzok által gyakorolták az érzelmek kifejezését, illetve fejlődött az érzelmi intelligencia is. A feladat végén, mindenki beszélt pár mondattal a rajzáról.
Meghallgattuk Bagdi Bella egyik személyiségfejlesztő dalát, amelyre szabadon táncolhattak.
A megküzdési stratégiák által, megtanultuk, hogy mindannyian lehetünk bátrak, és képesek vagyunk megküzdeni a kihívásokkal.
Először egy izgalmas játékot játszottunk, a „cápatámadást”. Ebben a játékban figyelnünk kellett egymásra, gyors döntéseket hozni, és közben megőrizni a nyugalmunkat. Rájöttünk, hogy ha félünk is egy kicsit, attól még képesek vagyunk megoldani a helyzetet.
Ezután akadálypályát teljesítettünk, ahol különböző feladatok vártak ránk. Volt, amikor nehéznek tűnt, de nem adtuk fel. Segítettük egymást, próbálkoztunk újra és újra, és végül mindenki célba ért.
A téma által megtapasztaltuk, hogy a kitartás, a bátorság és az egymásra figyelés segít nekünk a nehézségek leküzdésében. Büszkék lehetünk magunkra, mert igazi kis hősökként viselkedtünk!
A Föld napja alkalmából készült alkotás jól tükrözi az alsó tagozatos tanulók környezettudatos gondolkodásának alakulását. A központi elemként megjelenő Föld köré helyezett, különböző színű és méretű kézlenyomatok szimbolizálják az összefogást és az egyéni felelősséget bolygónk védelmében.
A gyerekek munkájában megfigyelhető a természet iránti szeretet és az élővilág sokszínűségének megjelenítése. A rajzokban feltűnő növények, állatok és tájak azt mutatják, hogy a tanulók már rendelkeznek alapvető ismeretekkel környezetükről, és képesek ezeket kreatív módon kifejezni.
Az alkotási folyamat során fejlődött együttműködési készségük, finommotorikájuk, valamint erősödött bennük a közösséghez tartozás élménye. A közös munka lehetőséget adott arra is, hogy beszélgessünk a környezetvédelem fontosságáról és a mindennapi, apró cselekedetek szerepéről.
Összességében a tevékenység nemcsak esztétikai élményt nyújtott, hanem hozzájárult a tanulók környezettudatos szemléletének formálásához is.
Áprilisban bekapcsolódtunk a Föld világnapjába, ahol kreatív feladat megoldásával volt lehetőségük az elsősöknek, arra, hogy meg tudják állapítani, hogy mi jó a Földünknek és mi az, amivel ártunk neki.
Erről egy közösen elkészített plakát tanúskodik.
Második fontos dolgunk a megbocsátás gyakorlása volt.
Itt minden gyermek kapott egy szívet, amit minden egyes megbántás után széttéptünk jelképesen.
Majd mondtunk olyan tevékenységeket, amivel megpróbáltuk összeilleszteni a szívünk egy-egy darabját.
Pl.: bocsánatot kérek, odafigyelek rá, megölelem, rá mosolygok, szeretem…
Nem volt könnyű sem a bocsánatkérés, sem a megbántottságunk elengedése a számukra.
De végül sikerült a szívünk darabjait összeilleszteni. Volt, aki egyedül és volt olyan is, aki segítséggel tette meg mind ezt.
A szívünk újra egy darabban van, s ez a legfontosabb.
A 11.A kis csoportjával a megbocsátásról és a korrektégről beszélgettünk. A tanulók nagyon fontosnak tartják a korrektséget mind a felnőttek, mind a barátok között. Sajnos azt tapasztalják, hogy egyre kevesebb ember, társ korrekt, hanem inkább saját magukat helyezik előtérbe, másokat figyelembe véve. Ehhez a témához szervesen kapcsolódott a megbocsátás, hiszen az inkorrekt, tisztességtelen embereknek nehezebb megbocsátani, ami miatt rengeteg feszültég keletkezik bennük.
Feladatok közül a tisztességes feliratot választottam kicsit módosítva, szófelhőbe ágyazottan, amit rendkívül kreatívan oldottak meg, és a tiszességhez kapcsolódó fogalmak gyorsan összegyűltek.