A megküzdés témakörét relaxációval indítottam, amely közül „Együtt a hangokban…”című gyakorlatot választottam magasabb hangtól a mélyebb felé végeztük az intonációt. A gyerekek nagyon szépen kapcsolódtak be a játékba és a végén gyönyörűen zengett a hangjuk. Megpróbáltuk magasabb hangszínben és mélyebb hangszínben is elindítani. Beszélgetés kezdeményeztem arról, hogy mi az, ami nekünk fájdalmat és feszültséget okoz. A gyerekek nagyon nyíltak és közvetlenek voltak a témával kapcsolatban. Igyekeztem arra irányítani a beszélgetést, hogyha valami bánt frusztrál vagy stresszt okoz nekünk, akkor pozitív gondolkodással irányítjuk a megküzdésünket és szituációs gyakorlatokat végeztünk, azzal, hogy igyekeztünk felismerni egymás érzelmeit, amelyet arc kifejezésük által fejeztek ki. A gyerekek nagyon jól felismerték az érzelmeket, amelyhez nagy segítséget jelentett a mágnes táblára felhelyezett feladatlapból másolt és nagyított arcok ábrái. Beszélgetést úgy folytattuk, hogy különböző konfliktusokat mondtam nekik és arra próbáltunk megoldásokat keresni. Az „Ellazulni jaj de jó” című dal nagyon tetszett a gyerekeknek. A feszítés és lazítás gyakorlatát már többször végeztük stressz kezelésre csoportban, ehhez ez a dal kitűnő hátteret nyújt. A következő játék a kedvenc játékok kiszabadítása bátorságpróba. Plüssök helyett úgy változtattam a játékot, hogy a kedvenc társasjátékaikat raboltam el.. Nagyon tetszett nekik, hogy kiválthatták kedvenc játékaikat. Az óvodában más csoportokat is bevontam. A játékban a gyerekeknek különböző csoportokban kellett teljesíteni a feladatokat. Amely nagyon fejlesztette kommunikációjukat, mert el kellett magyarázni a csoportban lévő óvónőnek, hogy miért van ott, mit kell tennie és miért kell megküzdenie, feladatot teljesítenie a gyermeknek. A különböző csoportokban lévő óvodapedagógusok nagyon segítőkészek voltak. A gyermekek elvégezték a feladatokat és az óvónők levelet írtak, hogy sikerült e teljesíteni. Kedvencük volt a mozgásos feladatok teljesítése. A munkafüzet 43. Oldal a különböző érzelmi megnyilvánulásokat A3-ban fénymásoltam a gyerekeknek, majd elvágtam és puzzle játékszerűen. Szintézis gondolkodási műveletének gyakorlása által összeilleszthették a különböző érzelmeket ábrázoló képeket. A játékokat úgy folytattam, hogy egy család az kifejezéseit töltöttem le online felületről. A gyerekek közösen rakták ki a felismert érzelmeket és úgy csoportosították a családtagokat. Azért gondoltam, hogy részletesebben tapasztaljuk ezeket a metakommunikációs eszközöket, mert fontos a megküzdéshez az is, hogy figyeljük egymásra, vegyük észre mások érzelmeiket is. Igyekszem nemcsak azt elérni csoportomban, hogy egyénileg küzdjenek meg a problémáikkal, érzelmeikkel, hanem vegyék is észre, ha valakit bánt valami, próbáljanak egymáshoz pozitívan viszonyulni. Segítsenek egymásnak, vigasztalják egymást, ha valaki szomorú. Konfliktusaikat beszéljék meg, éljék bele magunkat mások helyzetébe, értsék meg mi, miért történik. Fokozom a csoportban lévő kommunikációt, arra motiválok, hogy pozitívan viszonyuljanak egymáshoz. Számomra nincs rossz, agresszív gyermek. Mindennek megvan az oka, fontos megismerni e gyerekeket, hiszem mindenki egy csodálatos személyiség, akikhez mindig egyéni út vezet. Szeressük egymást és bizalommal forduljunk egymáshoz, ez nagyban segítheti az egyéni megküzdési mechanizmusokat, ha érzik, nincsenek egyedül. A mese során megfigyelhették, hogy a királylány személyisége is fejlődött, átalakult, a tanulsága nagyon elgondolkodtató volt. Az arany kulcs című mese nagyon tetszett a gyerekeknek. A történet kissé hosszú volt, de igyekeztem szemléletessé tenni előadásomban és az érzelmek gazdag kifejezésével. Mese után a sárkányod színezőt nagyon szépen és részletgazdagon színezték ki a gyerekek. Színezés után kértem őket, hogy mindenki rajzolja le önmagát a megfelelő aktuális érzelmeivel. Majd toronyépítést kezdeményeztem a szőnyegen. A csoportban járó gyerekek Nagyon szeretnek magas tornyokat építeni. A tevékenységek befejezéseként a kedvenc dalukat játszottam le a boldog vagyok címűt amely már hagyomány csoportunkban a boldog óra befejezéseként ezt szoktam lejátszani nekik. Végezetül a megküzdés jelét ki színezték és kivágták a gyerekek és felhelyeztük a következő lépcsőfok ra. Ezzel zárult a megküzdés témakörének feldolgozása.
Boldogságóra Alapprogram
Február 20-án kezdtem dolgozni a Csengelei Általános Iskola 3.osztályában.
Így a boldogságórai foglalkozást is az ismerkedés jegyében terveztem.
Kérdéskártyákat gyártottunk, minden tanuló kettőt készített (én is). Majd azokból mindenki húzott és megválaszoltuk őket. Az óra végén tetszés szerint bármelyik kérdésre lehetett válaszolni.
Később kijavítottam a helyesírási hibákat és lamináltam a kártyákat, hogy más osztályok is használhassák, tartósabb legyen.
Boldogságóra (6. lépcsőfok): Megküzdés, leküzdés gyakorlása:
Mi magunk is versenyt futunk az idővel, a problémáinkkal, nehézségeinkkel, így leginkább arra törekedtem, hogy a gyerekeknek mindezeket a játékba hogyan tudom beleépíteni. Úgy, hogy érdekes legyen, hogy érezzék az általam vélt problémát, de ne futamodjanak meg előle, mert gyakran még a felismerés sem megy könnyen.
A téli világ megismertetését, úgy tűnik a változó globalitás miatt (mint környezeti problémát) szinte majdnem csak a Sarkvidék látványa képes nekünk visszatükrözni, amibe, ha belekapaszkodunk, igen érdekes világ tárul elénk.
Ezt tettem Én is! Folytattam barangolásomat az előző témámhoz igazítva kissé szélesebb körben. Kitekintettünk a gyerekekkel a Sarkvidékre. Tudományos ismereteket szereztünk könyvekből, kisfilmekből, melyben az ott élő állatokat, eszkimókat, azok életmódját ismerhettük meg.
A megküzdés próbatételét kezdetben a „hogyan illik viselkedni? mi a jóság és a butaság! fogalom közötti különbség megértésére építettem. Képeket hoztam, melyen egy-egy szituáció volt látható, melyet ügyesen felismertek, és a bátrabbak be is mutatták, közben elmesélték, hogyan kellett volna viselkedni, abban az adott helyzetben. A képeket egy táblára helyeztük és felakasztottam, hogy később is tudjanak róla beszélgetni. A Pingvin és a fóka…című mesével az érzelmeikre, a felelősségtudatosságra és a segítőkészségükre hatottam, így késztettem őket a problémamegoldó gondolkodásra, a kis pingvin kimentésére. Azt szerettem volna megértetni velük, hogy mindennap vannak problémák, amit meg kell oldanunk. Ügyesen rájöttek, hogy nem mindig a győzelem a fontos, észre kell venni társainkat is, hiszen ez is boldoggá tehet bennünket. „Ha boldog vagy…”c. dal énekelgetésével jókedvet és pozitív hangulatot teremtettünk, folytattuk játékainkat. Ezután naponta kerestük az olyan szituációkat a csoportban, ami megoldásra várt. Pl. ha egy gyermek pityeregve érkezett meg a csoportba, a legfontosabb volt, hogy elébe mentünk és kedvesen fogadtuk, megnyugtattuk. (pl. mókás pingvinjárással) Már év eleje óta szokássá vált nálunk a köszönés különböző formáinak elsajátítása, melyből választhatnak a gyerekek és kedvük szerint alkalmazhatják őket. Sőt a „a mai napon, a mai napon…vagy a hipp, hopp, hopp. itt vagyok…! versikék napiszinten előtérbe kerülnek a pozitív kisugárzásuk miatt. Imádják mondogatni és játszani.
Figyeltük a pingvinek életét és ráébredtünk, hogy mennyi mindent tanulhatunk tőlük.
A mozgásos játékok, mint a „pingvintánc”, vagy „pingvines játék”, „falkaszellem”, illetve a „Mackó, mackó ugorjál”stb…, mind segített bennünket a feszültségünk levezetésében, abban, hogy vidámak legyünk és ne szomorkodjunk, így eltereltük a negatív gondolatokat. Vidáman játszották a „bizalom-”, és a „sótörőjátékot”, ami a bizalomra, összetartozásra, a felelősségvállalásra épül. A sarkvidék állatai közül szavazással a jegesmedvéket „fogadtuk örökbe”, akiket azóta mindennap a vízből kifogott halakkal(játék) etettünk meg. Átbeszéltük a környezet- és állatvédelem problémáit, a természet egyensúlyának felborulását, ezzel is párhuzamot állítottam az érzelmeink változásaira, mit kell tennünk, hogy ismét jókedvünk legyen. A sarkifénnyel színessé varázsoltuk csoportszobánkat, mely varázslatossá vált és éppen a farsang hangulatához, a jó kedvhez idomult.
A barkácsasztalnál, ha elfáradt a kis kezünk Bagdi Bella: Ellazulni jaj, de jó…c. dalát hallgattuk és folytattuk a munkánkat. A munkafüzet 46.o: Ki az, aki segít neked, ha rossz kedved van, rajzold le!-feladattal beszélgettünk arról, hogy kit, hogyan vígasztal meg az a személy, akit lerajzolt.
A több hetes felkészüléssel, kicsit más szemszögből megközelítve a farsangunkat, izgalommal teli várakozással és újabb ügyességi, megküzdési feladatokkal, expedícióval (jégtáblákra ugrálás; lékhalászás; halacskák dobálása medvekosárba; igluépítés-vattapamaccsal; tojáscipelés; olvadó jégtáblák; stb leptük meg gyermekeinket, melyet minden manós örömmel hajtott végre képességeinek megfelelően. A farsang napján is eljártuk a pingvintáncot.
A választott anyagok is a pozitív gondolatokat, a cselekvésre késztetést sugallják.
Anyagok:
A pingvin és a fóka-(mese)
Egyszer volt, hol nem volt, az Óperenciás tengeren is túl, a Jeges tenger legtávolabbi csücskénél élt egy pingvin család és egy fóka család. A pingvin és a fóka család gyermekei nagyon jó barátságban voltak, igaz, olykor-olykor veszekedtek egymással. – Én jobban tudok úszni! kezdte el az élcelődést az egyik napon a fóka gyerek. – Ez nem igaz! Én gyorsabb és ügyesebb vagyok nálad! – válaszolta sértődötten a pingvin. – Tudod mit? – mondta a fóka. – Versenyezzünk egymással! – Rendben! A mérkőzés időpontja legyen holnap délután, ússzunk az egyik jégtömbtől a másikig. – A győztes jutalma öt hal legyen – harsogta a fóka, – bírónak a jegesmedvét kérjük föl! A gyerekek ebben megegyeztek, békésen elváltak egymástól, és izgatottan várták a másnap délutánt. Másnap délután a Jeges tenger összes lakója a rajtvonalnál sorakozott. A fóka és a pingvin a rajthoz állt, a jegesmedve számolni kezdett: – Három, kettő, egy, rajt! Elindult a küzdelem, a szurkolók hangosan bíztatták a versenyzőket: – Hajrá pingvin! Hajrá fóka! Győzzön a jobbik! A fóka két pingvinhosszal vezetett, már majdnem beért a célba, mikor keserves sírásra lett figyelmes: – Jaj, jaj, beleestünk a vízbe, nem tudunk úszni! – hallatszott a távolból. A fóka hátranézett és látta, hogy a pingvin két testvérkéje esett a vízbe. Nem törődve a versennyel, gyorsan hátraúszott, hogy kimentse a bajba jutott kicsinyeket. Látta ezt a pingvin is, de számára fontosabb volt a győzelem, így úszott tovább a cél felé, ahová hamarosan be is érkezett. – Győztem! Én vagyok a győztes! – kiáltotta büszkén, de senki nem figyelt rá. Ugyanis a Jeges tenger minden lakója a pingvin gyerekek megsegítésére sietett. – Nem te vagy a győztes – mondta a medve, – hanem a fóka, aki a testvéreid megmentéséért lemondott a győzelemről. – Így van! Így van! Éljen a fóka! Kiáltották most már kórusban az állatok! A pingvin elszégyellte magát, rájött, a medvének van igaza, és megfogadta, soha többé nem fog ilyen önzően viselkedni. A győztesnek járó öt halat már ő maga adta át a fókának. Így volt, nem így volt, érdekes kis mese volt!
Gyimóthy Gábor: Pingvin vers
Pingvin vagyok, nézzetek!
Megismertek, gyerekek?
Állatkertben álldogálok, halat fogni vízbe járok.
Jó, hogy néha úszhatok, mert repülni nem tudok!
Szárazföldön totyogok. Vízben bezzeg gyors vagyok!
Hogyha halra fáj a csőröm, a hideggel nem törődöm,
tüstént vízbe csobbanok s fürge kis halat fogok.
Muskáth Zsuzsa: Medve
Egy napon egy Barna Medve
Nagyon torkos Barna Medve
Belebújt a fridzsiderbe
Lett belőle Jegesmedve.
Most is ott ül Megdermedve. (vicces, humoros)
Cserna Ferenc: A kis eszkimó
Hull a hó, hull a hó!
Hóra hull a hó!
Jaj, de örül, jaj de víg
A kis eszkimó!
Hókunyhóban éldegél
A fal is fehér!
Mivel, hogy hóból van,
ezért hófehér.
Rókaprém kabátja,
Bunda csizmája!
Melegen tartja őt
Nem fázik soha!
Énekelve:
Fenn a dombon él egy flúgos pingvin nép
d r m f s s s f m r d
Boldogan henyél ha éppen nincs veszély!
d r m f s s s f m r d
Mondva és mutatva:
Jobbra néz….(jobbra nézünk)
Balra néz….(balra nézünk)
A gyerekek megkérdezik az óvónőt:
Van jegesmedve?
Óvónő válaszol: van/ nincs
Mozdulatokat utánoztunk, mindig hozzátettünk egy újat és ismételtük. Olykor még a fehér farkas is megjelent. Imádták, imádják.
Felhasznált irodalom:
• Bagdi Bella-Prof.dr Bagdy Emőke-Tabajdi Éva: Boldogságóra kézikönyv.
• Forrai Katalin: Ének az óvodában
• Bagdi Bella: A világomban minden rendben van CD
• https://www.facebook.com/746735832068668/photos/a-pingvin-%C3%A9s-a-f%C3%B3ka-egyszer-volt-hol-nem-volt-az-%C3%B3perenci%C3%A1s-tengeren-is-t%C3%BAl-a-je/771050652970519/
• https://www.operencia.com/gyimothy-gabor-pingvin-vers/
• https://egyszervolt.hu/vers/egy-napon.html
• https://www.anyameselj.hu/sarkvidek-hete-5-nap/
A boldogságórák a hónap dalának meghallgatásával kezdődtek, a gyermekek nagyon beleélték magukat, többszöri meghallgatáskor közösen énekeltük a dalt.
A múlt hónapban elkészített jelen-jövő képeket újra megnéztük. Arról beszélgettünk, hogy mit kell tennünk, hogy ezeket a célokat elérjük, milyen akadályok merülhetnek fel, hogyan tudjuk azokat legyőzni és, hogy kire számíthatunk a nehézségek leküzdésében.
A nehézségeket jelképezve akadálypályán kellett a gyermekeknek a foglalkozások alkalmával használt párnákat önállóan megszereznie. Mindenki saját maga választhatta meg a párnákhoz vezető utat, a bejáratot és a visszautat is.
Az „Aranykulcs” című mese meghallgatása, és eljátszása érdekelte a gyerekeket. A nehéz feladatok, akadályok megbeszélése lekötötte a gyermekek figyelmét. Mindenki elmondhatta, hogy mi volt a kedvenc része a mesében, és miért; illetve, hogy ő mit tett volna a királylány helyében.
A hónap végén újra gondoltuk, hogy hány lépcsőt küzdöttünk már le a “Boldogság vár”-hoz vezető úton!
A foglalkozás lezárásához a gyerekekkel különböző légzéstechnikákat gyakoroltunk.
A foglalkozásokon résztvevő gyermekek kérésére a csoportszobában is építettünk akadálypályát, amit a többi gyermek is kipróbálhatott, és közösen játszhattak rajta. A szülők bevonására a családi megküzdés naptárat osztottam meg, aminek segítségével otthon is beszélgethetnek, foglalkozhatnak az aktuális témánkkal.
Már a 6. hónap lépcsőjéhez érkeztünk. A február, a megküzdési stratégiák hónapja.
Az első dolog volt most is, hogy a szeretetmacinkat mindenki körbeölelgette.
A foglalkozásunkat a domborítok mint a cica , házba bújok mint a csiga relaxációval folytattuk.
A hónap dalára az „ellazulni jajj de jó”-ra jót feszítettünk és nyújtottunk. Nagyon ügyesek voltatk a gyerekek.
A hónap meséjéről beszélgettünk, és arról is említést tettünk, hogy mit csinálunk, ha nehéz helyzetbe kerülünk. Ilyenkor ugyanolyan rossz érzések kerítenek hatalomba, mint a mesében.
Elmondták a gyerekek, hogy mi és ki nyugtatja meg őket, hol nyugszanak meg, és arról is szó esett, hogy ha nem érezzük jól magunkat mit tehetünk.
Egy érzéseket ábrázoló kép segítségével felismertük az érzelmek fajtáit, képi kifejezési módjait.
A gumiember játékban ( mely páros játék volt )az egyik kisgyermek felpumpálta a gumiembert, ameddig bírta, míg minden porcikája megtelt levegővel, megfeszült, majd kihúzva a kis dugót, leengedett-elernyedt a gumiember. Élvezettel játszották a játékot.
Ellentétpár játékunkban ellentétpárokat mondogattunk, majd a rossz tulajdonságokat, érzéseket beletettük egy nagy zsákba-bekötöttük a zsák száját és kidobtuk az ablakon.
A hajótöréses játékban mindenki megmutatta, hogy mennyire segíti, óvja társait, hiszen a cápatámadások ellenére sem süllyedt el hajónk, végig rajta maradt minden sünis kisgyermek és kiértünk a partra szerencsésen.
Mivel az óvodánkban nagyon sok beteg kisgyermek van, így a „Hangszersimogató: Behozzuk az egészséget” dalára elűztük a betegségeket. Ezzel fejeztük be Boldogságóránkat.
Szabadidős tevékenységben a Nagy pozitívkönyvem nézegetése is jelen van.
A februári téma okozott némi fejtörést számomra, mivel értelmileg akadályozott gyerekekkel foglalkozom. Hogyan is közelítsem meg a megküzdési stratégiákat, hogy értsék is? Valójában azt sem nagyon tudják elmondani, hogy mit éreznek. Mivel a téma célja, hogy olyan eszközöket adjunk a kezükbe, amivel le tudják győzni a distresszt, ezért a fokozatosság elvét követve, a probléma beazonosításával és a probléma által kiváltott érzelmek tudatosításával kezdtem. Különböző szituációkat vázoltam fel nekik, korábban elmesélt problémáikból ( összeveszés barátnővel, bántalmazás, elhagyatottság, csúfolódás, szerelmi bánat stb.) Megbeszéltük, hogy mit éreztek, hol érezték? Így beazonosítottunk érzelemként a haragot, félelmet, szomorúságot, idegességet. Az érzés helyének pedig megjelölték a fejet a szívet és a hasat. Ezután megkértem őket, hogy válasszanak valami olyan tevékenységet, amit szeretnek csinálni és úgy érzik, hogy segít, amikor „rossz érzés” van bennük. Többen a puzzle kirakást választották, de volt, aki színezett, vagy a laptopon zenét hallgatott. Tehát már valamilyen megküzdési stratégiával rendelkeznek, ha még nem is tudatosan és az érzelemközpontú megküzdés jellemző rájuk. Természetesen vannak olyan problémák, amik nem megoldhatók ezekkel a tevékenységekkel, a mélyebb sérelmeket fel kell dolgozni. Sokszor nem is mernek vagy akarnak beszélni róla. Mivel a tanulóim egy része állami gondoskodásban él, így a téma további feldolgozására egy olyan mesét választottam, amivel könnyen tudnak azonosulni. A választásom A só című mesére esett. Először megnéztük, aztán elbáboztam nekik az érzelmek kidomborításával, végül ők is elbábozhatták, amit nagyon élveztek. Majd beszélgetőkörben mindenki felvehette a királylánybábot és a helyébe képzelve magát elmondhatta mit is érezhetett, amikor elzavarta az apja, vagy amikor a sötét erdőben egyedül volt. Feszültségoldásként megbeszéltük a mese pozitív üzenetét, hogy a rossz dolgok után minden jóra fordul és, hogy a megbocsájtás milyen fontos. Majd relaxáció következett, amiben már mindenki nagyon ügyes és szeretik is. A relaxáció által szerettem volna megmutatni nekik, hogy a félelmetes sűrű erdő ,amiben a királylány menekült nem is olyan szörnyű, ha másként tekintünk rá. Elképzeltük, hogy a lombokon átsüt a napsugár, lágyan megsimogatja az arcukat, a madarak vidáman énekelnek. A szellő játszadozik a hajukkal stb., csupa kellemes élményt, majd a végén eljutottunk egy csodálatos hóvirágmezőre. A relaxáció végeztével megvalósítottuk a korábban elkészített hóvirágokból és az általuk mondott biztató szavakból a hóvirágmezőt, ami a királylánynak nyújtott segítséget. Jó volt ilyen nyugalmasan zárni a témát, mert bizony a feldolgozás során voltak nehéz és megrázó pillanatok, hangzottak el olyan mondatok,- hogy én soha nem fogok megbocsájtani. Persze voltak vidám és megmosolyogtató pillanatok is. Egyik ilyen, amikor egy zsáknyi bábból kellett kiválasztaniuk a szereplőket és ők királyfinak a számtalan más lehetőségből a színes bőrű bábot választották, mert az hasonlít az egyik osztálytársukra és szerintük kell lenni olyan szereplőnek is.
Az óra elején a hónap témáját beszéltük meg. A stratégia szó jelentését bontottuk ki, szinonima szavakat kerestünk. Megkerestük, hogy milyen nehézségekkel, feladatokkal kel megküzdenünk a jelenlegi élethelyzetünkben. Mi az, amivel már megküzdöttünk? Kik azok, akik a segítőink lehetnek? Milyen élethelyzetekben forduljunk szakemberhez? Felvázoltuk egy helyzet lehetséges megoldásának stratégiáját! Aztán a következő idézetet ízlelgettük:
„Ígérd meg, hogy mindig emlékezni fogsz: bátrabb vagy mint hiszed, erősebb mint sejted, és okosabb, mint véled.” (A.A: Milne : Micimackó)
Egy relaxációs gyakorlat következett, amelynek segítségével ellazultak a gyerekek.
Azután a megküzdési stratégiákat rendszereztük:
• problémaközpontú megküzdés
• érzelemközpontú megküzdés
• viselkedési stratégiák: testmozgás mint probléma terelés, érzelmi támasz keresése barátoknál, meditáció, relaxáció
• kognitív stratégiák: gondolat- stop technika, a probléma időleges félretétele, a fenyegetettség csökkentése ,a helyzet átkeretezése, pozitív kimenetelek imaginációja
Meghallgattuk a Margaret Island zenekar Hóvirág című dalát. Majd felolvastam Zelk Zoltán: Hóvirág című versét. Etután elkészítettük hóvirágainkat és hóvirág mezőt varázsoltunk belőlük. Minden virág egy vigasztaló üzenetet hordoz, ami nehéz helyzetben segíti az embereket (kirándulókat) az úton maradni, megtalálni a helyes utat. Látogassatok el a hóvirág mezőkre!
Az óra elején a hónap témáját beszéltük meg. A stratégia szó jelentését bontottuk ki, szinonima szavakat kerestünk. Megkerestük, hogy milyen nehézségekkel, feladatokkal kel megküzdenünk a jelenlegi élethelyzetünkben. Mi az, amivel már megküzdöttünk? Kik azok, akik a segítőink lehetnek? Milyen élethelyzetekben forduljunk szakemberhez? Felvázoltuk egy helyzet lehetséges megoldásának stratégiáját! Aztán a következő idézetet ízlelgettük:
„Ígérd meg, hogy mindig emlékezni fogsz: bátrabb vagy mint hiszed, erősebb mint sejted, és okosabb, mint véled.” (A.A: Milne : Micimackó)
Egy relaxációs gyakorlat következett, amelynek segítségével ellazultak a gyerekek.
Azután a megküzdési stratégiákat rendszereztük:
• problémaközpontú megküzdés
• érzelemközpontú megküzdés
• viselkedési stratégiák: testmozgás mint probléma terelés, érzelmi támasz keresése barátoknál, meditáció, relaxáció
• kognitív stratégiák: gondolat- stop technika, a probléma időleges félretétele, a fenyegetettség csökkentése ,a helyzet átkeretezése, pozitív kimenetelek imaginációja
Meghallgattuk a Margaret Island zenekar Hóvirág című dalát. Majd felolvastam Zelk Zoltán: Hóvirág című versét. Etután elkészítettük hóvirágainkat és hóvirág mezőt varázsoltunk belőlük. Minden virág egy vigasztaló üzenetet hordoz, ami nehéz helyzetben segíti az embereket (kirándulókat) az úton maradni, megtalálni a helyes utat. Látogassatok el a hóvirág mezőkre!
Atkári Petőfi Sándor Általános Iskola
Miután megbeszéltük, hogy a tavasz első virága, a reményt és a tisztaságot jelképezi, csoportokban dolgozva megalkották a mezőket. A hóvirágok virág részét hajtogatással alakították ki. A belsejébe bíztató üzeneteket írtak. 🙂
A gyerekekkel megbeszéltük az optimizmus fogalmát. Beszélgettünk arról, hogy hogyan tudunk egyre jobban optimista emberré válni. Beszéltünk arról, hogy mi miatt szoktunk szomorkodni és mi miatt lehetünk vidámak.Beszélgettünk milyen feladataink vannak és hogyan tudjuk azokat eredményesen megoldani.