Miután megbeszéltük, mit is jelentenek az apró örömök a hétköznapokban, megírtuk versben, hogy minek is örülnénk.
Boldogságóra Alapprogram
Siófoki Széchenyi István Általános Iskola Kiliti iskolarész
Érdekes és nehéz téma a célok kitűzése. Sokat gondolkodtam rajta, hogy is vezessem be. Ritkán találkozom olyan gyerekekkel, akiknek határozott céljaik vannak. A gyereklétben pont az a szép, hogy időtlenül telnek a napok, pláne ha sokat játszhatnak önfeledten. Inkább álmaik vannak, ezért is kezdtünk egy olyan beszélgetéssel, amiben megpróbáltuk a célt magát definiálni, aztán kifejteni, hogy milyen egy jó cél. Saját tapasztalataik alapján megpróbálták megfogalmazni, mit éreztek, amikor sikerült elérniük egy kitűzött céljukat. Aztán kicsit kibővítettük ezt a munkafüzetből azzal a hat pozitív hatással is, amiről Sonja Lyubomirsky ír könyvében. Néhány idevágó közmondással és szólással is megismerkedtünk, majd az akadályok, nehézségek áthidalásáról beszélgettünk. Számba vettük, mik azok a dolgok, amik segíthetnek a célt fókuszban tartani. Végül meghatároztuk az 5 napos közös kihívásunkat: az osztályközösség erősítését, társas kapcsolataink javítását. Fontossági sorrendben fogalmaztuk meg a részcélokat. Amit a legnehezebb szerintük betartani, azt soroltuk legelőre. Úgy határoztuk meg a feladatot, hogy minden nap eggyel több dologra kell figyelni. Nap végén a gyerekek szmájlikkal jelölték, mennyire sikerült elérni az adott célkitűzést. Természetesen nem ment varázsütésre, egyből szembesültek a kudarcélménnyel. Ezért aztán több héten keresztül újra és újra belekezdtünk és azóta is ki van függesztve a teremben a kihívás. De nem adjuk fel, igyekszünk szem előtt tartani. Van azért látható javulás, többször eszükbe jut, hogy egymást figyelmeztessék, sokkal több a közös spontán játék, amiből senki nincsen kiközösítve. Egyéni célokat is sikerült megfogalmazni leginkább egy-egy rossz szokás elhagyására, illetve jóra váltására vonatkozóan.
Az új kiscsoportosok érkezése egy különleges időszak a boldogságóra
program megismerése során. Beszoktatás idején Andika Hálafa meséje, fantasztikus megvalósításokra adott lehetőséget. Több alkalommal hallhatták a csöpségek a mesét, a benne szereplő állatok bőrébe bújhattak. Közösen és egyénileg is elkészítettük a hálafánkat, sünit is festettünk.
„Apró örömök” témakörében az „örömre” koncentrálva különféle játékokat játszottunk kis óvodásainkkal. Beszélgető kör keretében (természetesen meghallgatva a dalt: Imádok élni a Jobb Veled a világ boldogság című albumról; majd bevarázsoltuk szívükbe a mesét… Boldog Dóra mondókával meghallgathatták a gyermekek az ide kapcsolódó mesét. Érzékszerveinket ábrázoló társasjátékot” Érzékelő örömök” készítettünk és éppen, amit kiforgattak annak függvényében fogalmazták meg a gyermekek mit éreznek, mi okoz nekik örömöt. A tevékenységeket mindig örömöleléssel zártuk.
Április témaköre: Megbocsátás
I. óra:
1: Relaxáció
2: Móra Ferenc: Nagyapó c. elbeszélés feldolgozása
3: Szerepjáték: Játsszuk el a bocsánatkérést!
4: Hallgassuk meg és énekeljük el Bagdi Bella: Ho’opanopono c. dalát!
5: feladat: Kacsintó játék
6. Tojástartó készítése
7: Meditáció
II. óra:
1. Relaxáció
2. Mozaiktojás készítése
3. Értékelés
4. Meditáció
A gyerekek teljes mértékben tudtak azonosulni „Móra Ferenc: Nagyapó” című olvasmány főszereplőjével. Nagyon aktívan dolgoztak, sikerült őket már az óra elején motiválni, így sokan jutottak szóhoz. Mivel tetszett a diákjaimnak a történet, ezért érdeklődéssel fogadták a feladatokat.
Nagyon örültek, hogy tojástartót készítettünk, mellyel meglepték azt a társukat, akit megbántottak a hónap folyamán. Persze többet is készítettünk és így készülődtünk a húsvéti ünnepekre.
A 2. órában pedig mozaiktojást csináltunk. Mindkét órán remekül együttműködtek, senki sem volt kiközösítve, közösen segítették egymást. Az óra közben többször felhívtam a figyelmüket arra, hogy kit, hogyan lehetne bevonni a munkába. Úgy láttam, hogy elértem célomat, hiszen a diákjaim a dupla óra alatt megértették, hogy milyen fontos szerepe van a bocsánatkérésnek életünk során. Az órák után már nem kellett figyelmeztetni őket arra, hogy kérjenek bocsánatot, ha valamelyik társukat megbántották. Maguktól is képesek voltak a bocsánatkérésre. A legjobb élményem az volt, hogy boldognak és aktívnak láttam a gyerekeket a feladatok oldása közben. Még a viselkedészavarral küzdő gyerkőcöm is elfogadóbb volt társaival szemben, amiért természetesen nagyon megdicsértem a többiek előtt. Sok jutalomkártyát és ötös érdemjegyet tudtam kiosztani az óra végén.
Gátéri liget Óvoda és Szociális Szolgáltató
Bocsánat állatom lerajzolása. A történet elmesélése után beszélgettünk a megbocsájtásról, ki hogyan képzeli el a bocsánat állatát, milyen hangot ad ki. Majd mindenki lerajzolta a saját bocsánat állatát. Közösen megnéztük ki mit rajzolt.
Az 5. és 6. osztályos gyerekekkel feladatlapon és interaktív feladatokkal dolgoztuk fel a témát. A 6. osztállyal tovább bővítettem a témakört, és a Digitális témahét keretén belül foglalkoztunk vele még 4 órán keresztül.
Az 5. és 6. osztályos gyerekekkel feladatlapon és interaktív feladatokkal dolgoztuk fel a témát. A 6. osztállyal tovább bővítettem a témakört, és a Digitális témahét keretén belül foglalkoztunk vele még 4 órán keresztül.
Márciusban, az „Apró örömök élvezete” hónapjában az volt a célunk, hogy megtanuljuk, hogyan kell felfigyelni a hétköznapok apró szépségeire, boldog pillanataira, meglátni a körülöttünk lévő dolgok pozitív értékeit, felfedezni a természet szépségeit. Célunk volt, hogy rájöjjünk, a kisebb élmények is mosolyt csalhatnak az arcunkra.
Az első Boldogságóránkon a témával kapcsolatos bevezető beszélgetés után eljátszottuk az „Apró örömök asszociációs lánc” játékot. Majd elmeséltem a gyerekeknek Lelkes Lóri meséjét. Ennek a segítségével tanulhattuk meg, hogyan kell felfigyelni az élet apró örömeire. Mi kis papírkorongokra smile-kat rajzoltunk. Ezek jelképezték osztályunk apró örömeit. Amikor valami jó történt velünk, felraktunk a táblára egy smile-t.
A hónapban a tavasz szépségének, a virágba boruló, megújuló természet csodájának a felfedezése is az örömforrások közé tartozott. Tavaszköszöntő dallamokat hallgattunk, verseket olvastunk, videókat néztünk. Képeket festettünk.
A Boldogság Világnapján Fűhajú Ferkót készítettünk. Mosolygós arca vidámságot csalt a gyerekek arcára is. Kíváncsian vártuk, mikor bújnak elő az elvetett kis fűmagjainkból a fűszálak, hogy legyen már frizurája Fűhajú Ferkónak.
A húsvétra készülve is folytattuk vetést, és tojáshéjakba is vetettünk magot, hogy asztaldíszt készítsünk belőlük.
Azt is „megtanultuk”, hogy az apró örömök észrevételéhez az érzékszerveinkre nagy szükség van. Csoportokat alkottunk, és elindultunk a közeli parkba, hogy az érzékszerveinket használva meghalljuk a tavasz hangjait, meglássuk a szépségeit, megszagoljuk a virágait… A csoportok le is rajzolták, milyen felfedezéseket tettek.
Egy másik Boldogságórán elmeséltem a gyerekeknek A tizenkét hónap meséjét. Beszélgettünk arról, kinek melyik a kedvenc hónapja, évszakja. Tanulóim lerajzolhatták az egyik évszakjukhoz kapcsolódó legkedvesebb emléküket. Így készítettük el „Az év örömforrásai” faliújságot.
A Víz Világnapja alkalmából kollégámmal egy szervezett programra vittük el a gyerekeket. A hónap legnagyobb élményét adta a számukra. Előadást hallgathattunk, ahol a víz védelmére hívták fel a gyerekek figyelmét. Kis állatokat simogathattunk, megismerkedhettünk az életmódjukkal.
Újra egy élménydús hónapot zártunk. Rájöhettünk egy idézet igazságára: „Olyan sok minden lesz szép, ha jobban megnézed”.