A nyolcadikosok többsége óvodába lépéstől kezdve egy közösség tagja. Jól ismerik egymást, néha bosszantják, néha ugratják, de a legtöbbször támogatják egymást a hétköznapokban.
Visszatekintve felelevenítették, hogyan változtak a kapcsolataik az elmúlt évek alatt, milyen csínytevések és emlékezetes pillanatok kovácsolták őket össze.
Boldogságóra Alapprogram
Ez a hónap témája állt legközelebb a gyerekekhez. Hiszen a gyerekek többsége szeret mozogni, sportolni. A hónap témáját a kihívás napjához és az osztálykiránduláshoz igazítottuk, ahol kerékpártúrával kezdtük a napot, majd sátorállítás, íjászat, rekeszmászás, falmászás és a nap csúcspontja volt a kenuzás 4-5 fős csapatokra bontva. Hatalmas élmény volt minden gyereknek minden egyes program. Jó érzés volt, hogy olyan gyerek is részt vett az evezésben, akinek valamilyen félelme, rossz érzése volt efelé. Egymást tudták a gyerekek meggyőzni, miért is jó ezt kipróbálni. Vagy miért jó a magasban lenni, egymásra felpakolgatni taktikázva a rekeszeket, mire kell figyelni, kinek milyen erőnléte van. Csapatépítő volt minden egyes feladat. Egymást tudták bátorítani, a sport fontosságára figyeltek fel, és a testnevelés óra lényegére. Egyébként is szükségesnek tartom a sportot, a mozgást a saját gyermekeimnél is, ugyanúgy mint az osztálynál is. Szerencsésnek tartom magam, mivel a testnevelést én tanítom nekik és szeretik is.
Ez a hónap témája állt legközelebb a gyerekekhez. Hiszen a gyerekek többsége szeret mozogni, sportolni. A hónap témáját a kihívás napjához és az osztálykiránduláshoz igazítottuk, ahol kerékpártúrával kezdtük a napot, majd sátorállítás, íjászat, rekeszmászás, falmászás és a nap csúcspontja volt a kenuzás 4-5 fős csapatokra bontva. Hatalmas élmény volt minden gyereknek minden egyes program. Jó érzés volt, hogy olyan gyerek is részt vett az evezésben, akinek valamilyen félelme, rossz érzése volt efelé. Egymást tudták a gyerekek meggyőzni, miért is jó ezt kipróbálni. Vagy miért jó a magasban lenni, egymásra felpakolgatni taktikázva a rekeszeket, mire kell figyelni, kinek milyen erőnléte van. Csapatépítő volt minden egyes feladat. Egymást tudták bátorítani, a sport fontosságára figyeltek fel, és a testnevelés óra lényegére. Egyébként is szükségesnek tartom a sportot, a mozgást a saját gyermekeimnél is, ugyanúgy mint az osztálynál is. Szerencsésnek tartom magam, mivel a testnevelést én tanítom nekik és szeretik is.
„Az apró örömök olyanok, mint az útszéli kis virágok; csak azok találnak rájuk, akik igazán keresik őket.”
Nem kell a nagy dolgokra várni, mert közben észrevétlenek maradnak azok a csodák, melyek megédesíthetik a mindennapjainkat – egy pohár tea mellett összegyűjtöttük azokat a boldogságforrásokat, melyek körülvesznek bennünket.
A Boldogságóra utolsó hónapjához értünk. A 10 hónap alatt nagyon sok játékkal, mesével, beszélgetéssel fejlesztettük a gyerekek boldogságra való képességét.
Amit a gyerekek a mi csoportunkban legszívesebben alkalmaztak, beépült a mindennapokban és szokássá vált, azok a varázsszavak voltak. Napi szinten használják a Köszönöm, a Kérlek, a Szeretlek, a Sajnálom szavakat. Ennek nagyon örülünk, és ilyenkor mindig pozitívan értékeltük, megdicsértük őket.
Ebben a hónapban is vándorjátékkal kezdtük a foglalkozásokat. De most nemcsak „Vándorsimit”, „Vándorkézfogást”, hanem „Vándorölelést” is továbbadtunk. Majd a teremben Bagdi Bella dalait hallgatva sétáltak a gyerekek, és akivel összetalálkoztak, azokat megsimogatták, megölelték.
A boldogságfüzért kinyomtattuk, és minden gyerek kedve szerint kiszínezte.
Játszottunk seprűs táncot, amit már farsangról is jól ismertek.
A homokozóban pedig megépítettük a Boldogságvárat, amit a gyerekek kavicsokkal, csigaházzal, botokkal, levelekkel díszítettek.
Bevittem a csoportunkba a Pozitivity társasjátékot, amit nagy örömmel fogadtak a gyerekek. A kártyák közül az „Ez vagyok én” csomag kérdéseivel játszottunk. Nagyon jó volt látni, hallani a gyerekeket, ahogy gondolkodtak és különféle válaszokat adtak. Így mi is jobban megismertük a vágyaikat, érzéseiket.
A gyerekeknek ebben a 10 hónapban sok pozitív élményben volt részük, amit a következő évben, középső csoportban is szeretnénk folytatni.
Március 8-án, bár igaz, hogy Nőnap alkalmából, de az osztály fiú tagjai kis csokival és desszerttel kedveskedtek a lányoknak, továbbá az egyik diák sütit is hozott. Testnevelés óra után adták át a lányoknak, mindenki nagyon örült és boldog volt. Ezen kívül volt még egy esemény: az osztályunk minden csütörtökön kap egy nagy láda almát, amelyet a diákok nem mindig esznek meg, ilyenkor visszaviszik a ládát a megmaradt almákkal együtt az iskola portájára. Iskolánk portása, „Kati néni” pedig a visszavitt almából isteni finom almás pitét sütött nekünk, amelyre egyáltalán nem számítottunk, de nagyon megörültünk neki, a gyerekek pedig nagyon kedvesen megköszönték neki. Voltunk szarvason is a MiniMagyarország makettparkban, ahol minden apró, de mégis örömet okoz a látványa, így reflektáltunk a Boldogságórára is egyből.
Átbeszéltük az osztállyal a megküzdés fogalmát, hogy a hétköznapokban kialakuló különböző nehéz helyzeteket meg kell oldani és hogy megkülönböztetünk problémaközpontú és érzelemközpontú megküzdést, továbbá a kettő között különbséget kell tenni. A testmozgás fontosságát is kiemeltük, mint stresszoldó, stressz levezető mechanizmust. Ezen kívül megnéztük és átbeszéltük a „megküzdés + élménynaptár” minden napját és feladatait, továbbá ezt a diákok szüleinek is elküldtem, hogy ha valaki szeretné, akkor ki tudják rakni a nappaliba iránymutatásként és családjaikkal fel tudják használni. A testnevelés órát kihasználva torna alakzatokat csináltunk, amelyekkel a mozgás örömével feloldottuk a bennünk felgyülemlett stresszt és jól éreztük magunkat.
Átbeszéltük a célkitűzés témakörét osztályfőnöki órán. Képeket ugyan nem készítettünk, de a SMART „diagram” alapján megbeszéltük, hogy mennyire fontos a megfelelő célkitűzés, az, hogy konkrét célok legyenek, hogy számokban mérhető legyen és természetesen, hogy olyan cél legyen, ami tényleg motiválja őket, tehát belső késztetésből, motivációból fakad. A diákok többen is kifejtették rövid és hosszútávú céljaikat: van olyan, aki nyáron fogyni és izmosodni szeretne, van, aki 10 másodperccel gyorsabban leúszni a 100 métert, van olyan, aki 2 éven belül szeretné megcsinálni az angol középfokú nyelvvizsgát és olyan is, aki ki szeretne békülni a testvérével. Megbeszéltük, hogy minden cél fontos, de ezekért tenni is kell, méghozzá nem is keveset és arra is kitértünk, hogy a célhoz vezető út dokumentálása is fontos, tehát hogy hol tartunk éppen. Ezen kívül még megemlítettük, hogy a célok eléréséhez szorosan hozzátartozik a kudarc jelensége, de minden diák úgy gondolta, hogy a kudarc csak egy újabb ok a motivációra, illetve, hogy picit változtassunk a céljainkon.
Decemberben átbeszéltük, hogy miért fontos jót cselekedni, mert nekünk is nagyon jól esik, amikor jót cselekednek velünk. Egy pályázat keretében minden csütörtökön kapunk gyümölcs és zöldség csomagot, ami egy jó cselekedet valaki más által, de megbeszéltük, hogy mi is megpróbálunk minden nap egy kis jót tenni másokkal. Az egyik diák elmesélte, hogy Japán labdarúgócsapata a világbajnoki győztes mérkőzés után feltakarította az öltözőt és teljes rendet és tisztaságot hagyott maga után. Mi ez alapján megbeszéltük, hogy december végéig minden napköziből úgy jönnek haza a diákok, hogy teljesen tisztán próbálják meg otthagyni a saját tantermüket (8/6), hogy evvel kedveskedjünk a takarítónőknek és segítsünk nekik munkájukban.
Osztályfőnöki és etika órán is foglalkoztunk a társas kapcsolatokkal. Megbeszéltük, hogy mennyire fontos a társas/érzelmi intelligencia és az empátia. Továbbá, hogy ezeket használni kell a mindennapokban és figyelni is kell mások érzéseire, érzelmeire, mert ezáltal tudunk jobb emberré válni. A társas kapcsolatok témában nagyon sok jó hozzászólás érkezett az órákon, illetve óra végén a „Letye-petye-lepetye” nevű játékot játszottuk, ami a régi „süket-telefon” nevű játékhoz hasonló. A lényeg, hogy a diákok körbe állnak és valaki bele súg a mellette álló fülébe valamilyen mondatot és így az utolsó diákig, aki pedig felmondja, hogy mi volt, amit hallott. A játék lényege, hogy az információ gyorsan tud változni, mint a pletyka és nem lehetünk arról meggyőződve, hogy igaz volt-e, ezért célszerű nem pletykálni másokról és meggyőződni egy állítás igazságértékéről.
