Relaxációs és légzőgyakorlatokkal kezdtük a megbocsátás témájának feldolgozását, ezután meghallgattuk a „Hooponoponó” című dalt. Beszélgetéssel folytattuk a megbocsátásról, annak fontosságáról, a baráti kapcsolatokról. Megbocsátó rajzokat készítettünk, melyet a gyermekek átadtak egymásnak.
Boldogságóra Alapprogram
Lengyel Laura Óvoda Napsugár Tagóvoda
Kedvenc játékunkat játszottuk ma, ami remek feszültség oldás. Hajóra szállunk és a segítő papagájunk vigyáz ránk. Ha szabad a víz úszkálnak a gyerekek de ha jön a cápa, elkap valakit. A cápa én vagyok. Nagyszerű közös élmény.
Február hónapban sokat beszélgettünk az egymás iránti toleráns viselkedésről, a befogadás, elfogadás napi szinten van jelen a gyerekek mindennapjaiban. Több drámajátékon, helyzetgyakorlaton keresztül igyekeztem megtapasztaltatni, hogy a kirekesztettség, a bántás, csúfolódás milyen rossz érzés lehet, milyen fontos, hogy kifejezzük, mások számára is érthetővé tegyük érzéseinket.
Mindenkinek más megoldási stratégia kifejlesztésére van szüksége a sikeres beilleszkedéshez, a közösségben való alkalmazkodáshoz. A farsangon lehetőségünk nyílt jelmezekben „más bőrébe bújni”, kis időre mesehőssé válni. Beszélgetéseink során mindenkinek nyilvánvalóvá vált, hogy kinek milyen tevékenységek jelentik az ellazulást, mitől érezzük jobban magunkat egy feszült helyzetben. A leghatékonyabb megoldás a gyerekek szerint az ÖLELÉS. Ezt a munkafüzet feladatlapjának színezésével is megerősítettük. Gyakoroltuk a megfeszítem-elengedem feszültségoldó technikát.
Örömmel táncoltunk Bagdi Bella: Ellazulni jaj de jó… című dalára.
A foglalkozást Bagdi Bella: Imádok élni című dalával kezdtük, majd minden gyermek megosztott egy számára apró, de annál nagyobb örömöt, amelyet le is rajzoltak. Ezután a gyermekek által hozott virágokkal ültettük tele az óvoda udvarát, melyben minden nap gyönyörködhetünk.
Lengyel Laura Óvoda Napsugár Tagóvoda
Az esős tavasz miatt megragadtuk a lehetőséget és kimentünk a szabadba kicsit mozogni. Leporoltuk a biciklit és a rollert.
Az utolsó foglalkozás alkalmával eljátszottuk azokat a játékokat, amelyek a témakörök során a legsikeresebbek voltak: a bátorságpróba, a zombis játék, ölelős játék stb…
A program végén karkötőt fűzhettek, és kiszineték közösen a fenntartható boldogság szimbólumát.
A gyerekek lételeme a mozgás, tehát nekünk felnőtteknek „csak” az a dolgunk, hogy ezt az állapotot tartósan fenn is tartsuk. Elmeséltem nekik a módszetani könyvből a lusta király meséjét, és meghallgattam a véleményüket, és megkérdeztem, hogy ők milyen tanácsot adnának a királynak.
Mindenki egyöntetűen a mozgásra ösztönözte volna a királyt.
Tornáztunk egy jót, majd a nagyok dobókockával dobhattak, és egy ábrán meg kellett keresniük a számhoz tartozó figurákat.
Nap mint nap tapasztaljuk a gyerekek között, hogy gyakran összevesznek, majd kibékülnek. A hangsúly leginkább a „varázsszavak” használatának szokássá válásán múlik. Először tehát meghallgattuk Bagdi Bella: Hopponoppono c.dalát, majd megbeszéltük, hogy melyek a varázsszavak: Sajnálom! Bocsáss meg! Kérlek! Köszönöm! Szeretlek!
Jól begyakoroltuk, és ezután eljátszottuk a „zombis” játékot. Nagyon élvezték.
