Boldog Dóra és Lelkes Lóri csoportjaink tagjai lettek. Boldog Dórának megmutattuk az udvart, Lelkes Lóri pedig a nagycsoportba került, mint új ,,kisgyerek”. A gyerekek örömmel vitték játszani őt, bemutatva a csoportszobában lévő játékokat, játszósarkokat, ovis társakat. Kijelöltük helyét , valamint jelet is adtak neki a gyerekek (házikó).
Boldogságóra Alapprogram
Hála
Vegyes életkorú csoportunkban a szeptember a befogadás-beilleszkedés időszaka. A „Babóca illemet” a nagyobbak felidézik, alkalmazzák, mutatják. A kicsik pedig folyamatosan ismerkednek a csoportunk szokásaival, szabályaival. A második-harmadik héten már az újonnan érkező gyermekek is egyre vidámabban, bátrabban kapcsolódtak be a közös tevékenységeinkbe. Az első témát Bezzeg Andrea A Hálafa története mesével dolgoztuk fel a középső és nagycsoportos korú gyerekekkel. Ez a mese és az ismert dalok mondókák, a beszélgetés (érzékenyítés) segített abban, hogy meg tudják fogalmazni az érzéseiket. A kisebbek is örömmel kapcsolódtak be, vidám perceket éltünk át közösen.
Az előző évben elkészített hálaerdő a csoportszobánk dekorációjának szerves része. A filcből készült fára őszi falevelek kerültek a Hálás kezdet gyakorlat megvalósítása során. Beszélgettünk róla, hogy a csoportszobánk milyen örömöket, vidám perceket idéz fel. Mindenki, aki megszólalt, egy levéllel díszítette a fánkat.
Az őszi programjaink közzé tartozik a Szüreti mulatság is, többen nagyon hálásak a lábuknak és a hangjuknak is, amiért sikerül szépen énekelni és táncolni. A nagycsoportos gyerekek a háláról beszélgetve az úszást is megemlítették. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a nagycsoportos gyerekeink bekapcsolódhattak az „Úszó Nemzet Programba”. Hetente kisbusszal viszik őket Sarkadra az új tanuszodába, ahol az úszás alapjaival
ismerkednek. Mindehhez teljes felszerelést is kaptak, nagy örömükre. Hálásak vagyunk ezért is.
A Hála híd játék vidám perceket szerzett. A kisebbek is szívesen bekapcsolódtak a feladatba. Ez remek alkalom volt a testrészek megnevezésének gyakorlására is.
Boldog Dóri a csoportunk egyik babája, nagy örömmel játszották el a gyerekek vele egy napját.
Boldogságóra október: optimizmus
Mivel most új osztályt kaptam, igyekeztem új feladatsorokat is kitalálni. eddig sokat dolgoztam kártyákkal (OH) és mesékkel, most újítottam egy kicsit:
1.Rajzolásos feladat: Mi van benned rajzold le! Engedd, hogy a kezed irányítson!
Majd reflektáltak a tanulók, hogy mi volt bennük a rajzolás során, vagyis milyen gondolatok és érzések jelentek meg bennük:
vágyak és célok, fáradtság, egy személy, aki fontos nekik, holnap péntek, szombaton születésnapja lesz, célhoz vezető utak, volt 2 tanuló, akinél semmi sem jelent meg, de a célok több embernél.
2. Kádár Annamária: Valódi példaképek c. kötetből olvastam fel az osztálynak Vecsei H. Miklós életét, majd utána megnevezték a tanulók, hogy milyen gondolatok ébredtek fel bennük a történet kapcsán: Az alábbi vélemények születtek:
2 tanuló like jelet mutatott
tetszett nekik, hogy a szereplő bizonyítani akart
motiválata őket a történet
a fiú tanult a hibájából, ezt több tanuló is megemlítette
nem a többséget követte
küzdött és másnak is segített
lerakta a telefont
Sherloch Holmes idézete tetszett egy tanulónak: „Az ördög a részletekben rejlik”
telefonos volt és tett ellene
volt, aki látta a szereplőt színházban Nemecsek Ernőként
3. Majd felolvastam nekik Az optimista hitvallást, amit már hallottam Bagdi Bellától
„Ígérd meg magadnak, hogy..”
Nagyon tetszett a tanulóknak.
4. Majd könyvjelzőt kapott mindenki, amit az előző osztályomba járó fiútól kaptam jutalmazás céljából. A 4 féle könyvjelzőn idézet volt, amit felolvasott egy-egy tanuló. a könyvjelzőket az irodalmi szöveggyűjteménybe tettük. Ha bármikor elolvassák az idézetet, eszükbe jut majd az óra.
Hálakert készítése a gyerekekkel. A hónap nevezetes napjaiból az autómentes napot választottuk, a Kőbányai Kerékpár Szakosztály munkatársai kreszpályát építettek a gyermekeknek, és a bicikliver érkező családokat haza is kísérték. Meseszövő manókkal kézenfogva elmentünk az üveghegyre.
Hatodikos osztályommal a hála fontosságáról beszéltünk és elkészítette mindenki a kis hálaszívét. Ezeket kiraktuk az osztályterembe, hogy egész évben láthassák, miért is lehetnek hálásak.
A gyerekek hálafát készítettek. Miután beszélgettünk, mindenki végiggondolta, hogy éppen milyen apróságért hálás, és ezt felírták egy levélre, amit aztán felragasztottak a fára.
Örömmel tölt el, hogy a gyerekek a tavalyi évhez képest sokkal jobban meg tudták fogalmazni mi az a hála? Több minden eszükbe jutott, és világos volt számukra, hogy ez egy jó érzés. Vannak gyerekek, akiknek a tavalyi Hála kövük még megvan, és azóta több családtagjuknak is készítettek.
A hosszú szünet után leporoltuk Boldog Dórit és Lelkes Lórit, elmeséltük nekik a nyári élményeinket, és kincskeresésre invitálták a gyerekek. Együtt összegyűjtöttük azokat a dolgokat, amiért vártuk az ovit, és amikért hálásak vagyunk a mindennapokban.
A hónap során a gyerekeknek a legjobban a „Hála-híd” nevű játék tetszett. Szivacs kockákat, pokrócot, és műanyag virágokat használtunk fel a Morcos mező, a Hála-híd és Szív sziget megépítéséhez. Morcos mezőt leterítettük egy szürke pokróccal. Az itt lakó emberek mindig nagyon morcosak, semminek sem tudnak örülni, mindig zsörtölődnek valamin. Mikor ezen a mezőn voltunk, a gyerekek mind morcos arcot vágtak, panaszkodtak, hogy esik az eső, semmi nem volt jó. Ám úgy dönttek elég volt ebből, ők inkább szeretnének vidámak és hálásak lenni. Megbeszéltük, hogy a hála sokszor nem más, mint döntés kérdése. Lehetünk morcosak, folyton elégedetlenkedők, de dönthetünk úgy is, hogy inkább jól érezzük magunkat, és a jó dolgokat keressük a mindennapokban, hálásak leszünk. Így a döntés által átkeltek a Hála-hídon, miközben különféle dolgokat soroltak fel, amiért hálásak lehetnek, pl. az ovis barátokért, szülőkért, hogy egészségesek stb. Így kerültek a szív alakú Szív szigetre, ahol aztán már mindenki mosolygott, és jobb kedvre derült.
Csoport: értelmileg akadályozott gyerekek vegyes korosztálya: 7-16 év
A feladatokat az óvodások és a tanulásban akadályozottak mintafeladataiból néztük.
Szikszai György Református Általános Iskola
A gyerekekkel szemüvegen keresztül néztük meg miért is hálásak.
HÁLA…
Megérkezett az ősz, kitárta kapuit az iskola is, s mi is belépve rajta hálát adtunk a Bagolyvárban, hogy újra átölelhetjük egymást, játszhatunk, nevethetünk, tanulhatunk. Miért is lehetünk hálásak? Erre az egyszerű a kérdésre készültek a meglepetés hála levélkék, anya elraktározott hála-befőttje is. Nagy volt ám az öröm az első szülői értekezleten! Számba vettük, miért is vagyunk az iskolának hálásak, s a HÁLA szót különböző tárgyakkal próbálták kirakni. Örömtáncot jártak, élvezték a Magyar Diáksport napján a mozgás örömeit, a népmese napján pedig mesebeli tájakra utaztak közös próbatételeket kiállva. Szeptember végére a Morcos mezőről eljutottunk a Szív-szigetére miközben megépítettük a Hála-hidat. A közösen felállított, olykor rozoga hídon csak úgy kelhettek át, hogy 10 lépésük közben megköszönték a testrészeiknek, hogy érezhetnek, láthatnak, szerethetnek, ölelhetnek, hallhatnak, járhatnak. Néha elfelejtjük milyen óriási kincsek ezek. Úgy hiszem mindenki számára nehéz volt az átkelés, de segítve egymást, bátorítva, bíztatva mindenkinek sikerült. Így szép élet! Jobb velük a világ! Hiszek bennük! Hálás vagyok, hogy köztük lehetek, vezethetem őket, s én is tanulhatok a kis Bagolyvári csapatomtól!