Az osztályunk nagy lelkesedéssel készítették el a mi Boldogság fánkat, ami teljesen az év végéig díszítette az osztálytermünket. Nem csak a ballagáson, de az évzárón is ott volt a termünkben, így a szülők is láthatták a gyerekek utolsó munkáját is. Boldogsággal töltötte el őket, hogy együtt szedtük, gyűjtöttük össze az év boldogságos óráit. Jobbnál jobb emlékeket elevenítettek fel, miközben jó sokat nevettünk. Öröm volt nézni, hallgatni, látni, hogy kiből milyen érzés bújik elő. Jó volt, hogy nem csak a jó dolgok törtek ki, hanem az érzelgősebb, sírósabb, negatívabb érzések is kijöttek a gyerekekből. Két lány lelkesen vállalta a fa megrajzolását, a többiek pedig írták a fa leveleit, amit elkészülés után napokig a táblára, majd év végéig a falra raktunk fel. A bizonyítvány osztásnál több gyerek megköszönte, a boldogságóra élményét. Örültem, hogy belekezdtem velük a programba. Jövőre is folytatjuk, csak már az elsősökkel. Köszönjük szépen a lehetőséget!
Boldogságóra Alapprogram
Egyik év sem könnyebb a másiknál, de a nyolcadikosok elé a továbbtanulás újabb kihívásokat állít.
Olyan helyzetbe kerülnek, amikor komoly, megfontolt döntést kell hozniuk a jövőjüket illetően. Van, aki határozott célokat tűz ki maga elé, van, aki bizonytalan, van, aki több irány között tépelődik.
Sok órányi beszélgetés áll már mögöttünk, az első félév fő témája a pályaválasztás volt.
A hónap témájához kapcsolódva válogattak motivációs idézeteket, és azokról, azokkal kapcsolatban beszélgettek.
Kehidakustányi Deák Ferenc Napköziotthonos Óvoda
A májusi téma az egészséges életmód és a testmozgás. A mi óvodánkban nagy hangsúlyt fektetünk a mozgásnak, minden napra van valamilyen mozgás a gyermekeknek, illetve úgy építjük a fel a napirendet, hogy minden nap mozogjanak. A mentális és testi egészségük védelme miatt is fontosnak tartjuk, illetve mindennek a mozgás az alapja. Ezért nem is volt kérdés, hogy a Tulipán csoport nagycsoportosai közül 6 gyermeket benevezünk e a sümegprágai óvodában 2. alkalommal megrendezésre kerülő Mozdulj velünk Sümegprágán játékos sport délelőttre. A gyerekek izgatottan várták a május végi keddi napot, amikor már korán reggel buszra ültünk és robogtunk a távoli ovis rendezvényre. A délelőtt első felében mozgásos csapatverseny volt, sokféle eszközzel. Ezt egy zenés torna előzte meg bemelegítésképpen. Majd a 2. részben szükség volt mindenféle ismeretre, melyet a mese, énekes játékok, környezet területén sajátítottak el a gyermekek az ovis évek során. Szuper ügyesen helytálltak a délelőtt folyamán és 7 csapatból megszerezték a 2. dobogós helyet is! 🙂 Nagyon büszkék vagyunk rájuk! Az ottani nyeremények után, még egy fagyizást is beiktattunk a napba, miután hazaérkeztünk! Szuper napunk volt!
Az első osztályos gyerekek nagyon sok élménnyel gazdagodtak ebben a tanévben a boldogság órákon. Emlékeinket egy montázsba gyűjtöttük össze.
A nyolcadikosok többsége óvodába lépéstől kezdve egy közösség tagja. Jól ismerik egymást, néha bosszantják, néha ugratják, de a legtöbbször támogatják egymást a hétköznapokban.
Visszatekintve felelevenítették, hogyan változtak a kapcsolataik az elmúlt évek alatt, milyen csínytevések és emlékezetes pillanatok kovácsolták őket össze.
Ez a hónap témája állt legközelebb a gyerekekhez. Hiszen a gyerekek többsége szeret mozogni, sportolni. A hónap témáját a kihívás napjához és az osztálykiránduláshoz igazítottuk, ahol kerékpártúrával kezdtük a napot, majd sátorállítás, íjászat, rekeszmászás, falmászás és a nap csúcspontja volt a kenuzás 4-5 fős csapatokra bontva. Hatalmas élmény volt minden gyereknek minden egyes program. Jó érzés volt, hogy olyan gyerek is részt vett az evezésben, akinek valamilyen félelme, rossz érzése volt efelé. Egymást tudták a gyerekek meggyőzni, miért is jó ezt kipróbálni. Vagy miért jó a magasban lenni, egymásra felpakolgatni taktikázva a rekeszeket, mire kell figyelni, kinek milyen erőnléte van. Csapatépítő volt minden egyes feladat. Egymást tudták bátorítani, a sport fontosságára figyeltek fel, és a testnevelés óra lényegére. Egyébként is szükségesnek tartom a sportot, a mozgást a saját gyermekeimnél is, ugyanúgy mint az osztálynál is. Szerencsésnek tartom magam, mivel a testnevelést én tanítom nekik és szeretik is.
Ez a hónap témája állt legközelebb a gyerekekhez. Hiszen a gyerekek többsége szeret mozogni, sportolni. A hónap témáját a kihívás napjához és az osztálykiránduláshoz igazítottuk, ahol kerékpártúrával kezdtük a napot, majd sátorállítás, íjászat, rekeszmászás, falmászás és a nap csúcspontja volt a kenuzás 4-5 fős csapatokra bontva. Hatalmas élmény volt minden gyereknek minden egyes program. Jó érzés volt, hogy olyan gyerek is részt vett az evezésben, akinek valamilyen félelme, rossz érzése volt efelé. Egymást tudták a gyerekek meggyőzni, miért is jó ezt kipróbálni. Vagy miért jó a magasban lenni, egymásra felpakolgatni taktikázva a rekeszeket, mire kell figyelni, kinek milyen erőnléte van. Csapatépítő volt minden egyes feladat. Egymást tudták bátorítani, a sport fontosságára figyeltek fel, és a testnevelés óra lényegére. Egyébként is szükségesnek tartom a sportot, a mozgást a saját gyermekeimnél is, ugyanúgy mint az osztálynál is. Szerencsésnek tartom magam, mivel a testnevelést én tanítom nekik és szeretik is.
„Az apró örömök olyanok, mint az útszéli kis virágok; csak azok találnak rájuk, akik igazán keresik őket.”
Nem kell a nagy dolgokra várni, mert közben észrevétlenek maradnak azok a csodák, melyek megédesíthetik a mindennapjainkat – egy pohár tea mellett összegyűjtöttük azokat a boldogságforrásokat, melyek körülvesznek bennünket.
A Boldogságóra utolsó hónapjához értünk. A 10 hónap alatt nagyon sok játékkal, mesével, beszélgetéssel fejlesztettük a gyerekek boldogságra való képességét.
Amit a gyerekek a mi csoportunkban legszívesebben alkalmaztak, beépült a mindennapokban és szokássá vált, azok a varázsszavak voltak. Napi szinten használják a Köszönöm, a Kérlek, a Szeretlek, a Sajnálom szavakat. Ennek nagyon örülünk, és ilyenkor mindig pozitívan értékeltük, megdicsértük őket.
Ebben a hónapban is vándorjátékkal kezdtük a foglalkozásokat. De most nemcsak „Vándorsimit”, „Vándorkézfogást”, hanem „Vándorölelést” is továbbadtunk. Majd a teremben Bagdi Bella dalait hallgatva sétáltak a gyerekek, és akivel összetalálkoztak, azokat megsimogatták, megölelték.
A boldogságfüzért kinyomtattuk, és minden gyerek kedve szerint kiszínezte.
Játszottunk seprűs táncot, amit már farsangról is jól ismertek.
A homokozóban pedig megépítettük a Boldogságvárat, amit a gyerekek kavicsokkal, csigaházzal, botokkal, levelekkel díszítettek.
Bevittem a csoportunkba a Pozitivity társasjátékot, amit nagy örömmel fogadtak a gyerekek. A kártyák közül az „Ez vagyok én” csomag kérdéseivel játszottunk. Nagyon jó volt látni, hallani a gyerekeket, ahogy gondolkodtak és különféle válaszokat adtak. Így mi is jobban megismertük a vágyaikat, érzéseiket.
A gyerekeknek ebben a 10 hónapban sok pozitív élményben volt részük, amit a következő évben, középső csoportban is szeretnénk folytatni.
Március 8-án, bár igaz, hogy Nőnap alkalmából, de az osztály fiú tagjai kis csokival és desszerttel kedveskedtek a lányoknak, továbbá az egyik diák sütit is hozott. Testnevelés óra után adták át a lányoknak, mindenki nagyon örült és boldog volt. Ezen kívül volt még egy esemény: az osztályunk minden csütörtökön kap egy nagy láda almát, amelyet a diákok nem mindig esznek meg, ilyenkor visszaviszik a ládát a megmaradt almákkal együtt az iskola portájára. Iskolánk portása, „Kati néni” pedig a visszavitt almából isteni finom almás pitét sütött nekünk, amelyre egyáltalán nem számítottunk, de nagyon megörültünk neki, a gyerekek pedig nagyon kedvesen megköszönték neki. Voltunk szarvason is a MiniMagyarország makettparkban, ahol minden apró, de mégis örömet okoz a látványa, így reflektáltunk a Boldogságórára is egyből.