4. osztályosok lettünk. Ezzel az osztállyal is 4. éve „boldogságórázunk”. Remélem, ők is úgy indulnak felső tagozatra, mint az előző két osztály is: olyan eszköztárral a lelkükben, ami segít megoldani a mindennapok problémáit, felfedezni és észrevenni a jót, örülni minden apró csodának.
Hála-leveleket írtunk, rajzoltunk ebben a hónapban. Továbbá a beszélgető köreinket azzal a kérdéssel indítottuk: miért vagy hálás most, ebben a pillanatban? Meglepően érdekes, megható válaszok érkeztek:
– Azért vagyok hálás, mert vannak barátaim.
– Azért vagyok hálás, mert anya megölelt.
– Hálás vagyok Morzsikának a kutyusomnak! …stb.
Hát így kezdtük. Hálás kezdet.
Boldogságóra Alapprogram
Szeptemberben 21 kiscsoportos gyermek kezdte meg az óvodai életet. A tavalyi tanévben már 7 kicsi járt a csoportunkba, így amikor kimondtam a hála szót, nekik már ismerősen csengett. Nagyon sokszor mondtam a szót a mindennapokban is. Kukoricát morzsoltunk, ahol a gyerekek maguk választották ki, kivel szeretnének együtt „dolgozni.” Hálásak voltunk egymásnak, hogy tudunk közösen, együtt munkálkodni. Meghallgattuk Bagdi Bella „Szép nap ölelj át engem” című dalát. Amikor véget élt a dal, megöleltük egymást. A szülőkkel szülői értekezleten ismertettem a Boldogság programunkat a csoportunkban, úgy érzem a szülők érdeklődését is felkeltettem. Kihívásként élem meg, hogy a kicsikkel hónapról hónapra hogyan fogjuk feldolgozni a témaköröket.
Váci Mihály Katolikus Általános Iskola
Szeptember 21-én megünnepeltük a hála világnapját. Az iskola tanulói és dolgozói az udvaron egy szívet formáló élőképet alkottak és a gyerekek egy hálafalra felírhatták miért érzik magukat hálásnak, ezt kitettük a faliújságra. Osztály szinten beszélgettünk a háláról, hogy ki miért és kinek hálás, hogyan fejezhetjük ezt ki. Idézeteket is válogattak a gyerekek, elmondták mit jelent ez számukra.
Taszári Körzeti Általános Iskola
A hála gyakorlása az egyik „leghálásabb” téma. Nagyon érdekes megfigyelni, hogy egy nyár, a kamaszkor és a felső tagozatba való átlépés mennyit változtat a gyerekek hozzáállásán. Nehezebben oldódnak fel, eleinte kevésbé nyitottak az óra iránt. Később azonban már őszintén, nyíltan kommunikálnak. Szerencsésnek tartom magam, hogy felső tagozaton is folytathatom ezt a programot, bár érzem, hogy új kihívások előtt állok.
Jármi- Papos-őr Általános Iskola
Már nagyon vártuk az iskolakezdést, de mindennél jobban, hogy végre személyesen is találkozzunk a nyári időszak után. Amikor végre újra birtokba vehették a tanulóim az osztálytermünket, egy kis boldogságfallal vártam őket, melyen elhelyeztem az elmúlt tanévben készített néhány kis plakátunkat. Nagy örömmel fogadták és elmondták nekem, hogy nagyon hálásak, hogy újra együtt lehetnek az osztálytársaikkal, barátaikkal.
A hónap során nagyon sok mindent csináltunk. Olvastunk meséket, relaxáltunk, rajzoltunk, feladatlapokat oldottunk meg, elmentünk a közeli játszótérre. Készítettünk „boldogságbefőtteket”, melyekbe belerajzoltuk miért is vagyunk hálásak. A rajz készítése után egy cetlire mindenki fel is írta egy-egy szóval, miért hálás. Miután elkészültünk a kis cetlikkel egy igazi befőttes üvegbe tettük bele a papírokat, mely az osztályunk asztalán emlékeztet bennünket arra, hogy hálás szívvel fogadjuk a mindennapi dolgainkat, valamint egymást is. Nagyon örülök, hogy a tanulóimmal tölthettem az elmúlt egy hónapot. Én ezért vagyok HÁLÁS!
A hónap során a Hála gyakorlása keretén belül igyekeztem többféle oldalról rávilágítani az adott témára. Készítettünk a homokozóban hálasütiket, tortákat és azt a személyt kínáltuk meg vele, akinek aznap délelőtt a leghálásabbak voltunk valamiért. Elkészítettük a csoportunk Hálafáját közösen úgy, hogy a gyermekek kezeit körberajzoltuk, ők pedig tetszőlegesen kiszínezték, kivágtuk (nagyobbak önállóan), a kolléganőmmel mi magunk is körberajzoltuk a saját kezünket és barna színre színezve, ez lett a fa törzse, ugyanis mi vagyunk az óvó nénik, akik gondoskodnak a gyerekekről a csoportban. A gyermekek színes kezecskéi lettek a fa levelei. Ezt a Hálafát jól látható helyre a csoportszobába egy mágnestáblára helyeztük el. Másnap egy „kirándulás során” ellátogattunk a Hálaerdőbe, ahol elmeséltem a Hálafánk történetét. Készítettünk papírtányérra, változatos eszközök felajánlásával Napraforgó Hálavirágokat is, amelyeket a gyerekek a szüleiknek adtak át egy kis versikével, amelyet közösen tanultunk. Mesepárna segítségével elmeséltem a Maci bajban van című mesét a Szeret szigetén, ahová együtt hajóztunk el. A gyerekeknek nagyon tetszett a mese, ezért több alkalommal is újramesélték a bábok segítségével. A csoportszoba nagy szekrényére elkészítettem a Boldogság várát, amelyhez tíz lépcsőfok vezet. Az első lépcsőfokra közösen helyeztük el a Hála jelét, a kis virágot. A mindennapjainkat a Hála varázsa töltötte be, amely nemcsak az óvodában, de a szülők elmondása alapján otthon is megjelent.
Kőbányai Széchenyi István Magyar-Német Két Tan. Nyelvű Általános Iskola
Tanév végén fájó szívvel elköszöntem a negyedikeseimtől. Bár augusztusban 6 napot még közösen eltölthettünk a Fonyódligeti Erzsébet táborban. Új osztályfőnökükkel sikerült megbeszélnem, hogy ötödik osztályban is folytatják a Boldogságóra programot. Sőt, augusztusban közösen részt vettünk a 3napos továbbképzésen, hogy minél eredményesebben végezhessük munkánkat. Örültem nagyon, hogy részese lehettem a tanfolyamuknak. Nagyon sok jó anyagot, ötletet, játékot sajátíthattam el a Boldogságóra oktatásához. Igazi feltöltődés volt számomra.
Leendő elsőseim szüleivel 0. Szülői értekezleten ismertettem a Programot, beszéltem a Pozitív Pedagógiáról és annak hatásairól.
Támogatták kezdeményezésemet, hogy Boldogságórákat tartsak az 1.a osztályban.
Így ismerkedésünk, egymás elfogadása a Hála hónapjában, a Hála jegyében telt el.
Sokszor meghallgattuk a Hónap dalát. Beszélgettünk a háláról és arról, hogy miért lehetünk hálásak nap, mint nap. Puzzle darabokra lerajzoltuk ezeket. Utána a gyerekek erről meséltek. Nagyon sok bölcs gondolat született. Hálásak: — a családjukért, a házukért, az iskoláért, barátaikért. Az egyik kisfiú azért volt hálás, mert neki van a legbecsületesebb apukája. A puzzle darabok laminálás után felkerültek a Boldogságóra faliújságra, ami az aulánkban található. Büszkén mutatták, hogy melyik az ő munkájuk.
Megnyitottuk a Hála füzetünket is, amit rendszeresen vezetni fogunk.
Utána az udvaron aszfaltkrétával is megörökítettük (az első esőig 😊 ) háláinkat. Nagyon jól sikerült alkotások születtek.
Szerettük volna mi magunkból 😊 kirakni a H Á L A betűit, még ha nagyobbak is vagyunk az iskolatáskáinktól, de mégiscsak rólunk van szó. 🙂 De hiába vagyunk27-en, nem igazán jött össze.
Így választásunk a plüsseinkre és a tolltartóinkra estek. Hiszen a plüssök sok szünetben szereznek nekünk kellemes perceket a közös játék során a folyosói nagy szőnyegen. A tolltartók katonásan rendbe rakott ceruzái pedig hűséges társaink minden órán.
Szeptember 21-én, iskolánk névadójának (Széchenyi Istvánnak) születésnapján és a Hála világnapján ünnepélyes iskolapolgárrá avatáson vettünk részt. Igazi „széchenyis” diákká vált mindenki.
A hónapot egy közös kerítés festéssel és az iskolai udvar rendbetételével (no meg egy közös paprikás krumplival) zártuk.
Hálás lehetek, mert sok szülő eljött, hogy gyermeke szebb környezetben tölthesse az iskolai hétköznapokat. 🙂
A hosszú nyári szünet után végre ismét boldogságórák színesítik mindennapjainkat. Nagyon vártuk ezeket az órákat. Szeptember a hála hónapja: az óra eleji relaxáció, éneklés után, őszi levelekre írták a gyerekek miért hálásak az iskolakezdésnek. Majd a hála szót rakták ki különböző tárgyakkal. Ezután a Hála-hídon keresztül eljutottak a Szív-szigetére. A gyerekekkel megbeszéltük a hónap nevezetes napjait, és arról is döntöttünk, hogy igyekszünk ezekről a napokról megemlékezni. A tanórát közös énekléssel zártuk.
Szeptember: Hálás szívünk énekel:
„Szép nap, ölelj most át engem…”
Ez az évkezdés sok szempontból különleges számunkra. Leginkább azért, mert lelkes szívű, csillogó szemű óvodások lépték át iskolánk küszöbét, hogy első osztályos tanulókká váljanak, napok, hetek alatt.
Én, ha a hónap témájára gondolok, elsősorban azért vagyok hálás, hogy ennek a jó szívvel teli közösségnek az osztályfőnöke lehetek! Olyan feladat ez, mely boldog, felelősség teli hangulattal tölti meg a mindennapjainkat!
Lassanként belakjuk osztálytermünket, mindenki berendezkedett kis padjába, már együtt járunk az olvasás,-írástanulás útján, és barangolunk a számok világában.
Sokat beszélgettem a gyerekekkel, milyen gondolatokat ébreszt szívükben a hála érzése, a Hálás kezdet alkalmával elhangzott válaszok szívmelengetőek voltak: hálás vagyok anyukámért, apukámért, testvéremért, társaimért, tanító nénimért, azért, hogy iskolás lehetek…
A színes témák átszőtték mindennapjainkat: a hónap dalát kívülről fújják már, Vacskamati virágja egyik kedvenc meséjükké vált.
A HÁLA szó kirakásakor minden kedves tárgyukat felajánlották, próbálgatva, hogyan is állnak össze a betűelemek. Megköszönték kis tolltartóiknak, hogy rendben tartják ceruzáikat, ceruzáiknak a szép színeket, a betűk, számok papírra varázslását, radírjuknak az újrakezdés lehetőségét, könyveiknek a szép képeket, színes betűket, cipőiknek, hogy vigyáznak lábukra, igazán ötletes gondolatokkal álltak elő.
A Hála híd építése tele volt izgalommal, már csak azért is, mert iskolánk néptánc termében először jártak, kreatív igyekezettel alakították ki a Morcos mezőt, és a Szív szigetet, a Hála hídra lépve köszönetet mondtak sok mindenért.
Hálabefőttet készítettünk a nehezebb időkre, megtöltve mindenféle „gyógyítósággal”, s el is helyeztük képzeletbeli Hálapatikánkban, a Jól érzem magam dal mellé.
A Hála világnapján igyekeztek még szebbé, jobbá varázsolni társaik mindennapjait, Hála pillangót készítettünk, Bocsánat napocskát (Nini mesék) rajzoltunk. A Magyar Népmese napján meséket kerestünk a hónap időszakához illően, igazán színes hóapot zártunk.
Az idei évben sok kiscsoportos óvodásunk van, ezért úgy döntöttünk, hogy Bartos Erika Bogyó és Babóca meséin keresztül ismerkedünk meg a tíz pozitív életérzéssel, mivel azt tapasztaltam, hogy az ő meséivel a legkisebbek figyelmét is nagyon jól fel lehet keltenni, valamint jól fenn lehet tartani. Ebben a hónapban Bogyó rajza című epizódra esett a választásom. A mese elmondása után meghallgatuk Bagdi Bella „Szép nap ölelj át engem” című dalát, melyet a gyerekek többször visszakértek. Közben kértem őket, hogy a dal meghallgatása közben gondolkodjanak el azon, hogy kit szeretnek a legjobban a világon. Utánna egymás után elmondhatták, hogy ki kire gondolt. Meglepetésemre csak kevesen (ketten) mondták az édesanyjukat, pedig én arra számítottam, hogy majdnem mindenki azt mondja majd. A legtöbben valamelyik testvérüket vagy barátjukat nevezték meg. Volt aki azt mondta, hogy engem. A dal meghallgatása után kértem a gyerekeket, hogy rajzoljanak valami szépet, annak a személynek, akit megneveztek, majd adják át neki a képet hálájuk jeléül. A csoportból sokan éltek ezzel a lehetőséggel, de nem mindenki. Ebben a hónapban mindössze ennyi időt fordítottunk a Boldogságórákra, mivel még a beszoktatás nehéz percei veszik el az időnk nagy részét. Még nem kértem a szülők engedélyét a képek felrakására, ezért csak egy sünis képet helyeznék ide.