Az áprilisi boldogságóra nehéz, de nagyon fontos témáját, a megbocsátás gyakorlását, a Tündéri bocsánat című mesén keresztül dolgoztuk fel. A szokásos órakezdő relaxáció és éneklés után egy mondóka segítségével megtanultuk a varázsszavakat és egy színezőt is készítettünk. A két tündér története segített megérteni, hogyan tudunk kibékülni egymással, és miért jó elengedni a haragot. Beszélgettünk az érzésekről, valamint arról is, hogyan kérhetünk bocsánatot és hogyan tudunk megbocsátani másoknak. Képzeletbeli varázsszőnyeggel elrepültünk Hawaii szigetére, Bagdy Bella Repülj velem című dalát eljátszottuk, így érkeztünk meg a szigetre, ahol a bennszülöttek különleges varázsszavakkal ajándékoztak meg minket, ezeket sokat gyakoroltuk. Tanév eleje óta van a tanteremben egy dekoráció, melyen a varázsszavak is szerepelnek, ez mostantól sokkal fontosabbá vált a tanulók számára. A gyerekek szívet rajzoltak és odaadták annak az osztálytársnak, akitől valamiért bocsánatot kértek vagy annak, akivel kapcsolatban harag volt bennük. A foglalkozás során a tanulók aktívan részt vettek a beszélgetésekben, és sok szép gondolatot osztottak meg egymással. Nagyon jó érzés volt számomra, hogy az a két kislány, akik hetek óta piszkálták, bántották egymást, a foglalkozás után kézenfogva mentek ki az udvarra.
Boldogságóra Alapprogram
A testmozgás nagyon fontos a gyerekek életében, mert nemcsak a testüket, hanem a lelküket is erősíti. Futás, játék vagy sport közben levezetik a feszültséget, vidámabbak lesznek, és több energiájuk marad a tanulásra is. A közös mozgás ráadásul segít a barátkozásban, az együttműködésben és az önbizalom erősítésében is.
A gyerekek nagyon szerették a sportágválasztó feladatlapot, szívesen beszélgettek a különböző sportokról.
A negyedikesek rendkívül nyitottak minden sportágra, bár keveset ismernek. Miután megbeszéltük, illetve videón megnéztük, hogy a különböző sportokat hogyan kell végezni, kitöltötték a gyerekek a feladatlapot. Szívesen kipróbálnának szinte minden sportot, de sokat meg is néznek. Örülök, hogy a mozgás természetes minden diák számára.
Nap mint nap tapasztaljuk, hogy milyen nagy a gyermekek mozgásigénye, mennyire fontos a mozgás a gyermekek testi, lelki fejlődésében. A májusi Boldogságóra foglalkozáson a célom az volt, hogy egy kicsit jobban ráirányítsam a gyermekek figyelmét a testmozgás egészségmegőrző szerepére, és hogy a különböző mozgásformák elvégzésével átéljék a gyermekek a mozgás örömét.
A Boldogságóra foglalkozást a „Nekem a tavaszról az jut az eszembe…” című anyanyelvi játékkal kezdtük, amely során be kellett a gyermekeknek fejezniük a mondatot egy, a tavaszra jellemző állítással („Süt a nap, „jó idő van”, „kinyílnak a virágok”). A játékot az én zárómondatommal fejeztük be: „Nekem a tavaszról az jut az eszembe, hogy sokat mozoghatunk a friss levegőn.” Ezt követően meghallgattuk Bagdi Bella: Jól érzem magam boogie dalát. Követtük a dal szövegében felhangzó mozdulatokat: „Lépj előre, forogj körbe, lépjél hátra, tapsolj bátran!”. A hangszeres részeknél pedig felszabadultan mozogtak, táncoltak a gyermekek. Ezt követően mutattam be A lusta király című mesét. Beszélgetőkör keretében idéztük fel, milyen akadályokat teljesített a király. Megkérdeztem a gyerekeket, hogy milyen új nevet adnának a királynak? „Egészséges, bátor, ügyes”. Ezek a válaszok hangzottak el. Hogy mi is tegyünk az egészségünkért, akárcsak a király a mesében, egy akadálypálya teljesítésére invitáltam a gyerekeket (egyensúlyozás, pókjárás, karikába szökdelés). A foglalkozás zárásaként sportokat ábrázoló képeket (úszás, futás, biciklizés, evezés) húztak a gyerekek, amit el kellett mutogatniuk, a többiek pedig kitalálták a mozgásformát. Akinek még volt kedve kiszínezhette a király „ruháját”.
Jól sikerült a kirándulásunk is május hónapban, amelyet a természetben, szép tiszta környezetben, a friss levegőn töltöttünk el együtt a családokkal. Ez a nap a család és az óvoda kapcsolatának az erősítéséről szólt sok játékkal, mozgással, vidámsággal.
A májusi Boldogságóra témája, a testmozgás és az egészséges életmód gyakorlása, sok örömteli és élménydús tevékenységet hozott a gyermekek mindennapjaiba. A hónap során kiemelt figyelmet fordítottunk arra, hogy a gyermekek megtapasztalják a mozgás örömét, valamint felismerjék a rendszeres testmozgás és az egészséges életmód testi-lelki jó hatásait.
A jó időnek köszönhetően számos tevékenységet a szabadban valósítottunk meg. Mozgásos játékokat, ügyességi feladatokat, futó- és sorversenyeket szerveztünk, melyek során a gyermekek felszabadultan, örömmel és aktívan vettek részt a közös élményekben. A Gyermeknap különösen emlékezetes alkalmat teremtett a közös mozgásra, játékra és vidám együttlétre. A gyermekek nagy lelkesedéssel kapcsolódtak be a különböző programokba, miközben fejlődött mozgáskoordinációjuk, kitartásuk, együttműködési készségük és szabálytudatuk is.
A beszélgetések és mindennapi helyzetek során hangsúlyt kapott az egészséges táplálkozás, a pihenés, a folyadékfogyasztás és a szabad levegőn való tartózkodás fontossága is. A gyermekek nyitottan, érdeklődve kapcsolódtak a témához, örömmel osztották meg saját tapasztalataikat az otthoni sportolásról, kirándulásokról és kedvenc mozgásos tevékenységeikről.
A hónap programjai hozzájárultak ahhoz, hogy a gyermekek pozitív élményeken keresztül erősítsék egészségtudatos szemléletüket, miközben sok közös sikerélménnyel és vidámsággal gazdagodott a közösségünk.
A megbocsátás témáját játékos, a gyermekek életkorához és érzelmi világához közel álló módon dolgoztuk fel az óvodai foglalkozás során. Beszélgettünk arról, hogyan érezzük magunkat, amikor valaki megbánt minket, illetve milyen érzés bocsánatot kérni és megbocsátani. A gyermekek saját élményeiket is szívesen megosztották, így a téma személyessé és átélhetővé vált számukra.
Mesével, dramatikus játékkal és szituációs helyzetekkel segítettük az érzelmek felismerését és kifejezését. A gyermekek aktívan bekapcsolódtak a beszélgetésekbe, sok empátiáról és érzékenységről tettek tanúbizonyságot. Többen felismerték, hogy a harag és sértettség feloldásában fontos szerepe van a kedves szavaknak, az ölelésnek, valamint annak, hogy megpróbáljuk megérteni egymást.
A közös tevékenységek során fejlődött a gyermekek együttműködési készsége, türelme és konfliktuskezelő magatartása. A foglalkozás jó lehetőséget teremtett arra, hogy erősödjön a csoporton belüli elfogadás, egymás tisztelete és az érzelmi biztonság érzése. Úgy érzem, a gyermekek számára érthetővé és megtapasztalhatóvá vált, hogy a megbocsátás nem a rossz dolog elfelejtését jelenti, hanem azt, hogy újra közeledni tudunk egymáshoz szeretettel és megértéssel.
Hám János Római Katolikus Teológiai Líceum
Beszámoló a megbocsátás gyakorlásáról
Téma: A megbocsátás
Csoport: Bohócok
Óvónők: Leitner Ingrid, Kovács Andrea
A Boldogságóra áprilisi témája a Hám János óvodában a megbocsátás volt. A Bohócok csoportban a foglalkozásokon arról beszélgettünk, miért fontos megbocsátani másoknak. Megtanultuk, hogy ha haragszunk, az nekünk is rossz érzés. Elmagyaráztuk, hogy a megbocsátás segít megnyugodni. Ezt az érzést ‚,A só‘‘ cimű népmesével elevenitettük meg. A mesét meghallgatták a gyerekek utána pedig megbeszéltük, hogy milyen érzés lehetett haragudni és megbocsátani a királynak. Úgyszintén a megbocsátást alkalmaztuk, néhány szerepjáték alatt is. : „Az az én székem!‘‘ ‚.Nem igaz. Én vettem el hamarább!‘‘ A végén a két gyerek megbeszélte a kialakult helyzetet és bocsánatot kérvén egymástól két másik székre ültek le. Ezután egy különleges feladatot kaptak a gyerekek: megbocsátás repülőket készítettünk amibe belerajzolták azt a személyt akinek meg szeretnének bocsátani..Ez segített átgondolni az érzéseinket. Amikor ezeket a repülőket az ablakon keresztül szélnek eresztettük, úgy éreztük, mintha könnyebb lenne a szívünk. Nagyon tetszett ez a feladat, mert közben sokat tanultak a gyerekek önmagukról. Szerintem a megbocsátás fontos, mert segít boldogabbnak lenni.
Hám János Római Katolikus Teológiai Líceum
Beszámoló a Boldogságóra projekt keretében tartott tevékenységről
Téma: Megküzdési stratégiák
Csoport: Katicák csoportja,
Óvónők: Scheitli Anna Renáta, Vasile Andrea Dorina
A tevékenységet egy építő játékkal vezettem be. A szabad játékok ideje alatt azt kértem a gyerekektől, hogy építsenek egy magas tornyot, ahová a sárkány bezárta a királykisasszonyt. A gyerekek között volt, aki egyénileg készítette el a tornyot, de voltak akik egy kisebb csoportban építkeztek.
Ezután elmondtam a csoportnak a mesét a neveletlen királylányról, akit elrabolt a sárkány, s miután kiállta a nehéz próbákat, megmenekült, s hazamehetett, sőt, a sárkányt is megmentette. Ez a királykány, amikor szomorkodott, énekelt, s így megvigasztalódott. A mese végén megkértem a gyerekeket, hogy egy feladatlapon színezzék ki azt a képet, amely olyan tevékenységet ábrázol, amitől jobban érzik magukat, vagy ami őket megvigasztalja.
A feladatlap után két játék következett. Mind a Hajótörés, mind a Cápatámadás játékban nagy öröm volt számomra látni, hogy a gyerekek ölbe veszik egymást, a karjukkal átölelik, megtartják a társukat, hogy aki a csónak szélén van, „bele ne essen a tengerbe”. Akiknek elsüllyedt a csónakjuk, azokat hívták, felvették a sajátjukba, egyre közelebb húzódva egymáshoz, hogy senki el ne vesszen. A játékok végén megbeszéltük, hogy kinek melyik társát sikerült kimentenie, vagy ki volt az, aki őt megmentette, s milyen érzés volt ez számára.
Ezután újra egy feladatlap következett volna, („Ki az, aki segít neked, ha rossz kedved van? Rajzold le!”, és „Rajzold le azt a helyet, ahol nem félsz!”) de akkorra már nagyon elfáradtak a gyerekek, úgyhogy egy kiértékelő körrel zártuk a tevékenységet. Megkérdeztem a gyerekeket, hogy hogyan érzik magukat ezen játékok után, a tevékenység végén. A gyerekek eldönthették, hogy a vidám arcocskához, a semlegeshez vagy a szomorúhoz helyezik el a jelüket. Egyetlen gyerek kivételével azt mondták, hogy nagyon jól érzik magukat.
A tevékenységet nagyon sikeresnek tartom, olyan pillanatokat éltünk meg, amilyenekhez eddig még nem volt szerencsénk. A gyerekek igen együttműködőek voltak, teljesen átadták magukat a játéknak. Hálásak vagyunk a szép élményekért!
Szikszai György Református Óvoda és Általános Iskola
„Ép testben, ép lélekben! ”- mondja a latin szállóige. Fontos , hogy ismerjük testünket, ezért mindennap egészségesen táplálkozunk és sportolunk. Megbeszéltük , hogy miért fontos az egészséges test, mit kell tenni , hogy az is maradjon. A sün és a nyúl meséjét dolgoztuk fel, az óra végét dramatizálással fejeztük be.
Szikszai György Református Óvoda és Általános Iskola
Mindennap találkozunk olyan esettel, amelyben valamelyik fél megharagszik. Nehéz bocsánatot kérni. Ezt is tanulni kell. Varázsszavak vannak kitéve az osztályunk falára, ezeket használva szituációs játékokon keresztül gyakoroltuk őket.