2023. október
Optimizmus hónapja

Készítettem kinyithatós szivecskéket, amikbe pozitív üzeneteket írtam, hogy kicsit mindenkinek szebbé tegyem a napját. Ezt is írtam ki: ÚTRAVALÓ, Hogy még szebb napod legyen! Kisasztalra, kiskosárba kitettem a folyosóra, és aki elment a szobánk előtt, vehetett a kosárkából egyet. A szíveket ki kell nyitni, hogy megtaláld benne az üzenetet: mint pl.: Legyen szép napod! Jobb Veled a világ! Ez a „bátorságnapod”! Add tovább mosolyod, hogy másokat is boldoggá tégy! Ma minden sikerül!. Áldott ez a napod is!….stb. (Az egyik dadus néni könnybe lábadt szemekkel köszönte meg, hogy milyen jólesett neki, mert az nap minden sokkal vidámabb volt) A gyerekekkel már reggel mókust színeztünk, vágtunk, ragasztottunk, közben énekeltünk is. Reggeli után pudingot főztünk, mindenki ízlése szerint kiporcióztuk, hogy kihűljön. Örsnek a tejallergiája miatt zabtejből készítettük el. Előcsalogattuk Dórát a dobozából. Persze Dóra ma szomorú volt. Ki se akart jönni. Szomorú volt, mert borús szeles volt az idő, és azt gondolta, ma jobb egész nap csak ágyban maradni, szomorkodni. De a gyerekek megsúgták, hogy milyen jó, hogy ma hűvősebb idő van, mert így a puding is hamarabb kihűl. Azután még soroltunk néhány jó gondolatot, hogy miért is tudunk örülni a mai napnak. Akkor elmeséltem nekik a Süni tököcskéje című mesét. Ez egy vicces láncmese, melyben sünike termesztett tököcskéje szétesik, viszont sok erdei állatka jól lakik belőle. A mese tanulsága után be kellett csukni a szemüket, és arra gondolni, hogy milyen volt a mai reggelük, volt-e valaki szomorú, és sikerült-e megvigasztalni, felvidítani őket. Olyan ügyes válaszokat adtak, büszke voltam rájuk. Persze Bella zenéje zárta a foglakozást, Jól érzem magam boogiera táncoltak, elkérték Dórit is, és láncot alkotva megtáncoltatták. Utána megettük a pudingot, ami kellett a jókedv fokozásához.
Kedden reggel a gyerekek mozgásos tevékenységnez kis akadálypályát építhettek ugrálós-mászósat, a többiek, akik nem akartak mozogni, gesztenye babát barkácsoltak velem. A reggeli után picit még játszottak, megbeszéltük, hogy Könyvtárba megyünk, és mire való a könyvtár, miért van, mit lehet ott csinálni, meg persze néhány illemszabályt is rögzítettünk. Erika néni már várt minket, előkészített sok állatos könyvet, mert még tart nálunk az állatvédelmi témahét is. Volt ismeretterjesztés, találós kérdések képek segítségével a Melyik állat rózsaszínű? (Michael Schober) című könyvből, és egy kis vicces mese A pösze nyuszi (Balázs Ágnes) című könyvéből. Utána kutató munka folyt a könyvekből, amiket nézegethettek. Sétáltunk oda-vissza, azért a kicsinyeink elfáradtak.
Szerdára „Kifordított fordított nap” volt hírdetve. A gyerekek egy része kifordított ruhába, felemás zokniban, felemás copfval, balerina ruhában, pizsamában, kesztyűben, érkeztek, és persze harisnyával a fejemen (amit rövid ideig bírtam, mert mindig lecsúszott) kezdtük meg a napot. Jó éjszakát, Szép estét kívántam az érkezőknek. A jeleket fordítva tették fel, a reggeli elfogyasztása kifordított széken lovaglóülésben zajlott. A játékokat sötétben pakoltuk el, mert amikor felkapcsoltam a villanyt, aludni kellett. Az asztalokon állva, hason csúszva haladtak. Zenére táncoltunk, és amikor lekapcsoltam a zenét az asztalokra kellett felülni. A mese interaktív volt Balázs Ágnes Beszélő kutya című könyvéből, ahol egy kis szófogadatlan kacsáról volt szó, aki jól meg is fázik. Egyes szavakat mozgással kellett kísérni, Háp-felállás a székről, Kiskacsa-hasalás, Hapci-forgás. Letelt az időnk, ezért néhány játék kimaradt, de még a héten pótolhatjuk.
A folyosón most KÍVÁNSÁG-HIDAT kezdtem el. A madzagra fehér felhőket tűztem, a kisasztalra papírkorongokat tettem, ceruzát, tollat. A kiírás: „Vegyél el egy buborákot, és rajzold, vagy írd bele, mitől lennél még boldogabb (titkos kívánság), és ragaszd fel a felhőcskékre, díszítsd ki a Kívánság-hidat!” Ha sok buborék lesz rajta, olyan lesz, mintha szállnának a szappanbuborékok.
Csütörtökön tornával kezdtünk, karikával ügyeskedtünk, a játék, lufival pókfoci, és csak lufizás volt. Reggeli után kicsivel vendégül láttuk a Boglárka csoportot. Elmondtam, hogy milyen hét van nálunk, és a gyerekeim segítségével elmagyaráztuk, hogy mit jelent a szó: optimizmus, és miket csináltunk már eddig. Az egyik vendég gyermek azt mondta óvónénijének, amikor a Fordított napot mesélték a gyerekek: „ de jó, mi is csináljunk ilyet Orsi néni!” Utána interaktív mese következett, a tegnapi könyv egy másik meséjét olvastam, A beszélő kiskutya-t. Az asztalra kihelyezett buborékokat kellett a gyerekeknek megrajzolni, azokkal a gondolatokkal, tárgyakkal, amiktől boldogabbnak, örömtelibbnek érzik napjaikat. Ezeket felragasztottam a Kívánság-hídra, ahol készítettünk közös fényképet is. Az udvaron a szivárvány ejtőernyővel labdákat dobáltunk magasra, addig rázták az ejtőernyőt, amíg el nem repült mindegyik.
Pénteken kirándulást terveztünk, az eső majdnem elriasztott minket, de bátran bevállaltuk, és jól tettük, mert gyönyörű idő lett. Reggeliztünk, feltettük a lépcsőre az optimizmus jelét, rögzítettük a magyar megfelelőjét az optimizmus szónak, elmondtam a tudnivalókat a tanya látogatásról, és mindenki kapott smile matricát, amit a kosarába tett. A tanyán kutyával, sok cicával, tehenekkel, bocikkal, tyúkokkal, kakassal, disznóval, lovakkal, már üres fecske fészekekkel, traktorokkal, darálókkal találkoztunk, ismerkedtünk. A vendéglátóink kakaóval, kaláccsal kínáltak minket. A hazavezető úton menhelyi kutyákat is láttunk. Nagy élményekkel tértünk haza.

A Bogyó és Babóca csoporttal arról beszélgettünk, mi az az optimizmus. Természetesen nem tudták. Én sem tudnám 4-5 évesen. Tehát az ő nyelvükön játékokkal és egy szuper történettel vázoltam számukra. A relaxációs gyakorlatot követően meséltem nekik egy tanulságos történetet a békák versenyéről, miszerint az emberek sok- sok negatív dolgot kiáltottak nekik, így feladták a versenyt, kivéve egy békát. Ő miért is nyerhetett? Mert süket volt, így nem hallotta azt a rengeteg bántó és negatív mondatot amit az emberek kiabáltak. ( Úgyse fog sikerülni, Add fel, Nem megy neked).
Azért tartottam fontosnak, hogy elmondjam nekik ezt a történetet, mert ez így van a való életben is. A sok negatív amit akár egymástól is kaphatunk lehúz. A gyerekek megértették azt, hogy egymást segítenünk kell. Ezt követően folytattuk egy játékkal a foglalkozásunkat. A gyermekeknek szét kellett válogatni a kártyákat és felragasztani vagy a boldog, vagy a szomorú archoz, annak függvényében, hogy vidám vagy szomorú a kártyán megjelenő cselekmény.
Ezt folytattuk egy csapat játékkal. Az egyik csapatnál mosolygós arc volt, a másik csapat kezében pedig szomorú. Amelyik csapat kezében a vidám arc volt, annak a csapatnak meg kellett nevettesse a szomorú csapatot, természetesen előhoztuk a jókedvet! Majd csapat csere után folytattuk a játékot.
Meghallgattuk a hónap dalát és oly annyira megtetszett a gyerekeknek, hogy még az udvaron is mondogatták. Valóban fantasztikus dal és nagyon pozitív!
Játszottunk egy utolsót. A tükrös játékot hoztam el a gyerekeknek. Körbe adtam a tükröt és játszottunk az arckifejezésünkkel. Mindenki szerint sokkal jobb a mosolygós.
Lezárásképp pedig kiszíneztük az optimizmus jelképét, majd felragasztottuk a Boldogság várunk tetejére.

Foglalkozást vezető: Iglainé Kádár Orsolya
Foglalkozás címe: Optimista állatkák
Életkor: 5.-6. év
Fő didaktikai feladatok: Új ének: Bagdi Bella: Hálával megismerése, játéka invitálás a dallal. Ismert mozgásformák felelevenítése (taps, combütés), téralakítás megvalósítása (kör) Optimista fogalmának tisztázása.
– Erdőlakókká változunk. Minden gyermek egy- egy vadállattá változik. Az állatka mozog a szőnyegen egyedül. Amikor a jelzést „madárfütty” halljuk, minden állatka csoportosan mozog, szeretettel simul a vele együtt élő állatkához. Amikor tapsot hallanak, szétrebbennek az állatkák. (fogalmak tisztázása: optimista, vadállat, háziállat, állatfajták, simul, madárfütty)
– Mosolygós arc, szomorú arcjáték: Amikor a mosolygós arcot emelem fel, akkor az állatok (gyermekek) az erdőben (szőnyegen) táncolnak, amikor a szomorú arcot emelem fel, akkor az állatok behúzódnak a vackaikba (asztal alá).
– Mosolygós, optimista arc színezése.

Felhasznált források: https://www.youtube.com/watch?v=6yWpmWKwcvM
Bagdi Bella Bezzeg Andrea: Boldogságóra Készségfejlesztő, kifestő és színező munkafüzet 3-6 éveseknek (Imi Print Nyomda, Nyíregyháza)

Októberben az optimizmus gyakorlását ismertettük a gyerekekkel.
A tevékenységnek azt a címet adtuk, hogy: „Őszi varázs”.
A foglalkozás menete:
A gyerekek őszi falevelekkel és termésekkel érkeztek az óvodába, amit közösen gyűjtöttek a szüleikkel.
A tevékenység első mozzanatában a „Kinézek az ablakon. / Falevél egy nagy halom, / Már a földet takarja. / A szél összekavarja” énekünkkel hangolódtunk rá a napunkra. Tudatosítottuk a gyerekekben, hogy az őszi időjárás ellenére, amikor is szomorúbb az idő, nekünk hálásnak kell lennünk, hiszen az ősz rengeteg terméssel ajándékozz meg bennünket.
Ezt követően egy padlóképet készítettünk a gyerekekkel. Az óvónénik a kendő közepére egy befőttesüveget helyeztek. Az óvodások feladata pedig az volt, hogy válasszanak a termések közül és adják oda egy társuknak úgy, hogy egy kedves szóval ajándékozzák meg. A megajándékozott gyerek belehelyezte a termést az üvegbe, így elkészült a szeretetbefőtt, amit teleraktunk sok jó gondolattal.
A tevékenységet különböző készségfejlesztő játékokkal zártuk: a nagyobbak mosolygós arcocskát fűztek, a kisebbek pedig gombokból és őszi termésekből mosolygós fejecskét raktak ki.

Szeretettel,
a gyerekek és az óvó nénik: Holló Éva Andrea és Sógor Melinda Ágota