A gyerekek megismerkedtek Maros Krisztina: Az illatok és hangok őrzője című mesével. Majd a mese tanulságaként, hogy a világ ne váljon szürkévé, aktivizálhatták egy nagy méretű társasjáték segítségével érzékszerveiket. Itt közösen egymással kooperálva a megfelelő utat kiválasztva haladhattak végig a pályán úgy, hogy minden érzékszervet érinteni kellett, majd az aki oda ért választott még társakat, akikkel a különböző próbatételeket oldhatták meg. Az orrnál, különböző üvegbe zárt illatokat kellett felismerni, majd a hallásnál hangszerek hangjait megkülönböztetni, tapintásnál aqvagyöngyök közt tapinthattak ki különböző dolgokat, látás kapcsán bűvös képeket fejthettek meg, melyeken különböző dolgok voltak elrejtve, a szájnál pedig különböző nyelvtörőket tanulhattak meg. Amikor mindent sikerül összegyűjteni közös relaxálással tártam a tevékenységet.
Boldogságóra Alapprogram
Jó hangulatú boldogságóra keretében dolgoztuk fel a márciusi témakört, „az apró örömök élvezetét”. A 2/B-s lányokkal megbeszéltük, hogy az élet hoz nagy örömöket, amire mindannyian várunk, de ez nem olyan gyakran fordul elő. Jellemeztük, körülírtuk, mi is az az öröm, mihez tudjuk hasonlítani. Közben felidézték a számukra örömteli eseményeket. Később papírra vetették őket, majd beszélgettünk ezekről. Megállapítottuk, hogy egy farsangi fellépés harmadik helyezés, vagy egy közös séta egy baráttal, vagy a családdal eltöltött minőségi idő, annyi pozitívumot adhat, hogy átlendíthet minket a nehézségeken, vagy a mindennapokon.
A stresszes helyzeteket mindig meg szoktuk beszélni a gyerekekkel, próbálunk megoldást találni rá együtt. Ebben a hónapban egy kihívást éreztek a legnehezebbnek.
Az osztálynak irodalomból projekmunkát kellett készíteni. Az olvasmányokból egy témát ki kellett választani, elkészíteni és előadni társaik előtt. Az utóbbi nagy feladatnak bizonyult. Kerestünk közösen megoldásokat, hogyan oldhatnánk a feszültséget.
Bátorító gondolatok hangzottak el a gyakorlás közben:” Menni fog!, Ügyes vagy! , Előbb, utóbb, úgy is sikerül! …”
A hónap Boldogságfoglalkozásán a gyerekekkel a hazáról. hazaszeretetről, magyarságról és családról beszélgettünk.
A hét témájához, a Menetel az ezredhez kapcsolódott a témahetünk: menetelés, várépítés, zászlókészítés, versek, dalok március 15.-re, nemzeti színű tulipán készítése.
Március hónap időjárása már jó alkalmakat adott a szabadban nagyokat sétálni, természetet megfigyelni. Előbújtak a tavasz hírnökei, énekes kismadarak dalát hallgatva beszélgettünk a környezetünkben vadon élő állatokról. A gyerekek elmondták, szerintük mi mindennek örülhetnek ezek az állatok a tavasz beköszöntével…esetleg sok eledel, párkeresés, fészkek, almok építése, fiókák, kölykök nevelése? Megállapították persze, hogy a friss eledelnek és a napsütésnek örülnek a legjobban az állatok. Így megalkották a kissé jóllakott Römök- öt, aki vidám tekintetével, mosollyal köszönti a tavaszt velünk együtt.
Szikszai György Református Óvoda és Általános Iskola
Csodás ez a hónap témája is! Mit élvezhetünk érzékszerveinkkel? Mennyi mindent tapasztalhatunk általuk. Apró tárgyak ajándékozásával másoknak adhatunk örömöt.
Örömbolygót készítettek a gyerekek. Egy elképzelt helyet, amelyet úgy alkottak meg, hogy azon a helyen őket mi tenné boldoggá, mi okoz nekik örömöt.
Jánossomorjai Aranykapu Óvoda Újrónafői Tagóvodája
Kerek erdő lakói utazásra indultak. Elindultak, hogy megvalósítsák álmaikat! Varázslattal elindultunk a kerek erdőbe, (relaxációs gyakorlat közben)az ott talált óriási könyvbe beírtuk a legnagyobb álmunkat, vágyunkat, amit el szeretnének érni. Volt aki egy kislánynak a barátságát, aki eddig nem is nézett rá. Volt aki a helytelen viselkedéséért megvont kedvenc mászókájára szeretett volna visszatérni. Volt aki az apukájának a bocsánatát kívánta. Az óriáskönyv egy varázskönyv volt, aki úgy adott segítséget a vendégeinek, hogy leírta a választ a sorokba. Az óvó néni pedig felolvasta azt, hogy mit kell tennie azért, hogy kívánsága teljesüljön. A hónap során egész jól dolgoztak a gyermekek azon, hogy céljukat elérjék.
❤️😊
Solymári Óvoda-Bölcsőde, Napsugár Óvoda
Mivel mással kezdhettük volna az apró örömök időszakát, mint egy örömgyűjtemény elindításával.
Újságszerkesztőséget nyitottunk igazi kerekasztal mellett és elhatároztuk, hogy csakis jó híreket írunk az olvasóknak. Felébresztettük az érzékszerveinket az Ezzel látok, ezzel is… mondókával, hogy könnyebben észrevegyük milyen apró boldogságmorzsák vannak az életünkben. A gyerekek lelkesen számoltak be az őket ért kisebb-nagyobb örömökről, amelyekhez izzasztó munkával képeket is kerestünk együtt, egymást is segítve, hogy illusztrálhassuk a jó híreket. Mindezt a közös faliújságra helyeztük, hogy mindenki tájékozódhasson.
Egy héttel később apró öröm vadászatra hívtam a gyerekeket. Az érzékszervek felébresztése után rengeteg csodát felfedeztek a csoportszobákban. Majd a legkedvesebbet kiválasztották és lerajzolták, hogy felkerülhessen a gyűjteménybe.
Végül egy olyan golyó volt segítségünkre, ami nem is golyó volt, hanem szivárvány, cica, kutya, varázsgömb, Föld, Nap, és még sorolhatnám a mesés asszociációkat. Aztán abban segített a golyó, hogy be tudjuk fejezni a mondatot: Örömöt jelent számomra, hogy…
A téma két okból is különlegessé vált és felejthetetlen élménnyé, emlékké.
Néhány nagycsoportosnak metamorphoses mesefoglalkozás keretében is lehetősége volt az apró csodákra rálelni Az egér farkincája mesén keresztül. Hihetetlen dolgok történtek velük, meseszép volt látni, tapasztalni.
A másik nagy boldogság, hogy a Süni csoport nyílt napján a szülők is részt vehettek egy boldogságórán, amelynek témája az apró örömök volt. Együtt táncoltunk, három kis körben áradt szabadon a képzelet varázsa egy golyóval, ami nem golyó. Az Örömöt jelent számomra, hogy… mondatot pedig a szülő-gyermek párok egymással szembeülve osztották meg bensőségesen, olyan dolgokra figyelve, amelyeket talán sosem mondtak még egymásnak, pedig a hétköznapok része. Szívmelengető volt látni a kapcsolatot, ahogy egymással szemben ülve tapsolnak, beszélgetnek, mondókáznak a szülők a szemük fényével, az ő kicsi kincsükkel, mintha csak ők léteznének ott és akkor.
December hónap a jó cselekedetek gyűjtéséről szólt. Az óvodába járó gyermekek szüleit is megszólítottuk a Szeretet csoki gyűjtés kapcsán, és ajándék dobozok gyűjtésébe is bevontuk őket,amellyel rászoruló családoknak kedveskedtünk a szeretet ünnepén. Hó elején kezdtük a gyerekekkel a ráhangolódást, mert Mikulás bácsi is jegyzi a jó cselekedeteket. Megismerték a gyermekek Szent Miklós történetét: a lányok férjhez meneteléhez adományokat adott titokban, ezzel segítve őket,hogy saját családjuk legyen. Beszélgettünk a szegénységről.Szóba került, hogy ha szegény emberek lennénk, mi minek örülnénk. Eljátszottuk, hogy a családunknak miként tudunk jót tenni? Apa fáradtan jön haza, mivel kedveskedhetünk neki? Volt aki teát készített volna, volt aki betakarta volna az apukáját, hogy pihenjen. Anyukáknak mindenki mosogatni, sepregetni vagy pakolni szeretett volna kedvességből. Bábokkal paraván mögött állva játszhattak játékidőben, ahol kértük, játsszák el, az állatok hogyan tudnak jót cselekedni társaikkal. Eszükbe jutott a Visszajött a répa c. mese, ahol az állatok egymásra gondolnak és elindult a bábozás, hogy melyik állatnak milyen eleséget vinnének a hideg télben.
Hógömbös képeslapokat készítettek, a saját mosolygós fotójukkal, hogy a szüleiket megajándékozhassák, ha eljön a karácsonyi ünnepség. Beszélgettünk arról, hogy a mosoly is ragadós, jókedvet „varázsol” annak is, akire mosolygunk. Eljátszottuk az „Add tovább” a mozdulatot játék mintájára, hogyan terjed a mosoly vagy az ölelés. Az Adventi időszak kiváló lehetőség volt a jó cselekedetek felé figyelni: egymásnak adtak játékot, figyelték ki nem érkezett meg az oviba és ha megjött, jelezték mennyire hiányzott, segítettek egymásnak különféle játékokban, akár hagyták a másikat nyerni is.
A helyi idősek otthonába is ellátogattunk, kis énekléssel, karácsonyi hangulatú versekkel készültünk, színesítve kicsit időseink mindennapjait. Mézeskalács sütés során rájuk is gondoltunk, kosárkával vittük nekik a finom csemegét.
A három fenyőfa történetével készültünk a karácsonyi műsorunkra. A történeten keresztül eljátszottuk a kis fenyő jó cselekedetét: megvédte a madárkát a hidegtől. A szülőknek kis műsor keretében adtunk elő egy közös délelőttön, ahol a szorgosan sütött mézeskaláccsal is kedveskedtek a gyerekek. Egy kedves szülő pedig videót is készített nekünk erről a napról. Tartalmas hónapot zárva, sok-sok jó cselekedettel indultunk az otthoni karácsonyi pihenésre.