Morcosság helyett boldogság

A februári boldogságóráinkon a megküzdés témakörét jártuk körül. Szomorú, hogy a gyermekek is mennyire érintettek a stresszes helyzetekben, és az, mennyire nincsenek felvértezve arra, hogyan küzdjenek meg a felbukkanó problémákkal.
A februári első boldogságórát Bagdi Bella relaxációs gyakorlatával, a Pozitív élmények újraélésével indítottuk. Most még leginkább a kellemes melódiájával volt a kis ötödikesekre hatással a dal, mint a fő mondanivalójával, de érzékelhetően többeket elgondolkoztattak a hallottak, és próbáltak elmerülni az átélt vagy átélendő kellemes emlékek tengerében. Majd elmeséltem nekik a kútból szabaduló szamár történetet, és beszélgettünk a mese erkölcsi tanulságáról. Ügyesen párhuzamba állították a gyerekek a történetet az ismert mondással: ha bezárul mögötted egy ajtó, keress egy másikat, vagy mássz be az ablakon. Ezután egy, a stresszkezelési módszerekre rákérdező kérdőívet oldottunk meg. Azt tapasztaltam, hogy problémáik kezelésére a gyerekek inkább az érzelemközpontú, viselkedéses stratégiákat alkalmazzák (akárcsak a felnőttek többsége). Ezután beszélgettünk a stresszről, arról, hogy mi okozza, hogyan lehet csökkenteni; tárgyaltunk a megküzdési technikákról (problémaközpontú és érzelemközpontú), az egyes stratégiák előnyeiről, hátrányairól. Megbeszéltük, melyik megküzdési módokat tudnák ők is alkalmazni a mindennapjaikban. Ezután a gyerekek egy csoportja egy tablót készített Így küzdj meg a nehézségekkel! címmel. Képeket kellett társítaniuk olyan tanácsokat tartalmazó feliratokkal, amelyek segítségükre lehetnek a problémák kezelésében: pl. beszélgess a barátaiddal, keress érzelmi támaszt a családodnál, vezess naplót és írd ki magadból a feszültséget stb. Miután az összetársított gondolatokat elrendezték egy kartonlapon, ismertették a többiekkel is a megszívlelendő tanácsokat. Óra végén kipróbáltuk a stressz elleni villámrelaxációt, amelyet a gyerekek is egyszerűnek és hatásosnak éreztek.
A második boldogságóránkat a helyes légzést bemutató és gyakorló feladattal kezdtük. Ezután a megküzdéssel kapcsolatos idézeteket osztottam szét a gyerekek között, amelyeket ügyesen értelmeztek. Megnéztünk egy kisfilmet a tobzoskákról, majd megbeszéltük, mi segíti ezeket a furcsa kis állatokat a védekezésben, túlélésben. Egy csoport tablót készített a tobzoska jellemzőiről, majd bemutatták társaiknak az elkészült művet. Megemlékeztünk arról, hogy minden február harmadik szombatja a tobzoska világnapja, amikor a figyelem ezekre fokozottan védett állatkákra terelődik. Készítettünk egy „osztálykönyvet” is, amelyben azokat a tevékenységeket jelenítették meg a gyerekek, amelyek nekik örömet okoznak, amelyek segítenek nekik kiszabadulni egy időre a mindennapok taposómalmából. A kis könyv az osztályteremben van elhelyezve, hogy bármikor elővegyék, lapozgassák, ötleteket merítsenek belőle a feszültségük csökkentésére. Kipróbáltunk néhány apró és gyors feszültségoldó gyakorlatot is (pl. sóhajtás, ásítás, éneklés, helyben futás, papírgyűrögetés).
Végül gyakoroltuk, mennyire tud inspiráló és nyugtató hatású lenni ránk az, ha pozitív mondatokat mondogatunk magunknak a lehető legteljesebb átéléssel („Jól érzem magam a bőrömben, szeretem azt, aki vagyok”, „Mindennap történik valami jó dolog, és ezt észre is veszem”, „A legjobbra számítok minden helyzetben” stb.). S hogy mindig segítségükre lehessenek, leporelló formájában odaadtam nekik ezeket a bátorító-boldogító gondolatokat.
Bízom benne, hogy a beszélgetéseink segítik a gyerekeket abban, hogy érezzék, képesek megküzdeni a problémáikkal, és hogy a legnehezebb helyzetekből is mindig mutatkozik kiút, csak nekik is tenniük kell azért, hogy erre rátaláljanak.
Papp Judit
a Sári Gusztáv Általános Iskola és AMI
5. b osztályának (Víg Team) osztályfőnöke

Kaba, 2024. 02. 16.