A foglalkozás során a tanulók eleinte nehezen osztották meg az elképzeléseiket, mivel sok gyereknek nem volt konkrét elképzelése. A ráhangoló beszélgetés során azonban már szívesen osztották meg személyes vágyaikat és elképzeléseiket. A konkrétan megfogalmazott célok között volt boltos, edző, ügyvéd is. Az óra fő eszköze a beszélgetés volt. Rávezető kérdésekkel egész ügyesen belejöttek a kisebb-nagyobb célok meghatározásába. A kezdeti nehézségek után olyannyira belemélyedtünk a témába, hogy így most csak egy céllépcsős vizuális feladatra maradt elegendő időnk.
Boldogságóra Alapprogram
A testmozgás
A májusi Boldogságóra témája a testmozgás volt. Számunkra a mozgás nem csupán egy kiemelt havi téma, hanem a mindennapok természetes része, hiszen tanulóink számára fontos, hogy minél több lehetőségük legyen az aktív tevékenységekre és az egészséges életmód megtapasztalására.
A hónap során különösen sok olyan programban vettünk részt, amelyek a mozgást helyezték a középpontba. A legnagyobb élményt a Nyíregyházi Állatparkban tett kirándulás jelentette. A gyerekek izgatottan fedezték fel az állatkert látnivalóit, miközben közel 18 000 lépést tettek meg. A hosszú séta során fejlődött állóképességük, kitartásuk, és megtapasztalhatták, hogy a mozgás milyen természetes módon kapcsolódhat az élményszerzéshez és a közös kikapcsolódáshoz.
Májusban az iskolakert is sok feladatot adott számunkra. A növények fejlődésével egyre több gondozási munkát kellett elvégeznünk. A tanulók lelkesen vettek részt a kapálásban, a locsolásban, a gyomlálásban és az ágyások rendben tartásában. Ezek a tevékenységek nemcsak a kert fejlődését segítették, hanem remek lehetőséget biztosítottak a rendszeres mozgásra is. A gyerekek megtapasztalhatták, hogy a hasznos munka és a testmozgás jól kiegészíti egymást, miközben felelősséget vállalnak a rájuk bízott növényekért.
Nagy örömmel kapcsolódtunk be a Kihívás Napja programjaiba is. Ezen a napon külön figyelmet fordítottunk arra, hogy minél többet mozogjunk. Óránként 5 percet töltöttünk aktív tevékenységekkel, mozgásos játékokkal és tánccal. A közös mozgás jó hangulatot teremtett, a gyerekek felszabadultan és vidáman vettek részt a feladatokban.
A hónap során szerzett élmények megerősítették tanulóinkban, hogy a mozgás nemcsak a testi egészség megőrzését szolgálja, hanem lelki jóllétünkre is pozitív hatással van. A közös kirándulások, a kertben végzett munka, a játékos mozgásformák és a tánc mind hozzájárultak ahhoz, hogy a gyerekek örömet, sikert és közösségi élményeket éljenek át. Megtapasztalhatták, hogy a mozgás segít a feszültségek oldásában, javítja a hangulatot, növeli az önbizalmat, és erősíti az összetartozás érzését. A Boldogságóra céljaihoz kapcsolódva ebben a hónapban is arra törekedtünk, hogy tanulóink felismerjék: a rendszeres mozgás nemcsak testünket, hanem lelkünket is egészségesebbé és kiegyensúlyozottabbá teszi.
Ezen a foglalkozáson magunk mögött hagytuk a tantermet és az udvarra mentünk a diákokkal. Sorba, illetve párba rendeződve a hűvösben, mozogtunk kicsit, együtt. Először arra kértem a diákokat, hogy képzeljék azt, hogy köveken kell egy patakon áthaladniuk és nagyokat kell lépniük. Ezután a következő körben azt kellett elképzelniük, hogy akár egymásba kapaszkodva, de kötélen kell haladniuk. Végül a klasszikus „Megy a gőzös” következett. Egymás vállába kapaszkodva haladtak, közben néha a „vonatunk” alagúton haladt át, esetleg tolatnia kellett. Természetesen, aki szeretett volna, énekelhetett is. Nagyon jól éreztük magunkat és természetesen nagyon sokat nevettünk. Közben pedig a friss levegőn mozogtunk. Mindig azt hallják tőlem, hogy igazából a mozgás = élet.
Katalin Andrea dr. Balogné Dévai
A március havi boldogságóra kezdetén meghallgattuk, és körbe állva táncoltunk a hónap dalára, majd megbeszéltük, hogy az életünkben mindig meg kell találjuk azokat az apró örömöket, amelyek megszínesítik a mindennapjainkat.
A víz világnapjához közeledve, az életünket egy nagy tengerhez hasonlítottuk, amiben az apróbb, és nagyobb örömök, mint a kavicsok lengedeznek. A csoport egy közös tenger plakátot is készített: mindenki apró kerek kavicsokra írta fel a számára, most legfontosabb apró örömöt, majd egy kék tenger képre ragasztották a tanulók a saját „örömkavicsaikat”. Gyorsan meg is telt a kis tenger poszterünk, majd vidáman fotózkodtak a gyerekek a közös képpel.
A május hónapban tartott boldogóránk témája a mozgás volt. Jól tudjuk, hogy az örömmel végzett mozgásos tevékenységek sok boldogságot jelentenek annak, aki végzi őket. A gyerekek pedig folyton mozgásban vannak, lételemük az állandó aktivitás és annak öröme. Ennek fényében berendeztem a csoportszobát játékokkal, ahol volt ügyességi labdadobáló (a megfelelő célzást gyakorolhatták itt), virág mozgáskotta (ahol a különböző virágok különböző mozgásformákat, ugrásokat, dobbantásokat jelentettek), volt alagút, egyensúlyozó eszközök, és egy műanyag tó, ahol megpihenhettek, ha elfáradtak. Nem is kell mondanom, hogy a foglalkozásnak nagy sikere volt, hiszen a gyerekeknek mindig örömet, boldogságot jelent, ha mozoghatnak, játszhatnak, ezekben gyakorolják ügyességüket, próbálják ki önmagukat, fejlődnek.
Érsekcsanádi Napköziotthonos Óvoda
Süni csoport
Csoportommal több jeles naphoz is kapcsolódtunk ebben a hónapban.
Anyák napi ünnepségünkön Bagdi Bella: Szép nap c. dalát játszottuk le az ajándék átadáshoz.
Egész hetes projektet készítettünk a Madarak és fák napjára. A közeli vízparthoz tett sétáink során meg tudtunk figyelni „vadászó” gólyát. Rendszeresen figyeljük a gólyafészkeket, a növények, fák hétről-hétre történő változását. A gyerekek sok ismerettel rendelkeznek a környezet óvásának lehetőségeiről, meg tudnak fogalmazni ok-okozati összefüggéseket.
Intézményi szinten csatlakoztunk a Kihívás napjához: változatos mozgásos tevékenységeket kínáltunk a gyerekeknek, felnőtteknek.A közös bemelegítés után, délelőtt az óvodában volt futás: nagy élmény volt a gyerekeknek, hogy nemcsak az utcán, hanem a bölcsi udvarán is keresztül vezetett az útvonal. Ezután különböző feladatok várták őket az óvoda udvarán, az egyes állomásokon. A délelőtt zárásaként relaxálás következett. Délután a szülőkkel közös kerékpártúrát szerveztünk.
Érsekcsanádi Napköziotthonos Óvoda
Kópé Klub
Ráhangolódásként „A tűzhányó kitörése” gyakorlatot választottam.
Mozgásos bevezetőként lufit próbáltunk a körön belül, levegőben tartani, összehangolt csapatmunkával.
Beszélgetés következett arról, hogy mi az egészség, hogyan támogathatjuk, őrizhetjük meg?
Válogattunk egészséges, és kevésbé egészséges ételeket. A következő feladatban gyümölcsök neveit kellett felismerniük csak a magánhangzók alapján.
Beszélgettünk a testápolás fontosságáról.
Tisztáztuk a sport, mozgás, edzés fogalmát. Majd „mutogatós” játék során bemutatták kedvelt sportjuk mozdulatait, a többiek kitalálták, melyik sport ez.
Zárásként a Boldogságóra munkafüzet feladatát oldották meg a gyerekek.
Fábiánsebestyéni Arany János Óvoda, Közművelődési Intézmény és Könyvtár
Célja, hogy a gyermekek pozitív érzelmi viszonyának kialakítása a mozgás, az egészséges életmód és az önmagukról való gondoskodás iránt. Az egészségtudatos szokások megalapozása játékos tapasztalatszerzésen keresztül, az egyéni képességek figyelembevételével. Az egyéni szükségletekhez igazodó, sikerélményt nyújtó mozgásos és egészségnevelési tevékenységek biztosítása, amelyek támogatják a gyermek testi, érzelmi és szociális fejlődését.
Hangolódás játékos feladatokkal mozgáspálya a csoportszobában, rosszalkodós játék, hangos, halk/oroszlán, kisegér báb/légzés gyakorlat/forró leves, tűzhányó/jógalégzés, jóga alapok megismerése,/ fa, lefele néző kutyapóz, nyújtózik a cica,/feszítő-lazító gyakorlatok/ rongybaba, gorilla /.Játék az udvaron. Gyerek nap az udvaron sok mozgással.
Mesehallgatás, zenére mozgás, finommotorika fejlesztése.
Májusi Boldogságóránkat Bagdy Bella Jól érzem magam! című dalával indítottuk. Beszélgetőkörben meghallgattuk egymás ötleteit az egészséges életmódról és megbeszéltük ki milyen sportokat űz iskolán belül és kívül. Ezt követően sportágakkal Activityt játszottunk,végül pedig sportágválasztó lapokat töltöttek ki a gyerekek,majd ezek alapján kellett kitalálniuk,vajon kinek a lapját olvasta fel a foglalkozás vezetője.
Boldogságóra6.- Megküzdési stratégiák- (februári téma) Katica csoport
A nagycsoportos korosztályban a Megküzdési stratégiák témaköre nagyon fontos terület. Ebben az életkorban a gyerekek már intenzíven megélik a kudarcot, a csalódottságot vagy a dühöt, de az érzelmi önszabályozásuk még fejlődésben van.
A nagycsoportosok mindennapjaiban már hangsúlyosan jelen vannak a teljesítményhelyzetek (iskolai előkészületek, finommotoros feladatok, szabályjátékok). A foglalkozások során azt tapasztaltam, hogy a gyerekek nagyon hamar feszültté válnak, ha valami nem sikerül elsőre (például elszakad a papír, vagy veszítenek a társasjátékban). Ezért a téma bevezetése rendkívül időszerű volt. A mesék, a bábok (pl. Boldog Dóra vagy egy bizonytalan kisállat karaktere) segítettek abban, hogy a gyerekek külső szemlélőként, biztonságos távolságból lássák rá a problémákra, majd saját élményként dolgozzák fel azokat.
A feldolgozás során a tapasztalati tanulásra és a játékosságra helyeztem a hangsúlyt, mivel a verbális tanácsok („ne sírj”, „nyugodj meg”) ebben az életkorban még kevéssé hatékonyak.
A „Lufi-légzés” és feszültségoldó technikák: A mély belégzés, majd a lassú kilégzés (mint amikor a lufi leereszt) vizuálisan és fizikailag is azonnal érthető volt számukra. A mindennapi konfliktushelyzetekben vagy kudarcoknál emlékeztetőül elég volt annyit mondani: „Fújjunk ki egy lufit!”, és a gyerekek többsége képes volt kizökkenni a dühből.
Vizuális megerősítés (A Megküzdés fája): Közösen gyűjtöttünk ötleteket, mit tehetünk, ha szomorúak vagy mérgesek vagyunk. A rajzos kártyák (elvonulás a kuckóba, rajzolás, segítségkérés egy baráttól) kézzelfogható alternatívákat adtak a kezükbe.
A beszélgetőkör alkalmával a gyermekek szívesen meséltek olyan helyzetekről, amikor szomorúak, csalódottak, mérgesek vagy bizonytalanok voltak. Egyre többen ismerték fel és nevezték meg érzéseiket, valamint megfogalmazták, hogy számukra mi jelent segítséget egy nehéz helyzetben. A közös gondolkodás során megtapasztalták, hogy problémáikkal nincsenek egyedül, és többféle megoldási lehetőség is létezik.
Szerepjátékok: A Mi lenne, ha…? játékok során eljátszottuk, hogy kiborul a festék vagy elromlik a várunk. A gyerekek aktívan keresték a megoldást (pl.újrakezdés, segítségkérés).
A mesei és dramatikus tevékenységek során a gyermekek könnyen azonosultak a szereplők helyzeteivel. A történetek feldolgozása lehetőséget adott arra, hogy közösen keressenek megoldásokat a felmerülő problémákra, gyakorolják a segítségkérést, a türelmet, az újra próbálkozást és az érzelmek megfelelő kifejezését. A szerepjátékok során fejlődött problémamegoldó gondolkodásuk, önkifejezésük és empátiájuk.
Mozgásos és kooperatív játékok során: A gyermekek megtapasztalták, hogy a kitartás, az együttműködés és a pozitív hozzáállás segíthet a nehézségek leküzdésében. Egyre bátrabban próbálkoztak új feladatokkal, kevésbé adták fel az első sikertelenség után, és örömmel fogadták társaik bátorítását. A közös sikerélmények erősítették önbizalmukat és kudarctűrő képességüket.
A témakör hozzájárult az érzelmi intelligencia, az önszabályozás és a reziliencia fejlődéséhez. A gyermekek tudatosabban kezelték érzelmeiket, nyitottabbá váltak a segítség elfogadására és a problémák közös megoldására. A foglalkozások eredményeként erősödött önbizalmuk, kitartásuk és alkalmazkodóképességük, miközben a csoport légköre támogatóbbá, elfogadóbbá és együttműködőbbé vált. A megszerzett tapasztalatok fontos alapot jelentenek az iskolakezdéshez és a későbbi élethelyzetek sikeres kezeléséhez.
Februári téma: Megküzdés módjai (Vida Enikő Radnóti Tagóvoda, őzike csoport)
A magyar néphagyományban megtalálható farsangi népszokások, tél kergetésének időszaka önmagában jó lehetőség a megküzdés módjának megismerésére. Vízkereszttől hamvazó szerdáig keressük a tavasz első jeleit és hívjuk, énekléssel, mondókákkal, versekkel. Ezen felül jött a lehetőség, hogy behívtam segítségül a kis Majmit aki sokszor segített már nekem. Tőle jobban elfogadják a gyerekek a jó tanácsokat. Érte megtesznek bármit, amit kér. Sokszor fáj a füle, ha túl hangosak a gyerekek, szokták is dajkálni őt és gyógyítani. Nem is volt meglepő, hogy hétfő reggelre eltűnt a csoportból, egy levelet hagyva maga után.
A heti feladatok tehát madarakért, tavaszt hirdető pacsirtákért zajlott. Közös ügyünk lett, hogy Majmi visszatérjen hozzánk.
Hiányzott a játékainkból, hiányzott a csoportszobából, üres volt a helye…
Ahogy teltek a napok egyre több madárkát kaptak a gyerekek, mert ügyesen részt vettek az általam felkínált tevékenységekben. Hét madárka után megjött a várva várt kis kabalánk, Majmi visszatért hozzánk, megérte tehát érte küzdeni.