Milyen érzés boldognak vagy szomorúnak lenni? Hívtuk elő a jó és rossz érzéseinket és szomorú vagy mosolygós fejekkel ábrázoltuk. Miért jó megbocsátani ? Milyen érzésen mentél keresztül , amikor valami hibát követtél el? Tudsz-e bocsánatot kérni? Beismered tetteidet? A rávezető kérdéseket kellett a gyerekeknek önállóan befejni, a saját érzéseiket leírni.
Boldogságóra Alapprogram
Először felolvastam a gyerekeknek a Tudni kell megállni című kis történetet, majd beszélgettünk arról, hogy milyen apró örömforrások várnak ránk a mindennapok során. A beszélgetés után a Munkafüzet: 114. és 115. oldalán lévő feladatokat oldották meg a tanulók. Akinek kedve volt, fel is olvashatta a többieknek a kitöltött feladatát. Végül örömmandalát színeztek levezetésnek a gyerekek.
Mennyire igaz rád?- kérdőívet töltöttünk ki, amelyben 1-5-ig skálán értékeltük az állításokat.
Figyelem a környezetem visszajelzéseit. /Elfogadom a környezetem visszajelzéseit. /Tudatosan hasznosítom a visszajelzéseket./Elengedem a múlt korlátozó hiedelmeit./Sokáig hordozom a sérelmeim./Azon vagyok, hogy túllépjek a múlt sérelmein./Nyitott vagyok az új lehetőségekre./Belső fejlődésemen munkálkodom./A szituációkat az élet lehetőségeként fogadom./A szeretet gyógyít engem./ A szeretet gyógyítja az emberi kapcsoltokat.
A kérdőív arra hívta fel a figyelmet, hogy a gyerekeknek kicsit jobban figyelembe kellene venni a környezet visszajelzéseit és nem csak saját szempontjaik szerint kellene viselkedniük.
Ha tudatosan dolgoznának a sérelmeiken való túllépésen is és több szeretettel fordulnának mások felé, saját életüket is könnyebbé tennék.
A következő általam készített feladatban a rosszat jóra fordítottuk, a mondatok helyes befejezésével a gondolkodásunk áthangolása volt a cél, így konkrétan érzékelhetővé tettem, milyen viselkedési mód lenne ideális az emberi kapcsolatokban.
Ki nem állhatom, bármit tesz!- Mindenkinek vannak…………………………………….…………
Teljesen ostobán cselekszik.-Biztosan van oka ………………………………………………………….
A saját érdekeim számítanak csak.- Keresünk megoldást………………………………………………
Én kerüljek ki győztesen a vitából!- A békesség kedvéért ……………………………………………….
Többet sem beszélek vele.-A kapu ……………………………………………………………………………..
Édes a bosszú.- Nem süllyedhetek …………………………………………………………………………………
Felkapom a vizet.-Jobb, ha hagyok ………………………………………………………………………………….
Pozitív kapcsolat tesztet végeztünk az osztályunkra szabva (forrás: Boldogságóra) Válassz gondolatban egy barátot, ismerőst, családtagot! Vajon mennyire pozitív a kapcsolatotok? Pipáld a kapcsolatotokra jellemzőket! PPT bemutatóban megbocsátás kártyákat vetítettem ki a gyerekeknek, voltak viccesek és angol nyelvűek is. Végül egy békegalambot rajzoltunk és mellé a megbékélés kifejezéseit ragasztottuk és szóban kiegészítettük saját szókincsünkkel is.
Wass Albert idézettel zártuk le a foglalkozást:
„Nem haragszom soha az emberekre, ha másképpen vallják a dolgokat, mint én, mert tudom, hogy az ő igazságuk is éppen olyan igazság a maguk szempontjából, akár az enyém. (…) Az élet sok apró igazsága között talán nem is az igazság a fontos. Hanem a békesség, mellyel megszorítjuk egymás kezét az igazság fölött.”
Egyéni feladatként minden tanuló megfogalmazta írásban a saját célkitűzését a tanulmányai terén, és az osztály/közösségi magatartása terén. Születtek komoly, és vicces célkitűzések is.
1-ES SZÁMÚ NAPKÖZIOTTHON, NAGYKÁROLY
Az áprilisi hónap témája a megbocsátás, az ember már nagyon korán, gyerekként megismerkedik a megbocsátás fogalmával, amikor testvérével vagy óvodai játszótársával összekap, és a felnőtt elmagyarázza neki, hogy miért is lenne fontos megenyhülnie. A megbocsátás ugyanis nem csak annak jó, aki rosszat tett, és új esélyt kaphat általa, hanem legfőképp a megbántott fél lelkének tesz jót, hiszen ez a lépés segíthet neki hátrahagyni a problémát, a konfliktussal járó rossz érzéseket, és végre derűsebben előretekinteni. Ezért olyan fontos, hogy sértett félként ne nyugodjunk bele az örök haragba.
A téma feldolgozásában segített nekünk „A morgós medve és a szorgos méhecske” című mese. A mese végén a gyerekekkel közösen megbszéltük, hogy ezen az estén mire gondolhatott az immár mosolygós medve és a szorgos méhecske elalvás előtt? A beszélgetés folytatódott azzal, hogy a gyerekek elmeséltek különböző történeteket, arról mikor ők bántottak meg valakit, vagy őket bántották meg valamivel. Milyen érzés volt bocsánatot kérni? Vagy éppen megbocsátani? A beszélgetés során nagyon sok érdekes történetet meséltek el a gyerekek, amiből mindannyian sokat tanulhattunk.
A tevékenységet a hónap dalának meghallgatásával zártuk, amire a gyerekek kedvük szerint mozoghattak.
Barátságklinikát rajzoltuk meg és összegyűjtöttük azokat a tulajdonságokat, ami a barátsághoz elengedhetetlenek. Beszélgettünk arról, hogy mit tudunk megtenni a barátainkèrt és a barátság fontosságáról.
A januári boldogságóra keretében a céljaink meghatározásán és az elérésükhöz szükséges teendőkről beszélgettünk. Készítettünk egy nagy plakátot, amin mindenki megjelenítette a saját gondolatait a témáról.
Áprilisi témánk a megbocsátás volt. A Föld napjára is készültünk egy Landart alkotással. Ennek az irányzatnak a lényege, hogy a munkák elkészítéséhez a természetben található anyagokat felhasználva múlandó alkotásokat hozunk létre. Az akotótevékenység, a létrehozás mellett az elmúlást is megfigyeljük, mert ezeket a munkákat nem lehet tartósítani, csak a jelenben léteznek. Ezzel az elengedést is gyakoroljuk, ami a megbocsátás alapja.
Az 5. osztállyal az Apró örömök témában az Élő hálahidat és az örömnaplót készítettük el.