A megbocsájtást mint érzelmet a szeretet felől próbáltuk megközelíteni a gyerekekkel. Ez a
téma jól kapcsolódott heti témánkhoz, hisz anyák napjára készültünk. Egy kis titkos
rajzolással indítottunk. Minden gyermek rajzolt egy szívet egy kis lapra. Majd ének-játékkal
hangolódtunk a boldogságórára. A csiga- biga gyere ki kezdetű dallal, melynek azon
változatát énekeltük, melyben a végén az ,,én leszek a barátod„ befejező sornál megöleltük
egymást. Majd kiosztottuk a kis szíveket. Az volt a felhívó mondat, hogy add oda a szívedet
annak, akit a legjobban szeretsz! Mondd el neki, hogy azért szeretlek mert… Minden gyermek
átadhatta a szívet valakinek. Majd a következő kérdés az volt, hogy emlékszel-e olyanra,
amikor valamelyik társad megbántott, te haragudtál? Mit tett a társad? Hogyan oldottátok
meg? Itt szépen elő jöttek a ,,varázs szavak” , mint a ne haragudj! Bocsánat! Szeretlek! Itt
meghallgattuk a hónap témájához kapcsolódó Tündéri bocsánat című mesét, melyről aztán
beszélgettünk is. Beszélgettünk azon érzelmekről, melyeket érzünk, amikor megbántanak
bennünket és azokról, melyeket akkor, amikor megbocsájtottunk. A gyerekek az életkori
sajátosságaiknak és egyéni képességeiknek megfelelően fejezték ki magukat a témában,
lelkesen vettek részt a foglalkozáson. Mi nem lezártuk a hónap témáját, hanem átvezettük az
anyák napja témába. Ki miért szereti az anyukáját? és kinek mit bocsájtott meg már az
anyukája.
Boldogságóra Alapprogram
Taktaharkányi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde
https://drive.google.com/file/d/1YEB6Xi44I3Iw1-NTVEEN9ikk0bhefhff/viewAz apró örömök hónapjában, igazi boldogság volt ,hogy óvodánk kész volt mások felé fordulni .
Taktaharkányi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde
https://drive.google.com/file/d/1YEB6Xi44I3Iw1-NTVEEN9ikk0bhefhff/view
Februárban medve nap, kiszézéssel és tavasz várással foglalkoztunk, amikbe jól beépíthető volt a Mester Györgyi: A türelmetlen nyulacska c. története. Mozgásalapú relaxációt követően Boldog Dóra látogatott meg minket és elmesélte a történetet. a mese végén mindenki alkothatott nyuszit a kezéből és építhetett neki saját ötlet alapján odút, amiben kivárhatta a tavasz megérkezését. Volt, aki inkább rajzolt és kivágta vagy csak megrajzolta a várakozó nyuszit. Visszatérően beszélgettünk ezután a mesében szereplő nyuszi érzéseiről, miközben medvét készítettünk a gyerekekkel. Saját ötleteiket bábokkal is eljátszották a báb paravánnál. Nagyon közel állt hozzájuk, mert rengeteg építmény és ötlet valósult meg. Egy másik alkalommal Boldog Dóra Az aranykulcs meséjét mesélte el a gyerekeknek, ami után kiszínezhették a sárkányt. A hajótörés játékot is játszottuk, aminek során a versenyszellemet nehezen iktatták ki magukból, de pár kör után sikerült együttműködniük és segíteni társaiknak a hajóra jutni. Beszélgettünk arról milyen érzés lemaradni a hajóról, milyen érzés segíteni a társaiknak feljutni a hajóra, milyen amikor mindenki célba ért. Akadálypályákon mehettek végig amit együtt építettünk a teremben, szurkoltak egymásnak, ha valaki bátortalanabb volt: menni fog, vagy fogták a kisebbek kezét. Sokszor gyakoroltuk az önnyugtatást is, nagyon szeretik Bagdi Bella: Ellazulni jaj de jó c. dalát. Egy-egy pörgősebb játék vagy érzelmekkel teli nap folyamán ehhez a dalhoz fordultunk „segítségért” és utána arról beszélgettünk, ki mitől nyugszik meg ha türelmetlen, vagy ha indulatos, szomorú.
A gyermekekkel a Fújj-fújj széllé változós relaxációval kezdtük a ráhangolódást. Majd meghallgattuk Bagdi Bella ho’oponopono dalát. Átbeszéltük, hogy milyen szavakat hallottunk a dalban. A sajnálom, kérlek bocsáss meg, köszönöm, szeretlek szavakat mikor szoktuk mondani. Személyes tapasztalataikat felidézve, meséltek a megbántásról és megbocsájtásról is. Bábokkal eljátszottuk a Süni és barátainak történetét. Megbeszéltük a viselkedésüket, a gyerekek is eljátszhatták a mesét. Akinek kedve tartotta kiszínezte a megbocsátás ajándékát.
Ezt a témát sikerült nagyon közel hozni a gyerekekhez.
Az ünnepek után beszélgetőkörrel indítottuk a januárt, ahol mindenki élménybeszámolókat tartott. Az élménybeszámolót azzal zártuk, hogy nekünk milyen céljaink lehetnek januárban (az időmérés is téma volt): hógolyózás, hóember építés, és mi lesz a következő ünnepünk, amire készülünk? A Farsang. A farsangi bálon együtt táncolás is lehet célunk. Idén a két tagintézményünk egyben tervezte a farsangi bál megtartását, szülőkkel, vendégelőadóval. Izgatottan várták a gyerekek. Beszéltünk arról, hogy ki minek szeretne beöltözni, mi kell hozzá ha saját kezűleg készítené a jelmezét. Szemüvegeket, party kalapokat terveztek és készítettek el. A Boldogságóra foglalkozásunkat ilyen körülmények közé igyekeztünk beilleszteni. Mozgásalapú relaxációval kezdtük: malomkörzéssel sebességversenyt rendeztünk, majd elindultunk Boldog Dórához mesét hallgatni az összehangoló-indiánszökellés gyakorlattal. Közben akadályokkal találkoztunk, így két csapatra kellett válnunk. Mindkét csapatnak célba dobás volt a feladata: állatfigurás és sima babzsákokkal hullahopp karikákba kellett beletalálni. Ezután a galériára erősített bohócot kellett etetni színes „cukorkákkal” (labdákkal), hogy végre Boldog Dórához jussunk. Dóra elmesélte nekünk a Boldogvár meséjét. A várat mindenki saját ízlése szerint kiszínezhette, miközben beszélgettünk arról, hogy milyen érzés, amikor sikerül valami, amit elterveztünk. Az ezt követő napokban különféle akadálypályákat tervezhettek a csoportban vagy a tornateremben: volt például vattapamacs fújó verseny az asztalon épített akadálypályával. Következő alkalommal Boldog Dórához ismét a mozgás alapú relaxációs és az ügyességi játékokkal mentünk, amikor A pingvin, aki mindent tudni akart c. mesét hallottuk tőle. Tovább gondoltuk közösen, vajon hogyan folytatódott Ottó meséje. Összebarátkozott egy jeges medvével is, akinek pár finom halacskával kedveskedett, amikor annak épp fájt a mancsa. Költözés helyett azon gondolkozott, hogyan védekezhetne a hideg ellen, a maci pedig tanácsolta, hogy kérjen ötleteket az eszkimóktól, hátha a pingvinek is tudnak iglukat építeni. Amíg hozzájuk elért, meg kellett menekülnie egy oroszlánfókától is. Az emberektől pedig félt és a bátorság dalt énekelte magában, amikor a közelükbe merészkedett. Végül megtanult iglut építeni és boldogan ment haza a pingvin családjához, közösen építettek maguknak egy búvó helyet ami védte őket a hóviharoktól. A mese részleteiből kiválasztottak maguknak egyet a gyerekek és mindenki szabadon lerajzolhatta. Közeledett a farsangi bál kitűzött napja is, ami végül elmaradt, mert annyira sok lurkó lett beteg. Csalódottan jöttek vissza az oviba, de megbeszéltük, hogy hamarosan minden csoport megtartja a saját termében a farsangi mulatságot és beöltözhetnek. Remek alkalom volt arra, hogy megtapasztalják, néha a tervek dugába dőlnek, de attól még kerekedhet belőle olyan helyzet, amiben hasonlóan jól tudjuk magunkat érezni. Megtapasztalhatták, hogy újratervezéssel is célt érhetünk.
Április – a megbocsátás gyakorlása
„Az egyik első lecke, amit ezáltal megtanulunk, a megbocsátás. Ha a meg nem bocsátást bunkósbotként tartjuk valaki feje fölött, nem várhatjuk el, hogy mi magunk gyógyulást találunk. A megbocsátás csak egy szó, amíg nem gyakoroljuk. A lelki békéd, és az, hogy bizalommal jöhess Isten elé azon múlik, hajlandó vagy-e kegyelmet gyakorolni mások felé.” (ld. Márk 11:25)
Feladatnak azt adtuk, hogy alkossatok szófelhőt, melyen a megbocsátáshoz kapcsolódó szavak, kifejezések fordulnak elő – akár idegen nyelven!
Ebben a pályázatunkban – büszkén mondom el – minden osztályunk részt vett, gyártva a szebbnél szebb szófelhőt a témában, sőt előfordult, hogy több alkotás is érkezett egy-egy osztálytól.
Az óvodában mindennap szervezünk mozgásos tevékenységeket. A mindennapos mozgás segíti az egészséges testi-lelki fejlődést.
A csoportunkban heti rendszerességgel mese jóga foglalkozást tartok. A gyerekek – főleg a lányok- nagyon szeretik, mindig nagy lelkesedéssel várják. A testmozgás mellett a lelki feltöltődés, a kiegyensúlyozott, harmonikus fejlődéshez nagy mértékben hozzásegít a jóga.
Minden évben virágültetéssel, kert gondozással, és egyéb olyan tevékenységgel ünnepeljük a Földünket, ami a fenntartható életért hívja fel a figyelmet.