A téma által egy kicsit jobban megismerhettük egymás céljait, álmait, sikerült mindenkinek megfogalmazni egyet-egyet. Készítettünk egy plakátot, amire a munkafüzetből kivágott javaslatokat vettük alapul. A nagyobbak le is rajzolhatták egyéb céljaikat, álmaikat, vagy, hogy mik szeretnének lenni, ha nagyok lesznek. Egy interaktív játékra invitáltam őket, ahol meg kellett találniuk Boldogságvár elveszett darabjait különböző akadályok leküzdésével, gondolkodtató feladatok által. Egy térkép is járt a levél mellé, ahol ki lehetett pipálni az egyes állomásokat. Szükségük volt a játék során kooperációra, figyelemre, kitartásra, kudarctűrőképességükre. Ez a téma rendkívül inspirálta a gyerekeket, tovább élték a szabad játék során is.
Boldogságóra Alapprogram
A decemberünk családiasan, varázslattal teli volt. A jóságos Mikulás történetével hangolódtunk a jó cselekedetek témakörre, majd ahogy közeledtünk a karácsonyhoz, bevezettem az „angyalkázást”, azaz minden gyereknek volt egy angyalkája, akivel egy hétig minden nap valami pozitív dolgot cselekedett. Például segített neki, ha kiborított egy játékot, neki adta az utolsó szem perecét, megölelte, rajzolt neki valami szépet… stb. Meglepődtem, hogy a korukhoz képest milyen jó ötleteik támadtak, mennyire megértették az egésznek a lényegét. A szívemet melengette, ahogy a saját otthonukba is hazavitték a jó cselekedeteteket. Több visszajelzés érkezett a szülőktől, hogy a gyerekek segítettek a vacsorakészítésben, szófógadóbbak lettek, gyakrabban fejezték ki szeretetüket szüleik és testvéreik felé puszival, öleléssel. Gyógyító szíveket készítettünk és juttattunk el a beteg ovis társainknak a munkafüzet sablonját felhasználva. A hónap végén megbeszéltük kinek ki volt az angyalkája, hogy érezték magukat, melyik cselekedett esett nekik a legjobban. Angyalkákat készítettünk tojástartó felhasználásával.
Feldíszítettük a karton karácsonyfánkat, a díszekre pozitív töltetű szavakat írtam, amiket a gyerekek mondtak, mint például mosoly, ölelés, kedvesség, önzetlenség, segítőkészség, meghallgatás, békesség, megértés. A foglalkozások által a szívünkben is megérezhettük a karácsony igazi lényegét.
A novemberi Boldogságórák nagyon tartalmasak és sokrétűek voltak. A társaskapcsolatok ápolásához sok önismereti és együttműködést segítő játékot játszottunk. A foglalkozásokra történő ráhangolódásnak a tankönyv által ajánlott „Süni irigy lesz” bábjátékot alkalmaztam. Ezután könnyebb volt a gyerekeknek a beszélgetőkör során összegyűjteni azokat a tulajdonságokat, amelyeket fontosnak tartanak barátválasztás esetén. Elkészítették a gyermekek a Barátságkertüket, a virágszirmokba a kis barátok jelei kerültek, egy-egy jel több virágba is szerepelhetett. Ez a játék egy jó kiindulópont Szociometria felméréshez, segít megfigyelni, hogy melyik gyerek van jelenleg peremhelyzetben. Erre lehet építeni különböző kapcsolatteremtő játékokkal. A kis kertet az év folyamán folyamatosan bővítettük virágokkal. Készítettünk egy nagy kartonszívre barátságujjlenyomatokat, amik miután megszáradtak ki lehetett egészíteni őket rajzolással valamilyen figurává, bármivé. Ez azt jelképezte, hogy a csoportban mindannyian barátok vagyunk és összetartozunk, szeretjük egymást. Énekeltünk, táncoltunk, és a hónapban rengetek közösségépítő dramatikus játékot játszottunk a gyerekekkel, aminek meg is lett a pozitív eredménye. Csökkent a csoportban az agresszió, sokkal empatikusabbak, kedvesebbek, elfogadóbbak lettek egymással, illetve a nagyok segítőkészebbek lettek a kicsikkel szemben. Összességében harmonikusabb lett a légkör a nyuszi csoportban.
Először két alap érzelemmel a boldogság és szomorúság ellentétével foglalkoztunk. Felvidította boldog csapat a szomorút. Jógakaland képesítéssel is rendelkezem, beszereztem a webshopjáról egy érzelmekkel foglalkozó játékcsomagot, relax mesével, interaktív játékokkal, jógapózokkal, amik teljes egészében visszatükrözik az adott érzelmet. „Értékeim fája” is elkészült a gyermekekre jellemző pozitív érzelmekkel, melynek ágaira a szülők is írhattak további jó tulajdonságokat gyermekeikről. Az „utánozós”/”tükörjáték” volt a kedvencük, amelynek az volt a lényege, hogy egy kiválasztott gyerek mimikájával, testtartásával, gesztusaival eljátszott egy érzelmet, a többieknek ki kellett találni és lemásolni a mozdulatokat.
A „Pozitív gyerek vagyok” kártyacsomagot sokszor használtuk a foglalkozások során. A rajta lévő pozitív megerősítéseket gyakran ismételgettük.
Készítettünk optimista szemüvegeket. Gyakran figyelmeztették egymást, ha valaki ideges vagy rossz hangulatban volt. „Tedd fel az optimista szemüveged!”
A foglalkozások zárásaként elénekeltük a hónap dalát.
Kíváncsisággal és lelkesedéssel teli vágtam neki a Boldogságóra gyakorlatoknak, foglalkozásoknak a vegyes életkorú óvodai csoportomban. Már lehetőségem volt ismerkedni a programmal előző évben is egy kedves kolléganőm által, aki kitaposta az utat e téren óvodánkban. Ő szerezte meg először óvodánknak a „Boldog óvoda” címet. Általa inspirálva végül én is elvégeztem az online továbbképzést és elhatároztam, hogy javítani szeretnék a csoportomban lévő gyerekek magatartásán és viselkedésén a boldogságórák segítségével.
A tevékenységek megtervezésénél, a játékok összegyűjtésénél a kézikönyv és a munkafüzet is jó kiindulópont volt. Szeptemberben megismertettem a szülőkkel a Boldogságórák témaköreit, dióhéjban összefoglaltam a program lényegét. Szívesen fogadták, és beleegyeztek, hogy gyermekeik részt vehessenek az alkalmakon.
Az első foglalkozáson a hálafa történetével ismerkedtek meg a gyermekek, illetve próbáltam sokoldalúan megragadni a témát, hogy könnyebben bevésődhessen emlékezetükbe. Beszélgetőkörben szó volt arról, hogy kinek mit jelent a boldogság. Tánccal, énekléssel, relaxációs gyakorlatokkal éreztettem meg velük a hála lényegét. A munkafüzet feladataiból kivágtak és kiszíneztek olyan dolgokat, amiért hálásak lehetünk, majd Activity-n belül kitalálták őket és tovább gondolkodtunk azon, hogy mennyi mindenért lehetünk hálásak. Készítettünk hálabefőttet, szüleikkel hálaköveket festettek. Egy poszterre egymás jelei alá nyomdázhattak és rajzolhattak olyan dolgokat, hogy miért hálásak az adott illetőnek.
Szikszai György Református Általános Iskola
Ezen a foglalkozáson a gyerekek egymást igyekeztek bíztatni. Rájöttek, hogy nem is olyan egyszerű olyan gondolatokat mondani, amik valóban bíztatóan hatnak és nem tűnnek felszínes mondatoknak.
Szikszai György Református Általános Iskola
A gyerekekkel az idézeteket beszéltük meg az adott szempontok szerint. Sokakat Jü Hua szavai érintették meg leginkább. Elgondolkodtak azon, hogy a jó cselekedetek mennyire inspirálják az embert, és a szeretetteliségaz emberek nagyrészében hálát indít el. Felismerték, hogy a hála nagyon emeli az ember energiaszintjét és a közérzetét. Felismerték, hogy nem mindegy, hogy az életünket mennyire boldogan éljük.
Az egész év, jó hangulatban, nagyon vidáman telt. Az utolsó hónapban a korábban elsajátított ismereteket, mélyítettük tovább.Meghallgatuk Jobb veled a világ dalt, majd Dóri a mesébe hívogatva a Boldog erdő mesét is. A gyerekek mint mindig most is elmndták hogy nekik mi tetszett a legjobban és volt aki a Dórival, Petivel is azonosulni tudott. Az évet Boldog vár építésével zártuk. Nagyon sok szép vár készűlt , az óvoda homokozójában. Remélük hogy az évsorán megszerzett tapasztalatot a gyerekek viszik tovább magukkal és emlékezni fognak ezekre a vidám szép pillanatokra.
A lengőteke ebből az alkalomból került megismertetésre, bevezetésre. Lelkesen és kitartóan tanulták meg a labda kezelésének technikáját és a bábuk felállításának szabályát. Látványos, mindenki számára elért sikerélménnyel zárult a tevékenység.
A kiscsoportosokkal az Apró örömök témát az érzékszerveken keresztül közelítettük meg.
Beszélgettünk arról, hogy mi az ,ami örömet jelent számukra az érzékszerveikkel kapcsolatosan, amihez képeket nyomtattam segítségül.
Tárgyakat érzékszervi dobozokba pakoltuk.
Játszottunk tapogatós játékot, és énekeltünk is. Szinte minden gyermek bekapcsolódott a tevékenységbe, nagyon élvezték a játékokat.
Nagyon jól sikerült ez a délelőtt.