A Boldogságóra programmal 2022-ben ismerkedtem meg online képzés keretében. Akkor, a három nap folyamán teljesen új szemléletmód elsajátításához kaptam esélyt, mellyel az elmúlt két év során-képességeim és lehetőségeim szerint-igyekeztem felépíteni egy konkrét, tudatos megvalósítási tervet, melyet az idei évben a gyakorlatban is ki tudtam próbálni. A foglalkozások módszertanát és a feldolgozás módjait ajánló szakkönyv nagy segítséget jelentett munkám során. A munkafüzet játékos feladatai közelebb hozták a gyerekekhez a feldolgozott témákat, szívesen tevékenykedtünk az esztétikusan ábrázolt, óvodás korosztály számára könnyen érthető munkalapokkal.
Szeptemberi témánk az első alkalommal a hála gyakorlása volt. Fontos feladatom, a felkészülés mellett a megfelelő időpont kiválasztása volt a napirend betartásával. Mivel a csoport mindennapjainak szerves része a szabad játék után a beszélgetőkör „megtartása”, így nem volt nehéz erre az időpontra időzíteni a Boldogságóra foglalkozásokat. A gyerekek kíváncsian figyelték az előkészületeket, várták, hogy a már ismerős dalra (Bagdi Bella: Ha boldog vagy, mutasd meg mindenkinek) gyülekezhessenek a szőnyegen. A szabad játéktevékenység folyamán kipróbáltuk a relaxációhoz kapcsolható mozdulatokat, melyek közül az egyik kedvenc a „Puha, meleg felengedek” kezdetű gyakorlatsor lett, ami védettségi érzést aktivizál, így a szabad nyitással folytattuk. A gyerekek kényelmes kartávolságra álltak meg egymástól és együtt átélhettük a nyitottság szabadságát (lányok bimbóból virággá, fiúk kirándulóból felfedezővé válhattak a képzelet segítségével). A relaxáció elvégzése olyan lelkiállapotot idéz elő minden alkalommal, melyben a szorongás automatikusan kioldódik, felszabadulnak a cselekvési lehetőségek. A közös munkához optimális atmoszférát, kedvet, lendületet teremt. Ebben a hangulatban a mesepárnákon helyezkedtek el a gyerekek és várták a Hálafa történetét. A mesét eszköz nélkül mutattam be nekik, hogy képzeletük, fantáziájuk szabadon szárnyalhasson, az erdő lakóit olyannak elképzelve, amilyennek ők gondolják azokat. A mese hallgatása közben fejlődik beleérző képességük, problémamegoldásuk, bővül szókincsük. A történet meghallgatása után beszélgetést kezdeményeztem a szereplőkről, a cselekményről, a gyerekek elmondhatták véleményüket a fáról az erdő állatairól, azok viselkedéséről. Ezek után kérdeztem őket arról, hogy ők mikor voltak hálásak és miért. Rövid gondolkodás után lelkesen sorolták az őket körülvevő „jó dolgokat”, anya pusziját, finom reggelit, barátokat, akikkel jókat lehet játszani.. stb. Ezután elkészíthették a csoport hálafáját, melyre minden gyermek rányomta kéznyomatát és elmondhatta, hogy mi az az öt dolog, amiért hálás. Aztán közösen keresték meg a hálafa helyét a csoportszobában. Későbbi időpontban készült el a Nyuszi csoport hálabefőttje, sok-sok gyermek rajzával megtöltve és a hálakertünk is.