Az órát gesztuskörrel indítottuk, ahol a tanulók pillanatnyi hangulatukról tudtak egy-egy gesztussal visszajelzést adni. Első feladatként felolvastam nekik a Fehér és a Fekete Farkasról szóló őslakos tanmesét, amelynek segítségével a mindannyiunkban ott lakozó pozitív és negatív érzelmeket és tulajdonságokat vettük számba. Példákat soroltunk arra, mi történt, amikor valaki észrevett magán egy negatív, romboló érzést, gondolatot, és megpróbált azon változtatni. Ezután arra kértem a tanulókat, hogy gyűjtsenek össze boldogságfokozó technikákat, amelyek segítettek nekik az elmúlt évben átlendülni a nehezebb időszakokon. Az óra további részében csoportokban meg kellett papíron alkotniuk a Fenntartható Örömváros egy-egy szegletét, fontos területét: Hogy marad fenn a városlakók egészsége? Hogy illeszkedik a város minél organikusabban a természet rendjébe? Hogy jutnak el a városlakók minél egyszerűbben a munkahelyükre? Mi történik a szeméttel, a szükségtelen tárgyakkal? Milyen értékeket sajátítanak el a gyerekek? Az elkészült rajzok alapján a csoportok szóvivői ezekre a kérdésekre adott válaszaikról számoltak be az egész osztálynak. Ezután szoborként megjelenítettük a térben a Szorongások Szigetét és ennek ellenpólusaként az Örömvárost. Azt kértem, mondjanak ötleteket, milyen hídon át juthatnak el az emberek a Szorongások Szigetéről Örömvárosba. Ennek megfelelően kértem, gondolják át az idei tanévet, honnan hova jutottak el.
Boldogságóra Alapprogram
A fenntartható boldogság hetének alkalmából felelevenítettük az év során átvett boldogságfokozó témaköröket és előkerültek azok a játékötletek, amelyeket a gyerekek legjobban kedveltek. Így került elő Bagdi Bella Ha boldog vagy…, illetve a Van nekem Egy álmom… kezdetű dal, melyet a gyerekekkel közösen mozgással kisérve játszottunk és énekeltünk el. Boldogságalagutat tartottunk, amelyen mindenki átkelt és eközben a többiek pozitív gondolatokkal, dicséretekkel halmozták el erősítve ezzel önbizalmukat.
A gyerekekkel beszélgetőkör alkalmával átbeszéltük a testmozgás élettani, szervezetünkre gyakorolt pozitív hatását és szükségességét. Egyesek elmesélték, hogy melyik sportág a kedvencük és kiket tartanak példaképüknek. Nagyon sokat mozogtunk a hét folyamán, valamennyi lehetőséget kihasználtunk, amely a mozgás lehetőségét magába hordozta. Az udvaron, a csoportszobába, a tornaterembe, mindenhol az aktív mozgásé volt a főszerep. Nagy sétát tettünk a közelben lévő töltésen egészen a Tiszáig, ahol köveket dobáltunk a vízbe. A mozgásigény kielégítését és a mozgás megszerettetését, egészséges életmód kialakítását céloztam meg játékos formában a tevékenységek megtervezésekor.
A Boldogságóra programmal 2022-ben ismerkedtem meg online képzés keretében. Akkor, a három nap folyamán teljesen új szemléletmód elsajátításához kaptam esélyt, mellyel az elmúlt két év során-képességeim és lehetőségeim szerint-igyekeztem felépíteni egy konkrét, tudatos megvalósítási tervet, melyet az idei évben a gyakorlatban is ki tudtam próbálni. A foglalkozások módszertanát és a feldolgozás módjait ajánló szakkönyv nagy segítséget jelentett munkám során. A munkafüzet játékos feladatai közelebb hozták a gyerekekhez a feldolgozott témákat, szívesen tevékenykedtünk az esztétikusan ábrázolt, óvodás korosztály számára könnyen érthető munkalapokkal.
Szeptemberi témánk az első alkalommal a hála gyakorlása volt. Fontos feladatom, a felkészülés mellett a megfelelő időpont kiválasztása volt a napirend betartásával. Mivel a csoport mindennapjainak szerves része a szabad játék után a beszélgetőkör „megtartása”, így nem volt nehéz erre az időpontra időzíteni a Boldogságóra foglalkozásokat. A gyerekek kíváncsian figyelték az előkészületeket, várták, hogy a már ismerős dalra (Bagdi Bella: Ha boldog vagy, mutasd meg mindenkinek) gyülekezhessenek a szőnyegen. A szabad játéktevékenység folyamán kipróbáltuk a relaxációhoz kapcsolható mozdulatokat, melyek közül az egyik kedvenc a „Puha, meleg felengedek” kezdetű gyakorlatsor lett, ami védettségi érzést aktivizál, így a szabad nyitással folytattuk. A gyerekek kényelmes kartávolságra álltak meg egymástól és együtt átélhettük a nyitottság szabadságát (lányok bimbóból virággá, fiúk kirándulóból felfedezővé válhattak a képzelet segítségével). A relaxáció elvégzése olyan lelkiállapotot idéz elő minden alkalommal, melyben a szorongás automatikusan kioldódik, felszabadulnak a cselekvési lehetőségek. A közös munkához optimális atmoszférát, kedvet, lendületet teremt. Ebben a hangulatban a mesepárnákon helyezkedtek el a gyerekek és várták a Hálafa történetét. A mesét eszköz nélkül mutattam be nekik, hogy képzeletük, fantáziájuk szabadon szárnyalhasson, az erdő lakóit olyannak elképzelve, amilyennek ők gondolják azokat. A mese hallgatása közben fejlődik beleérző képességük, problémamegoldásuk, bővül szókincsük. A történet meghallgatása után beszélgetést kezdeményeztem a szereplőkről, a cselekményről, a gyerekek elmondhatták véleményüket a fáról az erdő állatairól, azok viselkedéséről. Ezek után kérdeztem őket arról, hogy ők mikor voltak hálásak és miért. Rövid gondolkodás után lelkesen sorolták az őket körülvevő „jó dolgokat”, anya pusziját, finom reggelit, barátokat, akikkel jókat lehet játszani.. stb. Ezután elkészíthették a csoport hálafáját, melyre minden gyermek rányomta kéznyomatát és elmondhatta, hogy mi az az öt dolog, amiért hálás. Aztán közösen keresték meg a hálafa helyét a csoportszobában. Későbbi időpontban készült el a Nyuszi csoport hálabefőttje, sok-sok gyermek rajzával megtöltve és a hálakertünk is.
Májusi témánk több területen is kapcsolódott a csoport havi projektterveihez. Mivel a mozgás az óvodás gyermekek számára kiemelten fontos, a heti mozgásfejlesztéseink és a naponta szervezett mindennapos testnevelés beépült az óvodai életünkbe. A hónapban szerveztük meg az „Egészséges gyermeknapok a Mesevárban” elnevezésű rendezvényünket, melynek keretében zenés torna szervezésével, udvari, mozgásos feladatokkal, egészséges táplálékokkal készültünk a gyerekeknek. A mozgásos játékok során versenyezhettek a futóbiciklikkel, kincset kerestek a fűben (Kinder figurák),labdajátékokkal ismerkedtek a műfüves focipályánkon, célba dobhattak kislabdával a zsámolyokba. Valljuk, hogy az egészséges életmód kialakítása fizikai és mentális egészség egyensúlyát jelenti, melyre folyamatosan figyelmet kell fordítani. A csoportszobában sokszor játszottunk tükörjátékot, melynél az egyszerűbb mozgásformákat követték a bonyolultabbak. Játékaink: Lufi a magasban, Tűz-Víz-Repülő
„Az igaz barát, a kezedet fogja, de a szívedet simogatja.
Gabriel García Márquez
Az óvodapedagógus neve: Csorbáné Bálint Judit
Csoport: vegyes csoport (4-5-6 évesek)
Tevékenységi forma: Boldogságóra-mikrocsoportos
A tevékenység időpontja: 2023. november 10.
A tevékenység tartalma/témája: Társas kapcsolatok ápolása
A tevékenység feldolgozása
A fejlesztő tevékenység felépítése, a foglalkozás menete
Szervezési feladatok
Fehér lapból kivágott emberfigurák, színes ceruzák, piros karton, ragasztó, munkalapok a Barátság virág elkészítéséhez
Motiváció
bekapcsolom a zenét (Bagdi Bella: Ha boldog vagy, mutasd meg mindenkinek)
Relaxáció
„Puha meleg, felengedek, meleg vagyok, elolvadok”
együtt a „Kitárom a világom, mint egy virág, kinyílok..”
A gyakorlat védettségi érzést aktivizál, együtt a szabad nyitás gyakorlatával pozitív érzéseket kelt a gyermekekben
Mese bemutatása
Süni irigy lesz
Bevezetés
Süni egyedül nézeget egy gyönyörű képeskönyvet, arra sétálnak barátai, Maci és Nyuszi
Maci szépen kéri, hogy megnézhesse a könyvet
Bonyodalom
Süni nem mutatja meg a könyvét Macinak, mert félti, hogy elszakad
A cselekmény kibontakozása
Maci és Nyuszi otthagyják Sünit és elmennek labdázni
Kis idő múlva Süni már nem nézi a meséskönyvet, hanem társait figyeli, ahogy boldogan játszanak. Nyuszi észreveszi ezt és javasolja Macinak, hogy vegyék be a játékba Sünit is.
Tetőpont
Maci először nem akarja visszafogadni Sünit, de Nyuszi rábeszélésére és barátságuk fontosságára tekintettel mégis elhívja Sünit is labdázni.
Megoldás
Süni szégyenkezve kér bocsánatot, amiért irigy volt a barátaival. Felajánlja, hogy bármikor kölcsönadja az új könyvet, Boldogan labdáznak újra együtt.
A téma feldolgozása
Kikről szól a történet? Hogyan viselkedtek a szereplők? Ki volt az aki csúnyán viselkedett? Mit játszott Maci és nyuszi? Min vesztek össze a barátok? Hogyan kötöttek újra békét? Melyik szereplő tetszett neked a legjobban? Miért? Ti is kerültetek már hasonló helyzetbe játék közben? Hogyan oldottátok meg a problémát?
Kíváncsi vagyok, itt a csoportunkban ki a barátotok? Fogjátok meg a kezét!
Barátságlánc készítése
Az eszközök kiosztása után (papír-emberkék, amit ki kell színezniük és a jelüket a hasára rajzolni) a feladat elvégzése, az emberkék összekapcsolása, felragasztása közösen, nagy, szív alakú kartonra, felhelyezése a csoportszoba falára
A tevékenység lezárása
„Mindenkinek van barátja” fonaljáték közösen, óvónő indítja a játékot: Azt szeretem benned, hogy… továbbadom a gombolyagot, pókháló készül belőle a játék végére.
A fejlesztés módszerei, munkaformák, alkalmazott eszközök, megjegyzések
A papírból kivágott emberkék előkészítését együtt végeztük, a nagyobbak önállóan vágták ki a megrajzolt formát.
A zenét már ismerik a gyerekek, szokássá vált, hogy erre a dalra a szőnyegen gyülekeznek, kényelmes távolságot tartva egymástól.
A relaxáció elvégzése olyan lelkiállapotot idéz elő, amelyben a szorongás automatikusan kioldódik, felszabadulnak a cselekvési lehetőségek. A közös munkához optimális atmoszférát, kedvet, lendületet teremt.
Alkalmazott módszerek
motiválás, bemutatás, irodalmi élményszerzés, beszélgetés, magyarázat, következtetések levonása, etikai érzék fejlesztése, értékelés, dicséret, buzdítás
A mesét síkbábokkal mutatom be, melyek szereplőinek bőrébe könnyebben helyezkednek bele a gyerekek
A mese meghallgatása figyelmet , beszédfegyelmet kíván, melyet a történet végéig fenntartanak a gyerekek, a szereplők viselkedése , a történet átélése a 3 szereplő szemszögéből nagyon érdekes számukra. Ezeket a gondolatokat, véleményüket a mese végén figyelmesen meghallgatjuk (a kommunikációnak kölcsönösnek kell lennie, türelmesen kivárják, amíg a másik gyerek befejezi a mondandóját).
A mese hallgatása közben fejlődik beleérző képességük, problémamegoldásuk, bővül szókincsük.
A feldolgozás során fontosnak tartom, hogy –akár az eredeti történettől eltérve-eljátszhassunk a gondolattal (Mi lett volna, ha.. , Hogyan lehetne befejezni a történetet másképp?) Ebben az esetben fejlődik fantáziájuk, képzeletük, előtérbe kerülhet a kreativitás is.
Igény esetén el is dramatizáljuk a mesét, melyben a gyerekek valóban eljátszhatják a szereplőket. (mozgás, jellemző mozdulatok, párbeszédek megjelenítése, a csoport bevonása interaktív módon.
A lánc elkészítéséhez segítséget nyújtok ahol szükséges, (differenciált feladatadás)A kisebbeknek előre elkészített jelek állnak rendelkezésre. A felragasztáshoz a nagyok segítségét kérem, akik a szívre helyezik az emberkéket.
A játék megerősíti a gyermekekben a Jóság, Hasznosság érzését, a csapathoz tartozás pozitív hatását. Figyelek arra, hogy senki ne maradjon ki a játékból, mindenkire sor kerüljön a pozitív jelzők felsorolása közben. Valószínűleg több alkalommal is kérik ezt a játékot.
Ez a témakör nagyon közel áll az óvodás korú gyermek érzelem vezérelt világához, melyet sokszor hívtam segítségül a hónap folyamán. A november, utolsó őszi hónapként a lelassulást, az elmélyülést is kiváltja a társadalomból, gyermekeinknek is hasonló lelkiállapot elérését támogató közeget próbálunk biztosítani (a testi és a mentális szükségletek kielégítésével, az egyensúly megteremtésével és megtartásával együtt).
A téma feldolgozása során figyelembe vettem a csoport kor szerinti összetételét, a gyermekek érzelmi intelligenciájának szintjét, a szociális érettségüket. Összecsengett számunkra a téma a nevelési terv szerinti feladatainkkal,(szociometria készítése, peremhelyzetben lévő gyermekek segítése, bekapcsolása a közösségbe) Beszélgetőkörök során adhattak hangot véleményüknek, oszthatták meg gondolataikat a többiekkel. témafeldolgozásunk gerincét képezte a tanmese, melyben a barátok közt konfliktus támad és egyikük kénytelen a viselkedése miatt kimaradni a közös játékból. (Süni irigy lesz). A foglalkozás lezárásaként barátságlánc készült a csoportban, melyet a faliújságra tettünk és a tanév során változtattunk, bővítettünk.
Ez a téma elsőre nehezen érthetőnek tűnt a gyermekeink számára, később a mindennapok részévé vált egy-egy adódó probléma megoldásánál. A kisgyermek életében az első társ, aki segít leküzdeni az akadályokat és megfelelni a kihívásoknak az édesanya. Ő az, aki az első lépteket vigyázza, az első szavakat tanítja, igyekszik a kudarcoktól megóvni gyermekét. Ez a védelem egészen a gyermek közösségbe kerüléséig tart, akkortól viszont a konfliktusoknál, nehézségeknél nem mindig van külső segítség és a kisgyermek ebben a formában szocializálódik. A tanulás lépései nem mindig könnyűek, sokszor maradnak vissza sérelmek, indulatok, rossz érzések. Ezek megéléséhez, feldolgozásához nyújt segítséget ez a témakör. Ismét a drámajátékokat hívtuk legtöbbször segítségül a megértéshez, az érzések átéléséhez, az indulatok kezeléséhez. A „Hajótörés” játékot többször is eljátszottuk a gyerekekkel, nagyon szerették, megértették a lényegét (egymásra figyelés, csak együtt nyerhet a csoport, ha valaki leesik a tutajról, mindenki a vízbe borul). Kialakítottuk a „Nyugalom-sarkot” ahová szívesen vonulnak el megpihenni, gondolkodni, álmodtunk mindenben segítő szuperhősökről, építettünk közösen kuckókat a „külső viharok” ellen.
A csoport mindennapjaiban fontos szerepe volt és van ennek a témának. A közösség működésében előfordulnak konfliktusok, a közös játéktevékenység során adódnak nézeteltérések, szükség van a kompromisszumkészségre. Mivel a gyermekeink ennek elsajátításában különböző szinten állnak, előfordul veszekedés és hangos szóváltás. A szerzett sérelmeket igyekszünk megbeszélni, feloldani, a játszótársakat kibékíteni egymással. Ebben lett hasznos segítőnk a „Ho’oponopono” interaktív játék, melyet sokszor játszottunk velük. A négy varázsszó („sajnálom”, „bocsáss meg”, ”köszönöm”, ”szeretlek”) segítségével minden hibánk kijavítható, mindig van esély az újrakezdésre. Beszélgetéseink során arra fókuszáltam, hogy kiderüljön, hogy a gyerekek kitől szeretnének bocsánatot kérni és kinek szeretnének megbocsátani. Ez általában rövid beszélgetés után kiderült és a „hibákat kijavítottuk”, együtt nevettünk az átélt bonyodalmakon. A témához ajánlott bábjáték is segített a megértésben, először egyedül meséltem el a süni történetét kis barátaival, aztán a gyereke kis szerepet vállaltak az előadásban. Könnyen rájöttek a cselekményből, hogy miben hibázott Simi és kiket bántott meg. A bonyodalom feloldásaként a barátai megbocsájtottak neki, ő pedig megígérte, hogy többé nem viselkedik így. Játékaink: A lógó orrúak városa, Örömölelés
A fenntartható boldogság legtalálóbb ábrázolása és a gyerekek számára is érthető formája az a kerék, amelyen mind a kilenc eddigi témánk szerepel. ezzel jelképezzük a fontosságukat és az általuk megteremtett egyensúlyt. Elkészítettük a fenntarthatóság fáját, melyre minden gyermek jele felkerült aszerint, hogy melyik terület az ő erőssége (az ágakra kerültek a gyerekekkel megbeszélt helyre a jelek, melyek a hónapok során változtak, cserélődtek ). nagyon szerették a Szeretetfolyosó játékot, melynek keretében az átbújó gyermek társaitól jó tulajdonságait hallhatta. A tizedik téma feldolgozása során bővültek ismereteik az eddigiekről.
Januári témakörünk a célok kitűzése és elérése volt, melyhez nagy lelkesedéssel és lendülettel fogtunk hozzá. Sokat beszélgettünk a gyerekekkel a családdal eltöltött boldog napokról, a közös élményekről. Az ünnep elmúltával a jövőben megvalósítandó céljainkról, vágyainkról is szó esett. Szinte mindenki tudott maga elé új célokat, feladatokat kitűzni, ezek eléréséhez motivációt kaptak egymástól, a csoporttól. A beszélgetések során az egyéni célok megfogalmazása mellett helyet kaptak a csoport közösen elérendő céljai, kívánságai is. A témához kapcsolt mese (Boldogvár meséje) feldolgozása segítette a ráhangolódást, a megértést. A történetet több alkalommal is meghallgatták a gyerekek, megbeszéltük a cselekményt, a szereplők tulajdonságait, cselekedeteiket, a mese tanulságait. Egy-egy szituációban, a napok folyamán is előkerült a bátorító mondóka, amit János ismételgetett, amikor akadályok tornyosultak elé („Fújj, fújj erősen! S minden ami bánt, meglátod azonnal már nem akadály! Fújj, fújj!”)A történet arra inspirálta a gyerekeket, hogy merjenek nagy célokat kitűzni és ne féljenek az akadályoktól, a kudarctól. Próbáljanak legjobb tudásuk szerint haladni az álmaik megvalósítása felé és minden apró sikernek tudjanak örülni. A csoport közösen kitűzött céljaiért pedig mindenkinek együtt kell tenni, ki kell venni a részüket az ahhoz vezető út nehézségeiből is. Vizuális technikák bevonásával, szituációs és drámajátékokkal segítettem őket a közös gondolkodásban és összetartásban. Elkészült a mi boldogvárunk, ami egyben a mi ovinkat is jelképezte (Mesevár), ezt Boldogságvár puzzleként nagy örömmel rakták ki a Nyuszi csoportos gyerekek.