Hálafonál szövése
Az órát légzéstechnika végzésével kezdtük, elengedtünk minden lelkünket nyomó frusztrációt, nyugtalanságot, félelmet. Majd felszabadult érzéssel körbe álltunk, egy fonalat adogattunk egymásnak, miközben elmondtuk, hogy kinek miért vagyunk hálásak. Miután a hálót megszőttük, köszönetet mondtunk egymásnak.
Boldogságóra Alapprogram
Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde Bojti Tagóvoda
Boldogságóra programunk havi témája a „Megbocsátás gyakorlása” volt.
A téma bevezetéseként beszélgettünk arról, hogy mit is jelent a megbocsátás fogalma.
Kértük a gyerekek, hogy idézzenek fel olyan helyzeteket, amikor valami rosszat tettek másokkal, s hogyan kértek bocsánatot attól, akit megbántottak.
Megismertük a Morgós medve és a szorgos méhecske című mesét és elvégeztük a hozzá kapcsolódó feladatokat, majd megbeszéltük a tanulságokat is.
A Föld Napjáról is megemlékeztünk, elkészítettük saját földgömbjeinket, és énekeltünk Földért.
A záró részben felelevenítettük, hogy miért is jó dolog a bocsánatkérés, s megfogadtuk, hogy nagyon odafigyelünk ezután is egymásra.
Mikulás várás alkalmából, idén más szemszögből is megközelítettük a megbocsátás témáját. Nem csak nekünk kell megbocsátani, hanem nekünk is nagyon jólesik mikor a ‘rosszaságunkért’ megbocsátanak. Legyen szó akár Mikulásról, aki meg lep minket ajándékkal és megbocsát, és hisz bennünk. Ez alkalomból elmeséltem nekik a boldogságóra oldalon található mesét, melynek címe: Mese a megbocsátásról.
Mindennap akad valamiféle kihívás a gyermekek életében. Ebben a tevékenységben a lego adta az alapot. Kreativitásukat megdolgoztatva mindenki azt épített amit csak szeretett volna. Volt akinek elsőre sikerült, de volt aki századik alkalommal is belevágott hogy még ‘tökéletesebb’ legyen az építmény. a tevékenység végén pedig elmeséltem nekik a Soha ne add fel című mesét, ami egy kis patakról szólt.
A gyerekek az év végi hajtásban nagyon elfáradtak. Ezért megbeszéltük velük, hogy mindenképpen el fogunk menni kirándulni. Már csak az volt a kérdés, hogy merre is induljunk el. Végül Ópusztaszer Nemzeti Park mellett döntöttünk. Előzetesen beszélgettünk, képeket nézegettünk és meséltünk nekik őseinkről, hagyományainkról, honnan is indult el a magyarság története. A kirándulás alkalmával pedig valóra váltottuk a nekik tett ígéretünket és egy kicsi betekintést nyerhettek ezáltal múltunkba.
A gyerekek minden apróságnak szívből tudnak örülni. Az ő örömük tölti el a szívünket sok széppel és motivál minket arra, hogy igyekezzünk megtenni mindent azért, hogy a boldogságuk beragyogja a napokat. Mindenben képesek megtalálni a szépet és a jót. A képek is ezt bizonyítják.
Az első év tapasztalatáról egy összefoglalót mutatnék be. Kolléganőm is szívesen együttműködik,de a foglalkozásokat én vezetem.
Az ősz elején bemutattam és megismertettem a gyerekekkel,hogy hogyan is fogunk a Boldogságvárba feljutni,hogy mennyi minden érdekes dologról fogunk beszélgetni,mesélni,játszani. A gyerekek szívesen hallgatják és játsszák is a foglalkozásokba beépített Boldogságóra játékokat,melyek szerves részét képezik a mindennapi életünknek. A témák befejezésével mindig felhelyeztük az ikont a megfelelő lépcsőfokra.
A gyerekek nagyon is szépen ,mélyen tudnak megnyílni és fogalmazni a komolyabbnál komolyabb témákról. Nagyon szép pillanatoknak voltunk szem és fültanúja,amit nagyon örülök,hogy együtt tudtunk megélni. Ezeknek a beszélgetéseknek,foglalkozásoknak az egyik legnagyobb ereje és ajándéka a közösségformálás,a lélek nyitogatás,az egymásra megértő figyelés,az elgondolkodtatás,az önismeret és önbizalom segítése.
Örülök,hogy a mindennapjaink része.
Ez a Boldogság fa nagy-nagy aktivitással készült. Osztálytermünk külső falára helyeztük ki. Mindenki nagyon büszkén mutatja meg a saját maga által készített mandalákat .
Lerajzoltuk, leírtuk, miért is lehetünk hálásak, mi az, aminek nagyon örülünk………
Lerajzoltuk, leírtuk, miért is lehetünk hálásak, mi az, aminek nagyon örülünk………
