A második boldogságórát nagyon vidáman kezdtük. A világomban minden rendben van című dalt óra előtti szünetben meghallgattuk . Ez olyan jókedvre derített mindenkit, hogy egyből elkezdtek vonatozni a gyerekek. A táblára felírt optimista, pesszimista szavakat nem minden tanuló ismerte illetve jelentését nem tudta. Szinonimákat kerestünk és megbeszéltünk pár érdekes ehhez kapcsolódó idézetet is. Egyik diák felolvasta a történetet a lakatlan szigetről. Ezek után már mindenki könnyen át tudta fordítani a pesszimista gondolatokat optimista szemléletté.
Boldogságóra Alapprogram
Nyíregyházi Bem József Általános Iskola
Az öröm, a jókedv nagyon fontos az osztályunkban. Alapvetően vidám közösség a Bem 2.a, a kicsik szeretnek iskolába járni. Nem okoz nekik gondot egy kis nevetés, többnyire optimisták a mindennapokban. Az optimista szemüveg azonban nagyon felkeltette az érdeklődésüket, alig várták, hogy kipróbálják!
Az optimizmus gyakorlása
Vázlat
• Foglalkozást kezdő mondókas:
„Kicsi vagyok én, majd megnövök én,
Én leszek a legboldogabb a Föld kerekén!” (Munkafüzet 11. oldal)
• Foglalkozást kezdő relaxáció:
„Az én hangom” (Kézikönyv 37. oldal)
• A téma bevezetése:
Szomorú Szilárd és Boldog Blanka hangulat játék (Kézikönyv 70. oldal)
• A téma feldolgozása:
• Mese: Fésűs Éva: Bundavásár
• Játék:
Tükörjáték Bagdi Bella Szép nap című dalára
„Egy aranyos kedves gyermek képét rejtettem el a dobozban. Nézzétek meg ki lehet az!” (eszköz: doboz, tükör)
• A téma lezárása:
Közös körtánc Bagdi Bella Pozitív gyermek vagyok című dalára
Varázsszemüveg készítése papírból színezéssel, ragasztással
Reflexió
A mai boldogságóra rendkívül sikeres volt, és minden tervezett elemet gördülékenyen sikerült megvalósítani, amely pozitív hangulatot és aktív részvételt eredményezett a gyerekek részéről.
Foglalkozást kezdő mondóka
A foglalkozást a „Kicsi vagyok én, majd megnövök én,én leszek a legboldogabb a Föld kerekén!” mondókával kezdtük, ami kiválóan megteremtette az óra alaphangulatát. A gyerekek lelkesen mondták velem a mondókát, és látszott rajtuk, hogy már ez az egyszerű kis rituálé is segített nekik abban, hogy összpontosítsanak, és pozitív hozzáállással induljanak neki az órának. Az ilyen ismétlődő kezdések hozzájárulnak ahhoz, hogy a gyermekek már az első percektől ráhangolódjanak a foglalkozásra.
Foglalkozást kezdő relaxáció
Az „Az én hangom” relaxáció szintén jól sikerült. A gyerekek figyelmesen követték az utasításokat, és különösen tetszett nekik, hogy saját hangjukra koncentrálhattak. Ez a rövid relaxáció segített nekik abban, hogy belső nyugalomra találjanak, és így az egész foglalkozás során nyugodtabban és fókuszáltabban vettek részt. Ez a gyakorlat különösen hasznosnak bizonyult a csendesebb, visszahúzódóbb gyermekek számára, akik ezzel feloldódhattak.
A téma bevezetése: Szomorú Szilárd és Boldog Blanka
A Szomorú Szilárd és Boldog Blanka hangulatjáték nagyon tetszett a gyerekeknek. A gyerekek könnyen azonosultak a karakterekkel, és lelkesen bekapcsolódtak a játékba. Nagyon ügyesen mutatták be a szomorúságot és a boldogságot különböző arckifejezésekkel és testtartásokkal. A játék segített abban, hogy megértsék, mindenki másképp élheti meg az érzéseit, és hogyan lehet felismerni ezeket az érzelmeket magunkban és másokban is.
A téma feldolgozása: Bundavásár mese
Fésűs Éva Bundavásár című meséjét teljes figyelemmel hallgatták. A történet különösen megfogta őket, mert egyszerű, de mégis tanulságos üzenetet közvetített: a pozitív, önbizalommal teli hozzáállás hozzásegít bennünket ahhoz, hogy megoldjuk az előttünk álló feladatokat.
Játék: Tükörjáték
A tükörjáték Bagdi Bella Szép nap című dalával meghittre sikerült. A gyerekek élvezték, hogy mozdulataikkal és mimikájukkal utánozhatták egymást, és ezáltal még inkább kapcsolódtak egymáshoz. A dal pozitív üzenete szépen harmonizált a boldogságóra tematikájával. Amikor a gyerekek meglátták saját tükörképüket a dobozban, örömmel és nevetéssel fogadták. Ez a gyakorlat remek lehetőség volt arra, hogy erősítsük a gyermekek önértékelését és önbizalmát, hiszen mindannyian egy „aranyos, kedves gyermeket” láttak, azaz saját magukat.
A téma lezárása
A foglalkozás lezárása közös körtánccal történt Bagdi Bella Pozitív gyermek vagyok című dalára. A körtánc egy szimbolikus és közösségépítő gyakorlat volt, amelyben mindenki együtt mozgott, és átélhették az egység és összetartozás érzését. A gyerekek felszabadultan vettek részt benne, mosolyogva és nevetve.
Végül a varázsszemüveg készítése nagy érdeklődést váltott ki. Mindenki lelkesen mutogatta saját egyedi szemüvegét. Ez a feladat nemcsak a kézügyességüket fejlesztette, hanem a képzeletüket is megmozgatta, és segített abban, hogy egy új nézőpontból lássák a világot.
– A hálás kisfecske ( Örömvár könyv 8. oldal) -Fecske ászana.
-Boldogságóra munkafüzet 3. oldal- szinezés. – Zárókökör : Te miért vagy hálás?
Október 15-e az Ölelés Világnapja. Ezen a napon tartottuk e havi aktuális témánkat a csoportunkban. Két napon át készültek a Varázsszemüvegeink- egyik nap festették a gyerekek, másnap pedig kidíszítették csillogó díszekkel azokat. Amikor mindenki elkészült, felvettük és eltáncoltuk a kedvenc dalunkat, a Pozitív gyerek vagyok címűt, amit imádnak a gyerekek és kívülről fújják nap közben is mindig. A dal után kopgtak az ajtón, megérkezett Tódi törpe, aki a vidám zenét hallva talált rá a csoportra. Megvígasztaltuk a sirdogáló tüskéshátú sün barátunkat, énekeltünk neki és megölelte minden kisgyermek, majd lehullott levelekből avar fészket készítettünk neki. A tükörjátékot követően még lerajzoltuk a kívánságainkat, vágyainkat a Varázsgömbbe. Végül Ölelőkörrel zártuk a délelőttöt és minden kisgyermek szivecskét adott valamelyik kispajtásának. Nagyon pozitív délelőttöt töltöttünk el vidáman!
Világ Gyalogló (HÓ) Nap
Helyszín: Tokaj Hétszőlő Részvevők: 18 fő kisgyermek, 5 fő felnőtt
Tokaj a világörökség része, mely nemcsak a két folyó összefolyásáról híres, hanem a csodálatos természeti tájáról is. Meghívást kaptunk a Hétszőlő szőlőbirtokra szüretelésre, amit egybekötöttünk egy kis gyalogtúrával. A Kopasz hegy tetején, van egy felirat, amin ez áll: Tokaj Hétszőlő. Nagyon jól látható már az úttestről is. Csoportunkból több kisgyermek még sohasem volt ott, csak lentről láthatta a kiírást. Elhatároztuk, hogy szüret után megnézzük közelebbről is. A hegyen kisebb gyalogtúrát tettünk, majd bekapcsolódtunk a hegyaljai szüretbe. Hosszabb szőlősorokon kellett mennünk, majd mindenki megtöltötte kis vödrét szőlővel. A vödröket nem vittük magunkkal, hanem egy traktor elszállította nekünk a szőlőt, a feldolgozóba. A szüret után útnak is indultunk, ami kihívást jelentett, hiszen most közelről is megnézhettük a Hétszőlő feliratot. A birtok tulajdonosa és felesége is elkísért minket az úton, így könnyebb volt számunkra a tájékozódás. A gyalogtúránkat gumicsizmában tettük meg, hiszen a szüretre így készültünk fel. Minden kisgyermek vidám hangulatban gyalogolt, közben szüreti dalokat énekeltünk. Büszke voltam a munkatársaimra, mert ők is végrehajtották a túrát. A hegy tetejére felérve jólesően elfáradtunk. Megcsodáltuk a Tokaji táj őszbe öltözött gyönyörűségét, valamint érzékelték a gyermekek, hogy fentről milyen más a kilátás. Megkértem a gyermekeket, hogy majd szülőkkel is tegyék meg ezt a jó kis túrát. A hegyen kisebb vendéglátásban is volt részünk, finom pogácsával, musttal, must fröccsel vártak bennünket. Igazán tartalmas gyalogtúrában volt részünk, remélem a gyermekek emlékezni fognak majd rá, hogy fent jártunk a hegy tetején közösen.
A világ gyalogló (HÓ) napot teljesítettük, majd folytattuk a Boldogságóránkat. Reggeli játékidőben elkészítettük a varázsszemüvegeket, mindenki a saját ízlése szerint. A mai napon megérkeztek hozzánk a Tokaji Ferenc Gimnázium pedagógia szakos tanulói, akiket kértem, hogy ők is kapcsolódjanak be a Boldogságóránkba. Barátságos bemutatkozással kezdtük el a napunkat, majd játékos köszönésre invitáltam mindenkit. Egy tapsolós, pacsizó, mozdulatsorral folytattuk az ismerkedést, úgy hogy körben mindenki tovább adta egymásnak. A varázsládából előbújt Boldog Dóra, aki egy képzeletbeli túrára hívta a gyermekeket, mert ő is szeretett volna egy olyan kiránduláson részt venni, mint a Harangvirág csoport. A csoportszobát úgy alakítottam, hogy legyen elegendő helyünk. A tokaji Kopsz hegyet másztuk meg, improvizált mozdulatokkal. Közben a gyermekek felelevenítették a kirándulásunk élményeit. Gyalogló mozdulatok közben szívesen mondták el mi mellett haladtunk el, mi tetszett nekik. Lovas szekérrel is közlekedtünk a hegyen, amit vidáman utánoztak. A jó hangulatot sikerült megteremteni, melyet csak fokoztunk Bagdi Bella „Pozitív gyerek vagyok” dal hallgatásával. A gyermekeknek már nem is kellett mondani, hogy mozogjanak a zenére, már várták, hogy táncolhassanak. Csendesebb rész következett ezután. A meséléshez szükséges mesepárnáikon elhelyezkedve hallgatták meg Tódi törpe varázsszemüvege meséjét. Közösen mondogattuk a törpe szebben látó mondókáját. A mese végén mindenki felvehette a szemüvegét. Beszélgetni kezdtünk arról, hogy történtek-e velük rossz dolgok, amit jóra lehet fordítani. Meglepődve tapasztaltam, hogy sok ötletük volt, bátran meséltek élményeikről, volt, amikor együtt kerestük meg a jó megoldást. A tükörjátékot a pedagógiás lányokkal kezdtük el, akik nevetve bekapcsolódtak. A gyermekek bátrak voltak, mindenki talált magában valami jó tulajdonságot. Erősítettem önbizalmukat még azzal, hogy külön mindenkinek mondtam még valami pozitív dolgot, majd a munkatársaimnak is. Az optimizmus jele a vidám smiley. A gyermekek kézfejére szemceruzával, rúzzsal rajzoltam mosolygós smiley-t, majd ujjaik összekulcsolásával azt próbáltam velük megéreztetni, hogy a mindenki jó valamiben, mindenkinek van erőssége, jó együtt lenni. Az óra végén már kérték a Boldogság dalát, közben felszabadultan énekeltek, táncoltak, volt, aki a munkafüzet színezőjét színezte ki. A pedagógiás lányok jól eső érzéssel nyilatkoztak, milyen jól érezték magukat, viszik a jó hírünket a gimnáziumba. A Boldogvárra természetesen feltettük a második lépcsőfokra a smiley jeleket.
„Köszönöm, amit látok, a teremtett világot,
hogy még a rossz sem céltalan, mindennek jelentése van.”(Vas István)
Iskolánk a 2024/2025-ös tanévre Boldog Iskola címet kapott. Igyekszünk meghálálni.
Hálásan köszönjük!
Az idei tanév első, szeptemberi boldogságóra témája: A hála gyakorlása volt.
A gyerekek örömmel jöttek vissza a nyári vakáció után. Örültek egymásnak, a pedagógusoknak.
A hála kifejezés fogalmát nem volt nehéz feldolgozni.
Hangulati bevezetőként elmesélték a nyári szünetükben történteket.
Eljátszottuk a Gyümölcssaláta játékot.
Elolvastuk: A csodakantár c mesét. Megbeszéltük, kik voltak azok a szereplők, akik Jancsinak hálásak lehettek.
Mi miért lehetünk hálásak? Hogyan fejezzük ki hálánkat?
Ehhez elvégeztük a Miért lehetünk hálásak? munkafüzeti feladatot. Miért lehetünk hálásak reggel? Napközben? Este?
A hálánk kifejező szavai: Köszönöm! Szeretlek! Sajnálom! Bocsáss meg!
A mi hálánk
A közös feladatot hálaszívek és hálalevelek formájában fejeztük ki.
A közös munkálkodás közben meghallgattuk:
Bagdi Bella: Szép nap ölelj most át engem c. dalát.
Az elkészített hálás alkotások felkerültek a boldogságóra faliújságunkra.
Hangulati lezárásként mindenki odamehetett egy általuk választott társához és elmondhatta, miért hálás neki.
Edit néni és a Némethesek hálás csapata
A Boldogságóra Alapprogram havi témája: Az Optimizmus gyakorlása volt.
Mivel a boldogságóránkat az Ölelés világnapján tartottuk, öleléssel kezdtünk.
“Minden nehéz volt, mielőtt könnyűvé vált.” Ráhangolódásképpen beszélgettünk a gyerekekkel olyan helyzetekről, amikor valami új dolgot tanultak, és az első próbálkozások után úgy érezték, hogy ez nekik soha nem fog sikerülni.
Megbeszéltük az optimizmus és pesszimizmus szó jelentését. Szavaztunk és mindenkinek a pozitív hozzáállás, a bízom benne, a kitartok és megoldom, megcsinálom gondolatok tetszettek a legjobban.
Optimista szemüveget készítettünk:
Elképzelték, hogy van egy olyan varázsszemüvegük, amelyet, ha felvesznek, meglátják a rossz dolgokban is a jót! A gyerekek elkészítették saját varázsszemüvegüket, választhattak szemüvegformák közül és az szabadon, örömmel varázsszemüveggé varázsolták.
A „varázsigét” megtanultuk pikk-pakk, és örömmel hangoztattuk. Az ajánlott „Pozitív gyerek vagyok” Bagdi Bella dalt szívesen fogadták, mozogtak rá és szinte azonnal elsajátították a szöveget és a dallamot.
Reflexió a szeptemberi Boldogságórás foglalkozásról
A foglalkozás témája : A Hála gyakorlása
A foglalkozás vezetője: Gyenge-Kovács Judit
Ideje: 2024.09.20.
Helyszín: Városközponti Óvoda, 7624. Pécs, Budai Nagy Antal u. 5.
A csoportunk középső csoport , 4-5 éves gyermekekkel, akikből 11 lány és 12 fiú. Az előző nevelési évben már megismerkedtek és volt kolléganőm által, egész évben már részesei lehettek a Boldogságóra programnak. Nekem is nagyon tetszett amit csinált, és éppen ezért elvégeztem az előző nevelési év végén a 30 órás alapképzést.
Így most, hogy kolléganőm átkerült egy másik óvodába én folytatom a Katica csoportban a Boldogságórák megtartását. Ennek első alkalma volt szeptember 20-án, amikor is az első témával, a Hála gyakorlásával foglalkoztunk.
Elsőként a csoport Katica bábjával , Boldog Dórával hívtam játékba néhány relaxációs gyakorlattal a gyerekeket. Emlékeztek Boldog Dórára, így örömmel jöttek hívására, és aktívan vettek részt a bevezető játékban. „Égig érő fa vagyok”… játékkal kezdtük, majd a program által ajánlott dalt meghallgatva sétáltunk az erdőben, és amikor a Boldog Dóra magasba emelkedett, minden kisgyermeknek meg kellett ölelnie valakit , aki éppen szembe sétált vele az „Őszi erdőben”. A játék után elmeséltem nekik a Hálafa történetét, és beszélgetni kezdtünk, hogy ki miért hálás, mit jelent számára a hála, és hogyan is tudná kifejezni a háláját valaki felé.
Kedves gondolatokat fogalmaztak meg a gyerekek. Voltak akik tárgyakért , játékokért voltak hálásak, de voltak olyan gyermekek is, akik egy-egy kedves gesztusért, anya-apa által írt levélért, általuk készített kiskönyvért, szinezőért, vagy éppen a nyaralásért, egy-egy kirándulásért fejezték ki hálájukat. A hálájuk kifejezéseként egy-egy kis szivecskét helyeztek el a szőnyegen, melyekből egy nagy szív állt össze, mire mindenki megfogalmazta a saját kis gondolatát.
Jó érzéssel töltött el a sokféle gondolat, és főként az, hogy a gyermekek ilyen mértékben, mondatokba szőve meg tudják már ennyi idősen is fogalmazni, hogy miért is hálásak.
A hála levelek elkészítése után, amíg száradtak a festés után, – addig elkészítettük a hálafát, gyűrés, ragasztás technikájával, majd miután megszáradtak a levelek, felragasztottuk rá őket. Ráírtunk egy általuk leglényegesebbnek tartott hálás gondolatot, és azóta is díszíti öltözőnket a kis Katicák Hálafája. Amíg vártuk, hogy megszáradjanak a levelek, mindenki kiszínehette a Hála virágát is, melyeket elhelyeztünk a Boldogság várához vezető út, első lépcsőfokán.
Levezető játékként még relaxáltunk és az őszi erdőben sétálva, táncoltunk, és öleléssel kifejezhették érzéseiket egymás iránt.
A program lezárásaként megkértem őket, hogy az általam elkészített táblára tegyék fel a jelüket a tábla széléről, ahhoz az érzelmet kifejező archoz, ahogyan érezték magukat a tevékenység alatt.
Minden jel a Boldog, Mosolygós archoz került, ami nekem nagyon pozitív megerősítésként szolgált, hogy minden kisgyermek jól érezte magát. Izgatottan várom a következő alkalmat!
Évek óta iskolánk a boldogságprogram résztvevője. Az idei tanévtől ötödikesek osztályfőnöke lettem, így azt a döntést hoztam, hogy mi is részt veszünk ebben a munkában. Az első témakör után már biztosan kijelenthetem, hogy a 10-11 évesek „vevők” az ajánlott témakörökre, szívesen beszélgetnek, sőt megnyílnak. Ezen hangulat következtében mélyebb kapcsolatokat tudunk kialakítani: felnőtt és gyermek, illetve a gyermekek is egymás között.
Tetszik, jónak találtam, folytatni fogjuk!