A júniusi foglalkozás talpköve a gyermekmunka elleni küzdelem volt. Két rövid videóval kezdtük az órát. A gyermekmunka bemutatása volt a középpontban. Ennek nyomán beszélgettünk a gyermekek jogairól, lehetőségeiről. Elkészítettünk egy gondolatfelhőt Minden gyermek megérdemli….. címmel, ami nagy sikert aratott a tanulóknál. Majd megpróbáltunk felemelni egy botot közösen. A gyerekek nagyon élvezték a foglalkozást.
Boldogságóra Alapprogram
Megbeszéltük, hogy mennyire fontos a bocsánat gyakorlása. Mindenki készített egy kártyát, amire rá is írták, hogy miért szeretnének bocsánatot kérni, majd át is adták egymásnak.
Összegyűjtöttük azokat a tevékenységeket, amelyek a nyugodt és boldog érzéseket hívják elő bennünk. Nagy lelkesedéssel írtuk össze őket a saját lábnyomainkba.
Meghallgatták a tanulók a mesét, majd kiszínezték a színezőt. Rávilágítottunk arra, hogy mennyire fontos az egészséges önbecsülés, az erősségeinkre való fókuszálás.
Játékos feladatokon keresztül beszéltük át a témákat, sok élménnnyel gazdagodtak.
Megbeszéltük a gyerekekkel a rövid, illetve hosszútávú céljaikat és elkészítettük a listát.
Nyolcadikos osztályommal az utolsó közös boldogságórát tartottuk. Egy kötetlen beszélgetés volt ez az alkalom arról, hogy az eddig a témában hallottakat hogyan tudják továbbvinni magukkal.
A 11.A kis csoportjával elérkeztünk az utolsó foglalkozáshoz. Átbeszéltük a tapasztalatokat, a különböző témákat, humoros és vicces feladatokat, rajzokat, elszólásokat.
Az „Életreszóló megerősítések” feladatot végeztük el. Mivel a csoport már 3. éve vesz részt a Boldogságórákon, így könnyű feladatuk volt. Pozitívumokat könnyű volt adni, és kapni, és csak kevés esetben gondolták máshogy a tanulók, vagy meglepő pozitívumokat kaptak. A csoportnál már jól érződik a korábbi évek óráinak tapasztalatai pl. az önbizalom, erősségek, kommunikáció, együttműködés, megértés, stb. területein.
A 9.A osztállyal elérkeztünk az utolsó foglalkozáshoz. Átbeszéltük a tapasztalatokat, a különböző témákat, humoros és vicces feladatokat, rajzokat, mondatokat.
Két feladatot végeztünk el:
1. Életreszóló megerősítések: A feladatot párban végezték. Pozitívumokat könnyű volt adni, és mivel már jól megismerték egymást, gyorsan is találtak a másikban erősségeket. Elmondták, hogy fogadni nehéz volt ezeket az üzeneteket, magukról nem gondolták, hogy mások így látják. Persze akadt olyan tanuló is, aki szívesen fogadta a visszajelzéseket, melyekkel ő maga is tisztában volt.
2. Ülni, állni: Nehéz feladat volt, az összhang nehezen alakult ki. Mivel sokan voltak több nonverbális típus sem működött. Az első része még könnyebben ment, mikor mindenki felállt, de -mivel az osztályban nincsenek lányok- így azt kértem, hogy egyszerre két tanuló álljon fel, majd 5 másodperc múlva, mikor ők leülnek, másik két tanuló álljon fel. Ez a része időnként sikerült, de vicces feladattal zártuk a tanévet.
A közös beszélgetések és mozgásos tevékenységek lehetőséget adtak arra, hogy megtapasztalják, milyen érzés energiával, örömmel és lendülettel részt venni egy közös élményben. A téma közel állt a gyermekekhez, hiszen saját élményeiken keresztül könnyen kapcsolódni tudtak ahhoz, hogy milyen tevékenységek töltik fel őket örömmel és jókedvvel.
Az „Erősségem jutalma” játék során a gyermekek megtapasztalhatták az egymásra való odafigyelés és az elismerés örömét. A kiválasztott tárgy (labda) különleges jelentést kapott számukra. A gyermekek örömmel adták tovább egymásnak, amikor valaki ügyesen, aktívan vagy kitartóan vett részt a tevékenységekben. Ez erősítette az önbizalmukat és a közösséghez tartozás érzését is.
A „Plüssdobáló” játék nálunk a labdadobáló volt, mely az előző játékból vittünk tovább. Vidám és energikus hangulatot teremtett a gyerekek között. A gyermekeknek figyelniük kellett egymásra, emlékezniük kellett a sorrendre, miközben mozgásosan és jókedvűen kapcsolódtak be a játékba. A játék fokozta az izgalmat és a koncentrációt, ugyanakkor fejlesztette az együttműködést, a figyelmet és a gyors reakciókészséget is. A gyermekek lelkesen vettek részt a játékban, egymást bátorították, és örömmel élték meg a közös sikerélményt.