A gyerekek a hála szót még annyira nem hallották, csak egy kettő a kis csapatunkból. Először a hála szó jelentését tisztáztuk a gyerekekkel. Meghallgattuk a dalok, amik nagyon tetszettek nekik. A kép, amit feltöltök arról szól, hogy a gyerekekkel megbeszéltük, hogy kiért hálásak. Aranyosan mondták és jól a választ. 🙂
Boldogságóra Alapprogram
A gyerekek nagyon érdeklődőek voltak a téma iránt. Az optimista dal annyira tetszett nekik, hogy a további szünetekben is nagy örömmel énekelték! 🙂 A képeken a mi optimista szemüvegjeink láthatóak.
A mosoly világnapja alkalmából egymás miminkájának másolásával körbe adtunk egy kis-szelíd mosolyt és egy sugárzó-nagy mosolyt. Majd optimista szíveket készítettünk vegyes technikával,amihez meghallgattuk a Pozitív gyerek vagyok című dalt. Az elkészült munkadarabok a Boldogság-falunkat díszítik.
Október havában boldogságóráink az optimizmus témáját járták körül. Átbeszéltük, hogyan lássuk meg minden dologban a jót, hogy nehéz helyzetekben mennyit segíthet nekünk, ha pozitívak tudunk maradni.
Együtt kitűzőt készítettünk, melyre a gyermekek eldönthették, hogy pozitív gondolatokat, szavakat írnak-e fel, vagy rárajzolnak egy olyan dolgot, tárgyat, melynek a látványa boldogsággal tölti el őket.
Az ötletes alkotások elkészítése során nagyon jókat beszélgettünk, igazán feltöltődtünk.
A közös tevékenységek, számos élményt nyújtanak a gyermekek számára.
A projektjeinket igyekszünk úgy tervezni, hogy örömöt, sikerélményt nyújtson a gyerekek számára
Az Zene világnapját köszöntöttük, hangszersimogatóval egybekötve.
Az Állatok Világnapját Ünnepeltük, sok játékkal összekapcsolva.
7.-es osztályommal rendhagyó boldogságórát tartottunk. Egy iskolán kívüli programon vettünk részt, ahol volt egy óra szabadidőnk. Így a szabadban tartottuk meg az idei év második boldogságóráját. A gyerekek nagyon élvezték.
A szeptember számos programot nyújtott számunkra. Az új tanév, köszönthettük egymást, szeretettel várták az új találkozást a gyerekek.
A hála gyakorlása a minden héten hittan foglalkozás keretében kerül megfogalmazásra.
A Szülőknek hálásak vagyunk a születésnapok névnapok megtartásában, gyümölcsnap megszervezésében.
AZ idősek napját köszöntöttük, ahol a Nagymamákkal, Nagypapákkal töltöttünk el egy tartalmas délelőttöt.
Csólyospálosi Általános Iskola
Egy napfényes októberi délután az osztályunk egy biciklitúrán vett részt. Ahol nem csak az idő volt tökéletes, de gyönyörű volt a kilátás is. Ez egy tökéletes nap volt az optimizmus gyakorlására, hiszen reménykedtünk, hogy minden rendben lesz. Szerencsére nem esett az eső, nem történt baleset és a kerékpárokkal is minden rendben volt. Mindenki nagyon jól érezte magát.
Az órán mindenki aktívan részt vett, amikor a témával kapcsolatban megnyilvánulásra kértem őket. Olyan dolgok jöttek a felszínre, amiről lehet, hogy nem nagyon beszéltek volna magukról. A kép az ő ötletük volt. Mindenkinek volt története a témához. A maguk szintjén jól is fogalmazták meg. Tanulságos volt számomra is, amit hallottam.
Újabb Boldogságmanó költözött Boldogságvárunkba Opti Miska személyében.
Mi az optimizmus? Milyen az optimista ember? Mi a pesszimizmus? Ezekkel a kérdésekkel foglalkoztunk a Boldogságórákon, amelyek megértésében Fésüs Éva Bundavásár című meséje is segített. A gyerekek megértették, hogy a csúnya tűpárna, ami a süninek jutott „bundaként” mennyire hasznos volt, hiszen megvédte az életét a ravasz rókától.
A Mese a süket békáról is nagyon tanúságos volt, megmutatta, hogy mennyire befolyásolhatják tetteinket mások. Minden csak a kitartáson múlik és az akaraterőnkön. Mindenki elkészítette „optimista nagyítóját”, amivel minden rosszban találunk valami jót is. Vanika elmondta, hogy nagyon rossz ha betegen fekszik, de ilyenkor mindig ott van vele kutyusa Linda, ami nagyon jó. Mindenki ügyesen megtalálta és lerajzolta a jó dolgokat. Alkotás közben Bagdi Bella Tükördal című dalát hallgattuk, énekeltük.
Optimista gondolatokból faliújságot készítettünk, majd kiválasztottuk a nap gondolatát is:
„A hiba az élet része.
Ha nem hibázol, nem tanulsz, és ha nem tanulsz,
soha nem változol.” Ez a gondolat nagyon aktuális, ugyanis van egy önbizalomhiányos kisfiú az osztályban, aki a nap folyamán többször sírva fakadt, ha hibázott, zokogni kezdett, hogy semmiben sem jó. Az osztálytársak ilyenkor „szeretetgombócot” készítettek. Nagyon megható volt, hogy csak ebben az évben kezdtük a Boldogságórákat, máris mennyit fejlődtek a gyerekek.