A hónap témája az optimizmus gyakorlása. Megbeszéltük az optimizmus szó jelentését a pozitív gondolkodás lényegét. Megismerkedtek Szomorú Szilárddal és Boldog Blankával és eljátszottuk a játékot. Mindenki készített magának hangulatához megfelelő emotikont amit pálcikára erősítettünk. Szőnyegen ülve meghallgatták a Tódi törpe varázsszemüvegéről szóló mesét,és meséhez tartozó kérdéseket átbeszéltük. Mindenki készített magának varázsszemüveget. A tükörjátékot is eljátszottuk és végül mindenki lerajzolta magát a “tükörbe”.
Boldogságóra Alapprogram
Csik Ferenc Általános Iskola és Gimnázium
Ezen az első órán a HÁLÁVAL foglalkoztunk. Meglepő volt észrevenni, hogy második osztályhoz képest, mennyivel gazdagabban fogalmaznak a gyerekek, mennyi mindenre emlékeznek, menyi új dolgot emelne ki, a hála témakörében. Motiválta őket a mese, és a végén a közös alkotás. Napot formáztunk, a Hála napot, melynek sugarait a gyerekek saját szavaikkal írták meg. Mindenki arról írt, kinek és miért hálás. Nagyon jól sikerült ez az óra.
Gárdonyi Géza és Szegi Suli Általános Iskola
Optimista? Pesszimista?
Helyzetek értékelése. Milyen az optimista ember?-szivecskébe tulajdonságok gyűjtése.
Optimista önarckép rajzolása.
Vörösmarty M. Általános Iskola
Ebben ahónapban több alkalommal foglalkoztunk az optimizmussal:
Optimista szemüveget vettünk fel,
Hálásak voltunk az esőért, mert láttuk, mi benne a jó, szivárványt csodáltunk az esőben.
Az optimizmus témakörével foglalkozó Boldogságórát a szabadban tartottam meg. Pár nappal voltunk a gyerekek október 23-i fellépése előtt, ezért sokan izgatottak és kissé idegesek voltak a közelgő szereplés miatt. A pozitív hozzáállás erősítésére bevetettem az érzelemkártyáimat: mindenki választhatott egy érzést, amit kifejezhetett és megoszthatott a többiekkel. Az optimizmus témája éppen kapóra jött, így beszélgettünk arról is, hogy a reggeli megerősítések milyen fontosak, különösen stresszes helyzetekben. Ki is próbáltuk a mantrázást, ami nagy érdeklődést váltott ki a csoportból.
Az órán megismerkedtünk az optimizmus fogalmával és gyakorlásának jelentőségével. Azután következett a „tükörfeladat,” amely során mindenki belenézett a tükörbe, és elmondta, melyik testrészét tartja a legszebbnek. Ez segítette a pozitív önkép kialakítását és növelte az önbizalmukat. Az órát az időjárásmese-feszültségoldó játékkal zártuk, amely során körbe állva, egymás hátára „mesélték” a történetet, közben pedig masszírozták egymást – így nyújtva támogatást és feszültségoldást a többieknek.
Különösen nagy büszkeséggel tölt el, hogy október 25-én a mi csoportunkat kérték fel, hogy a Boldogságóra Címátadó rendezvényén segédkezzenek a regisztrációnál. A gyerekek hatalmas örömmel és lelkesedéssel végezték a feladataikat, és kérték, hogy jövőre is legyen lehetőségük önkénteskedni.
Optimista Kerékpározók!
Ráhangolásként átbeszéltük hogyan tudnánk gondolkodásmódunkat pozitív irányba terelni. Ebben segítettek minket a segítségül megadott tippek. Majd az október hónap utolsó tanítási napjának délutánját nem gyaloglással, hanem a Hármas-Körös folyó gátján elindulva a Peresi bemutatóház megtekintésével egybekötött, majd a Hortobágy-Berettyó főcsatorna árvízkapuja útvonalon megtett kerékpártúrával tettük emlékezetessé.
A gyermekekkel már nagy örömmel vártuk a következő boldogságóra foglalkozást. Októberi hónapunk az optimizmusról szólt. Meghallgatták a gyermekek a szomorú gomba és a vidám tündér meséjét. Nagyon szomorú volt a gyilkos galóca mert őt senki nem szerette csak bántotta, kerülte és csúfolta. A tündér segített megmutatni neki az értékeit. Onnantól kezdve a gomba is boldog volt. A gombának elmesélhették a gyermekek, hogy mi okozott nekik szomorúságot az utóbbi időben és ki volt az a személy, aki segített nekik, hogy jobban legyenek. Arra fújta a szél egy falevelet. A tündér fújta oda, hogy a gyermekek így tudjanak kedveskedni egymásnak, hogy megsimogatják egymás arcát a falevéllel. A hétvégefelé az egyik lány mesélni szeretett volna, meséje a már megismert gomba és a tündér mese volt, majd ezt a mesét szőte tovább amit a csoporttársai szeretettel hallgatták. Következő alkalommal megismerkedtünk a kis hobótos Szikla Szilárddal a kiadott a gyermekeknek egy tükröt amibe belenézve elmondhatták, hogy mit szeretnek magukban. Az egyik lány versmondó versenyen kapott oklevelét mutatta meg a csoporttársainak. A csoport együtt örült a sikerének és öleléssel mutatták ki érzéseiket. Egy másik lány elkészítette a gomba szemüveget melybe belenézve boldognak látják a gyermekek és a felnőttek a világot. Hónap végén elkészítettük a saját erőség falunkat, ahol a gyermekek jeleikkel jelezték, hogy mit tartanak erőségüknek. Az erőségük helye változhat, ha úgy gondolják, továbbá aki úgy érzi, hogy több minden az erősége azok a gyerekek több helyre is rakták a jelüket.
Október az Optimizmus hónapja volt. A fogalom ismertetése után játékba kezdtünk, vonatozásba kezdtünk, ahol mindig más volt a masiniszta. A vezetőnek ki kellett találnia egy célt, ahova elvisz minket (ajtó, ablak, … fantáziavilágban is utaztunk: Balatonig is mentünk). Ezzel a játékkal nagyon lehetett érzékeltetni, hogy a kitűzött céljainkat el lehet érni. Bagdi Bella Pozitív gyerek vagyok című dalát többször meghallgattuk, közben lehetett táncolni is, ki hogyan szerette volna.
Az óra végén rajzokat készítettek, hogy ki mit szeretne csinálni, mit szeretne elérni a jövőben.
Szeptember a Hála hónapja volt. A gyerekek nagyon nyitottak és kedvesek voltak, örömmel fogadták ennek a témának a feldolgozását. A fogalom ismertetése után beszélgettünk arról, hogy ki miért lehet hálás, mik azok a dolgok vagy kik azok a személyek akikért hálásak lehetünk, hogy vannak. Meghallgattuk a Hála dalt, minden mondatát megbeszéltük, „megízleltük”.
Az óra végén egy kört alkottunk, megfogtuk egymás kezét, és a mellettünk levőnek elmondtuk, hogy miért vagyunk neki hálásak, majd miután körbeértünk, véletlenszerűen új kört alkottunk. Ezt 3 alkalommal ismételtük meg, figyeltünk rá, hogy ne kerüljünk olyan mellé, akinek már elmondtuk a hálánkat.