Az óra elején megbeszéltük az optimizmus, pesszimizmus fogalmát és miért kell mindig pozitívan gondolkodni, mindenben meglátni a jót. Idézeteket is olvastam fel nekik a témával kapcsolatban, valamint meghallgatták A lakatlan szigeten című kis történetet. Ezután két feladatot kaptak a gyerekek:
1. feladat: A munkafüzet 28. oldalán a svéd bölcsesség összerakása.
2. feladat: Egy kis jegyzetlapra felírni egy pozitív gondolatot vagy lerajzolni valami jó dolgot.
A 2. feladat jegyzeteiből tablót készítettünk, amit ki is tettünk az osztálytermünkben.
Boldogságóra Alapprogram
Az órát egy kis relaxációs gyakorlattal indítottuk. Majd beszélgettünk a háláról: hatásai; milyen előnyeink származnak belőle; a hála, mint stresszoldó. Ezután minden tanuló kapott egy kis lapot, amelyre le kellett írni és/vagy rajzolni valamit, amiért hálás. Saját kedve szerint dekorálhatta, színezhette. Ebből készítettünk egy plakátot, amit kitettünk az osztályterünkben. Az óra végén meghallgattuk a Jól érzem magam dalt.
Maci csoport
A gyerekekkel szabadon sétáltunk a szőnyegen és jelre mindenki odament egy társához és bemutatkozott neki. Teljes névvel, becenévvel, ovodai jellel, napszaknak megfelelően és kúlönböző instrukciók szerint.
Novemberi boldogságóra témánk az „Erősség-fa” volt, melynek keretében a gyerekekkel közösen készítettünk egy különleges alkotást. Az Erősség-fa egy olyan kép, festmény vagy rajz formájában született meg, amelynek minden egyes ága egy-egy gyermeket szimbolizált. Minden ághoz társítottunk egy nevet, hogy a fa egyedi legyen, és mindenki könnyen felismerhesse saját „ágát”.
Az ágakon elhelyeztük a leveleket, amelyekbe a gyerekek egyéni erősségeit írtuk. Ezek lehettek olyan tulajdonságok, mint például a kedvesség, segítőkészség, bátorság vagy kitartás. A gyerekek számára fontos volt, hogy mindenki felismerhesse saját értékeit és erősségeit, hiszen így a közös alkotás egyfajta motivációként is szolgált számukra.
Az leveleket névtelenül írtuk, valamint a pedagógus határozta meg, ki-kinek írjon, kiküszöbölve azt, hogy mindenki több falevelet tehessen az ágára.
A foglalkozás során beszélgettünk arról is, hogy ezek az erősségek hogyan jelennek meg a mindennapokban. Arra bátorítottuk a gyerekeket, hogy időről időre térjenek vissza a fához, és gondolják végig, hogyan használták ezeket az erősségeiket az elmúlt időszakban. Az Erősség-fa így nemcsak díszként szolgál, hanem segíti a gyerekek önbizalmának és önismeretének erősítését is, ráirányítva a figyelmet saját pozitív tulajdonságaikra.
A feladat elkészítéséhez nem használtunk sablont. Megbeszéltük, hogy nem baj, ha nem egyformák, hiszen mi sem vagyunk azok. Attól lesz jó egy közösség, hogy sokfélék vagyunk. Mindenkit úgy fogadunk el, ahogy van. Zárt kört alkotva raktuk össze a rajzokat, jelezve az összetartást, a védelmet.
A társas kapcsolatok témakörben azt boncolgattuk a hetedikes diákokkal, hogy milyen nehézségekkel kell megküzdeniük a tinédzsereknek a társas kapcsolatokban, azok kialakításában.
Miért fordulnak el egymástól a gyerekek, miért közösítik ki a másikat.
Az optimizmus gyakorlása sok vidám pillanatot okozott az osztálynak. Két foglalkozásban valósítottuk meg.
Az első foglalkozáson a ráhangolódás után egy kis fogalombörzét tartottunk, ahol összegyűjtöttük az optimizmusról eddig szerzett tudásunkat. Ez a foglalkozás nagyon fontos, mert így egymásnak adják át a ” tudásukat”. Ezután következett a pozitív- kirakó. Mondatokat daraboltam fel és a diákoknak kellett értelmes mondattá alakítaniuk. Ezeket a mondatokat színes papírra írták fel és felkerültek az optimista faliújságra, ahová a saját optimista mondataikat is felragasztottuk.
A második foglalkozáson mindenki felírta azt a problémáját, ami a legjobban foglalkoztatja, majd kézről kézre adogadttuk. Jelzésre megállt az adogatás és a kezünkben levő problémára kellett optimista megjegyzést írni. Rámutattam arra, hogy külső szemlélőként egészen más megvilágításba kerül egy- egy probléma. Nagyon jó és frappáns bíztatásokat írtunk egymásnak. A vidámság garantált volt, mivel színes és vicces szemüvegekben mondtuk el optimista megjegyzéseinket.
A csoportunk gyermekei nagyon élvezték a formák kirakását. Miután belejöttek, saját ötleteiket is megvalósították.