Novemberben a gyerekekkel az őszi szünetről visszatérve találkoztam újra. Akkor volt csak lehetőségem megmutatni nekik a címátadó ünnepségen kapott Boldog Iskola oklevelet. Nagyon büszkék voltak rá.
Ebben a hónapban arra irányítottuk figyelmünket, hogyan gondozzuk a társas intelligencia erősségének virágát.
Megtudtuk, mit jelent ez a kifejezés, hogyan kell társaságban, barátokkal úgy viselkednünk, hogy mindenki jól érezze magát, valamint hogyan kell mások érzéseit felismerni, empatikusnak lenni.
Álmos reggeleken egymás vidám fogadása, már fél siker, hogy jól induljon a nap. Mi is eljátszottuk a „Pacsizzatok az ajtóban!” feladatot. Egymást különböző köszöntési módokkal (pacsizás, öklözés, ölelés) fogadtuk reggel. Ezen kívül baráti csoportjaink különböző köszönési mozdulatsorokat találtak ki, mellyel reggelente üdvözölték egymást.
A bolondozás, a vidám együttlét is jól segíti a közösségépítést. Boldogságórán meghallgattuk, eltáncoltuk, énekeltük a hónap dalát. Vicces járásokat találtunk ki, így haladtunk a folyosón. Mikor csillapodott az önfeledt vidámság, barkácsoltunk. Az összetartás jelképeként Barátság-láncot készítettünk. Nagy odafigyeléssel készültek az aprólékosan színezett, kedves mintájú papírcsíkok. Majd ezeket a csíkokat egymásba fűzve, összeragasztva papírláncot készítettünk. Mindenki a maga készítette kis csíkot fűzte bele a Barátság-láncba.
A játék is nagyon jól összekovácsolja a közösséget. Ez a hónap számunkra a Játék-hónapja volt. Sok új csapatjátékot ismertünk meg. Eljátszottuk a hónap ajánlott játékait is. Részt vettünk egy társasjáték klubdélutánon az iskolában. Ezen kívül az osztályban is rendszeresen szakítottunk időt Solo, Dobble, memóriajáték partikra.
Büszkeséggel tölt el, hogy minden hónapban beszámolhatok arról, mindig akad olyan tanítványom, aki szívesen lepi meg társait valami kedves figyelmességgel.
Az egyik tanuló maga rajzolta kis képeket készített mindenkinek, és osztotta szét a gyerekek között. Egyik kislány pedig egy általa írt hála-verssel lepte meg az osztályunkat. Boldogságóránkon felolvasta nekünk. Szülinapi megemlékezést is tartottunk, az ünnepeltek megvendégeltek bennünket kis finomságokkal.
Ezúton is hálás köszönetemet fejezem ki szervező kollégáimnak, hogy a hónap színes programjaival új élményekkel örvendeztettek meg bennünket. Mind a Pályaorientációs nap, mind a Bolyain-nap élvezetes volt a gyerekek számára. Ezeken kívül hangversenyen is voltunk, színházi előadást is látogattunk.
A hónap tartalmas, szórakoztató programjai hozzájárultak a pozitív életszemléletünk alakításához.
Boldogságóra Alapprogram
Októberben az „Optimizmus gyakorlása” volt a fő célunk. Megtudtuk, hogy az optimus szó jelentése: a legjobb. Igyekeztünk, hogy „legjobban” gondolkodjunk; hogy a „legjobbat” hozzuk ki magunkból a siker, a jókedv érdekében; a „legjobban” szemléljük, ha rossz történik velünk; mindenben keressük a „legjobbat”. Az optimista napindító versikék és játékok is segítettek ebben bennünket.
Első Boldogságóránkon utazást tettünk Optimista bolygóra, megismerkedtünk Zuzu-val, aki mestere az optimizmusnak, ő tanította a gyerekeket, hogyan gondolkodjanak derűlátóan.
Mindenki alkotott, rajzolt magának egy Zuzuhoz hasonló kis lényt. Tanulóim elmesélhették egymásnak, hogy az ő kis reménytadó figurájuk hogyan segíti optimistán gondolkodni őket, hogyan próbálják a „borút derűvé varázsolni”. Csodálatos volt hallani, milyen mély érzéseik vannak, milyen optimistán változtatnának a világ rossz dolgain. Mégis szomorú, hogy a világban zajló események, amikről innen-onnan értesülnek, milyen mély nyomot hagynak a lelkükben.
A gyerekeket arra kértem, rajzoljanak egy kis pillanatképet, amin az látszik, hogy nagyon boldogok, jól érzik magukat. Ezeket a kis rajzokat felragasztottuk az „Optimista bolygónkra”.
A következő foglalkozáson elővettük és felpróbáltuk a tavaly készített optimista -szemüvegeinket. Meghallgattuk a Remény dalát.
Elmeséltem a gyerekeknek „A szomorú királykisasszony című mesét. Majd kipróbáltuk, hogyan tudjuk egymást mi is megnevettetni. Természetesen nagy vidámság kerekedett a játék által, mindenki vidám királykisasszonnyá változott. Kitöltöttünk egy optimista-feladatlapot is, amit beragasztottunk a Boldogságóra füzetünkbe.
Igyekeztünk, hogy erősítsük magunkban a pozitív szemléletet. Ezért az erősségek kertjében is jártunk, megismertük a „remény és optimizmus erősségének virágát”. Megnéztük a hozzá kapcsolódó kisfilmet, beszélgettünk az ott hallottakról.
Megünnepeltük a Mosoly világnapját. Apró termésekből, kisebb tárgyakból mosolygó arcokat raktunk ki. Az Ölelés világnapján pedig igyekeztünk minél több öleléssel vigasztalni egymást, kifejezni szeretetünket, hálánkat.
Októberben több iskolai program színesítette, tette örömtelivé hétköznapjainkat. A legkedvesebb számunkra az Állatok Világnapjának megünneplése volt, kifejezhettük az állatok iránti szeretetünket.
Budapesten részt vettem a címátadó ünnepségen. Örömömre szolgált, hogy az idei évre is elnyertük az Örökös Boldog Iskola címet.
Készültek a karácsonyi ajándékok szépen, amivel minden évben meglepjük a szülőket. Ők is megleptek minket egy Pozitivity tásrasjátékkal és egy szívmanócska kártyával:) Nagy volt az öröm!
A gyerekekkel az óra elején az optimizmus fogalmáról beszélgettünk. Ezt követően mesehallgatás következett. A gyerekekkel együtt dolgoztuk fel, játszottuk el és beszéltük meg a történetet. Végül elkészítette mindenki saját optimista esernyőjét:)
Hatos Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola
Beszélgetéssel kezdtük a foglalkozást: mikor és kikkel érezzük jól magunkat? Hát bizony akkor, ha olyanokkal vagyunk körülvéve, akiket szeretünk, vagy jóban vagyunk velük. Sok okos gondolat után kiderült, mennyire fontosak a barátok. Választott mindenki párt vagy csoportot magának, akikkel nagyobb kedvvel és ügyesebben tud együtt feladatot megoldani: levélmandalák készültek az iskola udvarán. Közben az is örömmel töltött el, hogy egymásnak is segítettek a „munkacsoportok”. Nagyon aranyosak voltak!
Hatos Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola
Mesehallgatás után kicsit beszélgettünk, hogyan lehet észrevenni a jót. A szereplők számára mi jelentette a pozitív dolgot, és a saját mindennapjainkban is hogyan találjuk meg. Játszottunk egy barkochbát, melyben pozitív dolgokra kellett gondolni. Végül arról készült rajz, hogy a közeljövőben mit várnak örömmel.
Törteli Szent István Király Általános Iskola
A mese meghallgatása után, a gyerekek is elkészítették a saját díszüket a fenyőre. Megtekintettünk egy gyönyörű téli falut.
Az Advent az örömteli várakozás ideje. Felkészítjük környezetünket, testünket, lelkünket az ünnepre. Ebben az időszakban intenzívebben éljük át az „adni valamit”, jót cselekedni érzését. A közös adventi gyertyagyújtás, éneklések, mesélés, összebújás, a közös barkácsolás a szülőkkel bensőségessé, örömtelivé teszik ezt az időszakot. „Szeretettfonálba” csomagolt szíveket készítettünk a gyerekekkel. Hiszen minden jó cselekedett jó érzéssel fonja be a szívünket, minden jóság amit egymásnak adunk jóérzéssel, melegséggel tölt el minket. Ezt a melegséget őrizzük, hogy örökre ottmaradjon a szívünkben.
Nagyon büszke vagyok a gyerekekre. Barátságszívet színeztünk, egymásnak adták a gyerekek. Kiraktunk a szívecskékből egy nagy szívet az asztalon. A gyerekeknek eszébe jutott, hogy milyen sokan betegek, így nem kaptak szívecskéket. Megbeszéltük kik hiányoznak, ki melyik beteg kis társának fog színezni,az elkészült szívecskéket borítékba tettük. Végül minden gyermek jelét rárajzoltuk a borítékra, hiszen mindenki visszavárta a távollévőket. A borítékokat a hiányzó gyermekek óvodás zsákja feletti polcra raktuk.
Alig várták, hogy meggyógyult társaik megtalálják a borítékukat és megkapják a szívecskéket. Szülők és gyerekek egyöntetűen megállapították, hogy nagyon jó a Katica csoportba járni.
Decemberben adventi társasjátékot játszottunk. Advent minden napjára jutott valami boldogító feladat, jó cselekedet. Például:
– Őrangyal nap, amikor a gyerekek titkos őrangyalai voltak egymásnak.
– Képeslapot küldtünk egy másik iskola 3.osztályos tanulóinak.
– Iskolánk felnőtt dolgozóit leptük meg apró, saját készítésű ajándékkal, szép karácsnyi idézettel.
– Családjainknak készítettünk szép karácsonyi asztaldíszt.
