A negyedik osztály májusi alkotása a „Szivárványtányér” címet kapta.
A májusi boldogságórát elkészítette: dr. Beleznayné Váradi Anett Eszter
Boldogságóra Alapprogram
DSZC Baross Gábor Középiskolája és Kollégiuma
Az osztállyal a tanév során végigvettük az adott hónap boldogságfokozó technikáit, és ahogy haladtunk előre hónapról hónapra, úgy lett egyre inkább várt óra a boldogságóra, ahol lehetőségük adódott beszélgetni, önmagukról és egymásról többet megtudni, és olykor ventillálni. A csoporttal még az iskolánk nyílt napján is részt vettünk novemberben, ahol a Pozitivity társasjátékon keresztül igyekeztek megmutatni az érdeklődő nyolcadikosoknak, hogy mit is jelent pozitívan gondolkodni.Voltak azért nehéz témák a boldogságórákon, mint például a megbocsátás, vagy az asszertív kommunikáció átültetése a gyakorlatba, de öszességében az utolsó foglalkozáson mindenki úgy érezte, hogy hasznosak voltak az órák, jól esett a tanórák közben egy egészen más órába csöppenni, felfrissülni, és hálásak voltak érte, ahogy én is.
A júniusi boldogságóránk témája a fenntartható boldogság volt. Egymás köszöntése, az óra anyagának ismertetése és az óra menetének megbeszélését követően a ráhangolódó dalunkat hallgattuk meg, melyet ritmushangszerekkel kísértünk. ( Boldog Dal Gyerekeknek)
Beszélgettünk arról, hogy mikor is vagyunk boldogok, mi az, aminek örülünk, és mi tesz vidámmá bennünket. Megbeszéltük a tanév folyamán kijelölt és feldolgozott témákat. Interaktívtáblán megnéztük a készült képeket és újra beszéltünk az adott órán történtekről. Felidéztük a kedves pillanatokat. Egyes, kedvenc feladatokat újra elvégeztünk, melyeknek a tanulók nagyon örültek. Ezután pozitív, vidám hangulatú dalt hallgatunk és kísértük ritmushangszerekkel ( Vidám Dal🎵Zene Gyerekeknek🌟🎶). A záró dal ritmusára kötetlenül mozogtunk, táncoltunk.
Mosolyt adni, örömöt találni – Apró örömök élvezete
A hetedik hónap témáját, az apró örömök élvezetét, egy különleges közösségi élménnyel vezettem be. A Boldogság világnapja alkalmából meghívást kaptunk a Kandia Utcai Idősek Otthona lakóihoz. A látogatásra a gyermekek által késztett „Boldogság szívével” érkeztünk, amelyet az otthon minden lakójának ajándékba adtunk. A találkozás során a gyermekek versekkel, mondókákkal és dalokkal kedveskedtek az időseknek, ezzel meghitt, örömteli pillanatot teremtve számukra. A közösen eltöltött idő során a gyermekek átélhették, hogy milyen örömet jelent másoknak kedveskedni és mosolyt csalni az arcukra, miközben az idősek számára a műsor és a gyermekek szeretetteljes jelenléte kedves emlékeket és pozitív érzelmeket idézett fel. A gyermekek tiszta és őszinte kedvessége hozzájárult ahhoz, hogy a találkozás mindkét generáció számára maradandó, örömteli élménnyé váljon.
Az apró örömök témájának feldolgozását az idősek otthonában látogatás élményeinek felidézésével folytattuk. Beszélgettünk a közösen átélt élményekről, valamit arról, hogy milyen érzés volt örömet szerezni az időseknek a versekkel, dalokkal és a számukra készített ajándékokkal. Ezt követően Boldog Dóra csengettyű megcsengetésével jelezte a mese kezdetét, majd elmesélte a gyermekeknek Bezzeg Andrea: Újra együtt című meséjét. A mesét követően közösen gondolkodtunk arról, hogy a mindennapokban milyen apró dolgok szerezhetnek örömet számunkra. A gyermekek számos példát osztottak meg: örülhetünk annak, ha a legjobb barátunk is itt van az óvodában, ha játszhatunk a kedvenc játékunkkal, ha kint süt a nap és ki lehet menni az udvarra, stb.
A nap további részében „Örömsétára” indultunk a Vezér utcai víztározóhoz. A séta során bíztattam a gyermekeket, hogy figyeljék meg a környezetüket, és gyűjtsék össze azokat az apró örömöket, melyekkel útközben találkoznak. A víztározóhoz érve megosztottuk egymással a megfigyeléseket és az „apró örömöket”. Volt, akinek a fák illata, másnak a nyíló virágok, vagy az út során mellettünk elhaladó autók és motorok jelentettek örömöt. A séta egyik legörömtelibb pillanat a gyermekek számára az volt, amikor a víztározó mellett található játszótéren játszhattak.
Az óvodába visszaérve én is megosztottam a gyermekekkel egy számomra örömteli élményt: azt, hogy a séta során találkozhattam az iskola udvarán játszó korábbi óvodásaimmal, akik bár már iskolások, mégis szeretettel és örömmel köszöntöttek. Ezzel szerettem volna érzékeltetni a gyermekek számára, hogy az örömforrások sokfélék lehetnek, és gyakran a legegyszerűbb hétköznapi pillanatokban rejlenek.
Forrás: Bagdi Bella, Prof.Dr. Bagdy Emőke, Tabajdi Éva – Boldogságóra Kézikönyv pedagógusoknak és szülőknek 3-6 éveseknek
A testmozgás és az egészséges életmód gyakorlása
A foglalkozáson először a sport jelentőségéről beszélgettünk. Szerencsére az osztályunk többsége szeret mozogni, többek járnak iskolán kívüli edzésekre, táncra, tornára. Beszélgettünk a táplálkozás jelentőségéről. Sajnos az alvás fontosságát sokan nem veszik figyelembe, és kevesebbet pihennek, mint kellene. Megemlítettük, hogy mennyire kell vigyázni a környezetünk tisztaságára, és hogy a lelkünk ápolása is a jó közérzetünkhöz tartozik.
Igyekeztünk minél több testnevelés órát a szabad levegőn tartani.
A visegrádi osztálykiránduláson gyönyörködtünk a táj szépségeiben, és megküzdöttünk az emelkedő hegyoldallal és a lépcsőfokokkal.
A mozgás öröme
Májusi boldogságóránk keretében „A mozgás öröme” témával foglalkoztunk. Beszélgettünk arról, hogy a rendszeres mozgás hogyan járul hozzá testi és lelki egészségünkhöz, valamint hogyan segít a stressz oldásában és a jó közérzet kialakításában.
A 8. osztályos tanulók aktívan részt vettek a gyereknapi programok előkészítésében, a szabadtéri játékok megszervezésében és lebonyolításában. Felelősségteljes munkájukkal hozzájárultak ahhoz, hogy a kisebb diákok vidám és élményekben gazdag programokon vehessenek részt.
A közös szervezés, a játékok vezetése és a mozgásos feladatok megvalósítása során a tanulók megtapasztalhatták az együttműködés, a segítőkészség és az aktív életmód örömét. A programok jó hangulatban teltek, és mindenki számára maradandó élményt jelentettek.
2026. 06. 08-án a Meixner Ildikó EGYMI Fejlesztő Nevelés-Oktatást Végző Iskola borjádi telephelyén megtartottam Fenntartható boldogság témakörében a Szép napok című boldogságórát.
Ezen az órán felelevenítettük a tanév boldogságóráinak témáit. Minden egyes hónapnál, illetve témánál megbeszéltük, miről volt szó, kiemeltük tapasztalatainkat, élményeinket, érzéseinket, felsoroltuk, hogy milyen fontos dolgokat viszünk tovább (nyári szünetre és az elkövetkező időszakokra). Ezt követően kivetítőn megtekintettük a boldogságórákon készült fotókat. Ennél a tevékenységnél hosszabban elidőztünk, mert nagyon tetszett a gyerekeknek, örömmel fedezték fel társaikat és saját magukat a képeken. Felelevenítettük a tanult, alkalmazott gesztusjeleket. Az órákon közösen készített képeket, tárgyakat is sorra és kézbe vettük, majd ezekből összerendeztünk egy kis asztali kiállítást, mely jól szemlélteti a tanév boldogságóráinak tartalmát, és emlékeztet arra, hogy milyen élményeket éltünk át és viszünk tovább.
Az óra aktívan és nagyon jó hangulatban telt. A gyerekek rendkívül élvezték az egész foglalkozást, különösen a fotók visszanézését, emlékezve az egyes órák élményeire.
Kovácsné Vadász Szilvia
A júniusi boldogságórát az Apák napjához kapcsolódva szerveztem meg, a kíváncsiság témakörére építve. A foglalkozás célja az volt, hogy a gyermekek pozitív érzelmeit, családi kötődéseit erősítsem, valamint lehetőséget biztosítsak számukra arra, hogy megosszák egymással az édesapjukhoz fűződő élményeiket.
A tevékenységet a Kiscsiga és az apukája kettesben című mese felolvasásával indítottam. A gyermekek érdeklődve hallgatták a történetet, könnyen azonosultak a szereplőkkel, és szívesen beszélgettek a mesében megjelenő apa–gyermek kapcsolatról. A mese jó alapot teremtett ahhoz, hogy felkeltsük a kíváncsiságukat egymás élményei és tapasztalatai iránt.
Ezt követően a Kíváncsiság gömb játékot játszottuk, a témához igazított kérdésekkel. A gyermekek sorra válaszoltak arra, hogy mit szoktak az apukájukkal kettesben csinálni, illetve miért szeretik őt. A játék során mindenki figyelmesen hallgatta társait, érdeklődéssel fordultak egymás felé, és örömmel osztották meg személyes élményeiket. A válaszokból kiderült, hogy sok közös programot élnek át édesapjukkal, például kirándulnak, játszanak, sportolnak vagy együtt barkácsolnak. A gyermekek szeretetük kifejezésekor olyan tulajdonságokat emeltek ki, mint a gondoskodás, a kedvesség, a humor és a segítőkészség.
A foglalkozás zárásaként ajándékot készítettünk az apukáknak. A gyermekek lelkesen és nagy odafigyeléssel dolgoztak, igyekeztek minél szebben elkészíteni meglepetésüket. Az alkotótevékenység során megfigyelhető volt a szeretet és az örömszerzés szándéka, amely tovább erősítette a pozitív érzelmi ráhangolódást.
A foglalkozás elérte célját: a gyermekek nyitottan, kíváncsian fordultak egymás élményei felé, miközben pozitív érzéseket élhettek át az édesapjukkal való kapcsolatuk kapcsán. A közös beszélgetések és az alkotás hozzájárultak az érzelmi intelligencia, az önkifejezés és a társas kapcsolatok fejlődéséhez, valamint az Apák napjához kapcsolódó értékek tudatosításához. A gyermekek végig aktívan, örömmel vettek részt a tevékenységekben, így a boldogságóra kellemes, meghitt hangulatban valósult meg.
A tanév utolsó Boldogságóráján a boldogság megőrzése és tudatos keresése került a középpontba. Szerettem volna, hogy a gyerekek visszatekintsenek az év során szerzett élményeikre, és felismerjék, hogy a boldogság sokszor a mindennapok apró pillanataiban rejlik.
A foglalkozás elején minden tanuló kapott egy betűt. Az volt a feladatuk, hogy írjanak le minél több olyan szót, tevékenységet, személyt vagy élményt, amely boldogságot okoz számukra, és az adott betűvel kezdődik. Nagy örömmel gyűjtötték az ötleteket: barátok, olvasás, gól, sport, ölelés, álmok és még számtalan kedves gondolat került a lapokra.
Ezt követően kilenc fős csoportokban dolgoztak tovább. Kirakták a BOLDOGSÁG szót.
A foglalkozás végére megszülettek a „mi boldogságaink”, amelyek jól tükrözték az osztály közösségét és azokat az értékeket, amelyek az év során többször is megjelentek a Boldogságórák alkalmával.
Számomra méltó lezárása volt ez az egész éves közös munkának. Öröm volt látni, hogy a tanulók már tudatosabban gondolkodnak a pozitív élményekről, és könnyedén meg tudják fogalmazni, mi az, ami örömet és feltöltődést ad számukra a mindennapokban.
A foglalkozáson a megküzdési stratégiákról beszélgettünk. Farsangi bált szerveztünk, amelyre a gyerekek olyan hősöknek öltöztek be, akik ügyesen megoldják a nehéz helyzeteket. A gyermekek örömmel mutatták be jelmezeiket, és elmondták, miért választották az adott hőst. Beszélgettünk arról, hogy a hősök mit tesznek, ha valami nem sikerül, vagy ha segítségre van szükségük. A gyerekek sok jó ötletet mondtak a problémák megoldására és a segítségkérésre, szívesen bújtak kedvenc hőseik szerepébe, és eljátszottak különböző helyzeteket. A tevékenység segített nekik megérteni, hogy a nehézségekkel mindenki találkozik, és azokat többféleképpen is meg lehet oldani.