Az októberi órát már a drámaórán tartottam, mert így az egész osztály részt vehet rajta. A munkatervben szereplő dátumok így egész évben módosulni fognak egy kicsit. Mind a tervezés, mind a megvalósítás során kicsit elméletibb síkon közelítettük meg a remény/ optimizmus témáját.
1. lépés: az előző órán készített remény gondolattérkép felhasználásával meghatároztuk a fogalmat egy közös beszélgetés keretében.
2. lépés: meghallgattuk, majd megbeszéltük a remény erősségéről készített videót.
3. lépés: találtam egy rövid videót, ami Az élet játéka című regény animációs, sajnos kicsit lebutított változata, és megnéztük.
A rövid megbeszélés során korrigáltam egy kicsit, mert a regény fő üzenete – maga az öröm játéka- pontatlan, félreérthető formában hangzott el.
A 45 perc néha ellenség! Visszatérek majd úgyis ehhez a regényhez, a témához is később.
A gyerekek jók voltak, figyeltek.
Boldogságóra Alapprogram
Megbeszéltük a gyerekekkel,hogy bizonyára a Mikulás bácsi is örülne, ha egyszer Ő is kapna ajándékot. Ezért a Süni csoport tagjai elkészítették a maguk kis papír angyalkájukat, amit díszes zacskóba rejtettünk. Elérkezett a várva várt nap és végre a mi csoportunkba is eljött a Mikulás. Verselés, dalolás és a csomagok kiosztása után a gyerekek is átadták ajándékukat.
„Hull a hó, hull a hó
mesebeli álom…”
Boldogságóra
A jó cselekedetek gyakorlása
A 6. osztállyal (Arany Maffia) a JÓ CSELEKEDETEK GYAKORLÁSA témát dolgoztuk fel decemberben. Először különböző állításokról beszélgettünk, pl. „A jó cselekedetek gyakorlása nemcsak annak jó, aki kapja, hanem annak is, aki adja.” vagy „Aki rendszeresen jó cselekedeteket hajt végre, az tartósan boldogabbá válik.” stb. A gyerekekkel megbeszéltük, mi minden számít jó cselekedetnek, és leltárt készítettünk arról, ki kinek milyen jót adott, ill. ki kitől milyen jót kapott már. Ezután a jó cselekedetek virágának szirmaiba írta mindenki azoknak a neveit, akiknek jót tudnának tenni. A „jó cselekedet kihívást” mindenki teljesítette: először 😊 jelet tettek azokhoz a jó cselekedetekhez, amiket már kipróbáltak, majd 2 héten keresztül szívecske jelet tettek oda, amit éppen aktuálisan jót cselekedtek. Ezekről mindenki beszámolt a 3. héten, és nagyon büszkék voltak a sok-sok szívecskére!
Ezen kívül pozitív üzenetek kártyákat írtak a gyerekek egymásnak, illetve készítettünk egy POZITÍV ÜZENETEK plakátot, ahova bárki írhatott bárkinek kedves gondolatokat.
Az iskolai karácsonyi vásárra mindenki készített egy-egy portékát, amire németül írtak kedvességet, és sokan az árusításban is segítettek. Büszke vagyok az Arany Maffia minden tagjára!
Kincsesné Kuthy Etelka osztályfőnök
(Felhasznált irodalom: Bagdi Bella: Boldogságóra munkafüzet 29-34. oldal)
Az adventi készülődés napjaiban minden nap igyekeztünk egymásra odafigyelve, apró figyelmességekkel meglepni egymást. Ehhez felhasználtuk a havi témánkhoz tartozó pörgettyűt is. A gyerekek nyitottak, befogadóak és kedvesek voltak egymáshoz, szeretettel fordultak egymás felé, ezzel is próbáltuk ünnepi diszbe öltöztetni a szivüket,
Decemberben a „boldogító jó cselekedetek” témakört dolgoztuk fel, melynek segítségével a karácsonyi ünnepre is hangolódtunk, érzékenyítő gyakorlatokkal és az egymásra való odafigyeléssel ismerkedtünk. A foglalkozás kezdetén az „Égig érő fa vagyok …” relaxációval oldottuk a feszültségeket és készültünk fel a negyedik megmérettetésre. Ezt követően a „Jó emberré csak a szívemmel …” kezdetű dallal, tánccal és Boldog Dórával örömtáncot jártunk.
Majd beszélgettünk arról, hogy miért fontos télen a madarak, állatok etetése. Hogyan tudunk még másoknak segítséget nyújtani. A beszélgetést követően a „Szívem kertje” című mesét hallgatták meg a gyerekek, mely után elmesélték a saját élményeiket és hogyan érezték magukat egy-egy helyzetben. Ezután játszottunk egy kis szituációs játékot is, melynek során az érzelmek jeleit és a szeretetnyelveket is felelevenítettük. A boldogság várhoz való eljutásunkban segítségünkre van Boldog Dóra, akitől megtudtuk milyen megmérettetés vár ránk. Mindenki kapott is egy kis papírszívet, melyet először kidíszíthetett sormintával, majd megbeszéltük, hogy akkor rajzoljuk rá egy csoporttárs jelét, ha valamilyen jó cselekedettel sikerült kedveskedni neki. A szívecskéket összegyűjtöttük és a hónap hátralévő részében figyeltük, vezettük ha valakinek sikerült társát segíteni, felvidítani, bátorítani. A „Jó szívű” cím elnyeréséért indítottuk a megmérettetést. A foglalkozás végén egy újabb örömtánccal zártunk és megszámoltuk még hány lépcsőfok van hátra a boldogság várunkig.
Az állatok világnapja alkalmából mindenki behozhatta a kis kedvencét a tantermünkbe, amit rövidebb-hosszabb ideig csodálhattunk. Volt olyan nimfapapagáj, aki két napig segítette a tanulásunkat. Volt aki a tyúkját hozta be és adta kézről kézre, mert annyira kis kezes volt. Többen a kutyusukat mutatták meg és simogathattuk. Volt aki a siklóját hozta be, adta körbe és a bátrabbak kézbe is vehették. Többféle állattal ismerkedhettek meg a gyerekek, mert egy helyi exotikus hüllőkkel foglalkozó srác mutatta körbe a pókokat, siklókat, rákokat, amit a nyakukba is vehettek a bátor jelentkezők. Délután még egy galambász bácsi is tartott egy tájékoztatót a kis kedvenceiről. Mindenki lelkesen, nagy odafigyeléssel hallgatta az állatokról szóló tájékoztatót. Jó volt egy kis apró örömöt adni a másiknak abból az állatok iránti szeretetből, ami a gyerekeket körülveszi.
A hála betűinek kirakása nagyobb könnyebbséget okozott a gyerekeknek, mint tavaly, hiszen akkor még nem ismerték elsősök révén a betűket. A taneszközöket is sokkal könnyebben válogatták szét, hogy mi az ami a tolltartónál nagyobb, de az iskolatáskánál kisebb. Ők választhatták ki melyik betűt miből rakják ki, és kivel lesznek együtt. Egy kikötés volt, hogy csak a teremből válogathatnak a gyerekek eszközöket, bárkijét elveheti, de a végén mindenkinek vissza kell tenni oda, ahonnan elvette. Még a pakolás is könnyedén ment. Jó volt látni, hogy mennyire együttműködően veszekedés nélkül, de sok nevetéssel tudják végrehajtani a feladatokat.
Az optimista csodaszemüveg elkészítése nagy érdeklődést mutatott a gyerekek irányába. Hogy mi is lehet ez, mi célt szolgálhat, ki milyennek képzeli el… sok beszélgetés után mindenki elkészíthette a sajátját. Nem volt megkötés, hogy milyen eszközt használhatnak. Mindenki a saját kedve, ízlése, elképzelése alapján készítette el. Az elkészült szemüvegeket fel is vettük, és kipróbáltuk, hogy így, ezzel hogyan látjuk a világot, vagy a másikat. Párokban jelenetet kellett eljátszani osztályon belül, ami valamilyen rossz cselekedet, vagy konfliktus helyzetet teremtett szeptembertől az osztályunkban. Ezt elevenítették fel és oldották meg jól, barátságban, békességben. Könnyen rá lehetett világítani a gyerekeket a rossz magatartásra és maguk jöttek rá és javították ki egymás viselkedését. A játék végén mindenki eltette a tolltartójába a szemüveget, hogy ha szükséges legyen egy helyzetnél, szituációnál, játéknál, bármikor elő tudják venni.
Az utolsó napokat próbáltuk színesebbé tenni a gyerekeknek, és feldobni a tea világnapját vetélkedővel, játékkal, rejtvénnyel egész nap csoportmunkában. Nem csak hogy játékosan tanultak, de mindezt pizsamában csináltak a gyerekek és mi is. Reggel érkezés után mindenki átvette a pizsamáját, és egész nap így voltunk. Így tanultunk, így mentünk ebédelni, így tartottuk a testnevelés órát is. Volt aki mamuszban, köntösben volt, de olyan is akadt, akinél az alvós kis plüsse segített a feladatok megoldásában. Egész nap teáztunk, amit mindenki a saját kis kedvenc karácsonyi bögréjéből fogyaszthatott el, és magának ízesítette a teáját a kis maci mézével. Ebéd után mesenézés volt babzsákokon, popcornnal, és zárásként forró csokiztunk pille cukorral. Mozgalmas, élvezetes de fárasztó nappal zártuk az évet.
Szikszai György Református Óvoda és Általános Iskola Örömsziget Óvodája
A decemberi hónap sok lehetőséget kínál a jó, szívből jövő cselekedetre. A havi mese, dal mellett készültünk a Mikulás érkezésére, családi adventi délutánra, karácsonyra. Mindhárom eseményhez kapcsoltunk valamilyen tevékenységet, amely a jóra, segítségre ösztönöz. Az adventi barkács délutánra mézeskalácsot sütöttünk a gyerekekkel – nagyon lelkesek, aktívak voltak, és izgatottan várták a napot, amikor megvendégelhetik szüleiket. Barkácsolás közben pedig átélhették az együtt töltött minőségi idő pozitív hatását.