A mese meghallgatása ás feldolgozását követően mosolyt hozó hópelyheket készítettünk. Ezeket a varázshópelyheket az árvaház gyerekeinek küldtük el.

„Egyetlen parancs van, a többi csak tanács:
igyekezz úgy érezni, gondolkozni, cselekedni, hogy mindennek javára legyél.”
(Weöres Sándor)
December hónap második napján adventi köntösbe öltöztettük a lelkünket. Igyekeztünk mindennek és mindenkinek „javára lenni” és tenni! Először tisztáztuk, hogy a jóakaratból és a jószándékból születik a jócselekedet. Majd megkerestük azt, hogy kivel, kikkel tehetünk jót: az emberekkel, az állatokkal, természeti és épített környezetünkkel és önmagunkkal. Megbeszéltük, hogy karácsonyfát fogunk állítani és a díszei a jócselekedeteink lesznek. Azon a napon mindenki kapott egy teljesítendő jócselekedetet. Advent minden napjára maga talált ki egy másikat. Majd egy örömfőzésben vettünk részt, ahol kisütöttük jótéteményeinket. Három történetet olvastam el: Bogi és a jócselekedet, A legokosabb cselekedet, A legnemesebb cselekedet. A történetek ráébresztettek arra, hogy hogyan lehet adni. Jót adni, jól adni! Közös karácsonyfánkra csak, gyűltek, csak gyűltek az ajándékok a varázslatos adventi napok során:
– Madáretetőt helyeztünk el az az iskola udvarára látogató madár barátainknak.
– Iskolai műsort készítettünk a gyertyagyújtáshoz.
– Válts egy csokit mosolyra! – csokit gyűjtöttünk a gyermekotthonok lakóinak.
– Csatlakoztunk a „Jónak lenni jó!” kezdeményezéséhez telefonos hívás általi adományunkkal.
Egyéni „Jócselekedet naplóink” megteltek a dolgos hétköznapok során. Az osztályban lévő háladobozunk is csordultig lett! Közben karácsonyfánk díszei is elkészültek!
„A jó cselekedetek kinyitják a szíveket, adunk, s a végén mi érezzük magunkat megajándékozva.”
(Szocska Ábel)

Adni öröm! Ez volt a decemberi Boldogságóránk mottója. Az órán meglátogatott minket az igazgató néni. A gyerekek nagy örömmel fogadták. Az óra elején belemelegítettük az izmainkat a lufifelfújó játékkal. Párba álltunk és aki feszültebbnek érezte magát, ő volt a lufi. A párja jól felfújta, majd kipukkasztotta. Ezután Bagdi Bella – Jó emberré csak a szívemmel válhatok című dalát énekeltük el, melyhez készítettünk egy kis koreográfiát. Beszélgettünk a dalról, az érzelmekről, majd megbeszéltük az öt szeretetnyelvet. Mesével folytattuk az órát. Felolvastam a karácsonyi csillagról szóló mesét interaktívan, melyhez készítettem nekik egy adventi koszorú illusztrációt. Beszélgettünk a segítségnyújtásról, a jó cselekedetekről és arról, hogy adni öröm. A szülők bevonásával rengeteg szeretetcsokit gyűjtöttünk. Megbeszéltük kik kapják és milyen jókívánságokat küldhetnénk a beteg gyerekeknek a csokikkal. Kedves üzeneteket, rajzokat készítettünk, melyeket felragasztottunk a csokikra. Városunkba nagyon sokan készítenek szeretetkavicsot, melyet az utcákon „elhagynak” és megtalálójának ezzel nagy örömet szereznek. Mi is csatlakoztunk ehhez a kezdeményezéshez. A gyerekek nagyon élvezték. Izgatottan rejtették ez a hazafelé vezető úton, majd nagy örömmel olvasgattam nekik, mikor a facebook oldalon valaki megtalálta és köszönetet írt a gyerekeknek. Csatlakoztunk az Angyalbatyu kezdeményezéshez is, ajándékdobozainkat a helyi templomba vittük. A Boldogságóra facebook oldalán találkoztam az Adventi Kihívással, mely nagyon tetszett a gyerekeknek. Minden nap teljesítettük a kihívásokat! Az utolsó tanítási napon kinyitottunk a Háladobozt és felolvastuk. Néhány írás bevallom, könnyet csalt a szemembe. Izgatottan várom, milyen célokat tűznek ki maguknak januárban.