Csoportunk egyik legfontosabb célja, hogy a gyerekek szeptembertől ügyes kis iskolások legyenek. Ennek érdekében rendszeresen átjárunk az intézményünkhöz tartozó iskolába, ahol óvoda – iskola átmenetet segítő foglalkozásokat tartanak a leendő tanító nénik. Az ovisaink mindig nagy izgalommal várják ezeket a napokat, ahol iskolai körülmények között gyakorolhatják a számolást, a hangokkal való játékokat, a feladatlapok megoldását, és játszhatnak mozgásos játékokat. Ezek az iskolában tett látogatások segítenek, hogy a gyerekek ne félelemmel, hanem kíváncsisággal, érdeklődéssel, örömmel indulhassanak el a tanulás birodalma felé, ahol a már jól ismert, kedves tanító nénik terelgetik őket. Az iskolában is rendszeressen vannak boldogságórák, így a gyerekek a már megszerzett ismereteiket tovább fejleszthetik, pozitív érzelmeik megélését továbbra is gyakorolhatják.
Boldogságóra Alapprogram
Célok
Januárban újra a célok kitűzése, célok elérése volt a témánk.
Felelevenítettük a jó cél ismérveit:
– reális legyen
– részcélokra lehessen bontani
– elakadásnál legyen kellő motiváció
– legyen segítség
– és élvezzük a célhoz vezető utat is.
Arra kértem őket, hogy keressenek egy embert, aki már elérte és megvalósította az egyik célját, és készítsenek vele interjút.
Átbeszéltük a lehetséges kérdéseket, megterveztük a kivitelezést, egymás között próbainterjúkat készítettünk. Lehetett újságcikket, lehetett hanganyagot készíteni.
Az elkészült interjúkat elolvastuk, meghallgattuk, kielemeztük, megbeszéltük, ki mit mire lett volna még kíváncsi, ki mit tanult belőle, ki hogyan áll most a saját céljához.
Nagyon tanulságos egyben szívmelengető foglalkozások voltak, mert minden cél mögött értékes embereket ismerhettünk meg.
Végső tanulságként megfogalmaztunk, hogy
– kell, hogy legyenek céljaink,
– elég rugalmasnak kell lennünk egy esetleges módosításhoz, ha változtatni kell az eredeti terveinken,
– de nagy szükség van arra is, hogy együttérzők maradjunk magunkhoz az út során,
– ugyanakkor a cél elérése esetén ismerjük el a saját teljesítményünket, tudjunk igazán örülni saját sikereinknek.
hanganyagok:
https://drive.google.com/file/d/1e9VPuhUQPl_BCBmIHr2Uc21U7VtVSJnb/view?usp=sharing
https://drive.google.com/file/d/1MvrspQ3WuAtXxQW8rLX77evmvX2UZY-v/view?usp=sharing
A relaxációs gyakorlatokkal ellazultunk, majd kézfogással és a csoport köszöntő mondókával ébresztettük a boldog óránkat: Örülök, hogy itt vagy kezdőthet egy jó nap köszöntelek téged cselekedjünk szépet. Bagdi Bella csodálatos dalaiból,, Van nekem egy álmom c. dalt csodálattal hallgatuk meg a gyerekekkel. Add körbe a varázsecsetet c. játékkal tettük színesebbé a perceket.
Aztán a Varázsecset c. mesét néztük meg együtt a csoportal. A mese után beszélgettünk a filmben történtekről. Milyennek látták Ma Liangot? Mi volt az álma? Mit tett érte?
Célunk eléréséhez gyakorlásként célbadobással folytattuk. Zárásként hajókat készítettünk,rajzoltunk és a saját vagyainkat céljainkat írtuk rá a kishajóra. A gyermekeket a hitükben igyekszem megerősíteni és gyakran mondom el nekik, hogy amire vágysz higgy benne mert beteljesül, merjetek álmodni.
A relaxációs gyakorlatok után kézfogással köszöntötük egymást. Bagdi Bella Jó emberré csak a szívemmel válhatok c. dalát hallgattuk meg. A Három fenyőfa mesét meghallgatva beszélgettünk a jó cseledetekről. Ki milyen jót tett otthon és a társaival, barátaival. Szeretet folyosón keresztül ment át minden gyerkőc, szeretet érintéssel és jó szavakkal fűszerezve. Szeretet öleléssel zártuk az órát, majd elkészítettük a csupaszív szeretet remekművet,melyben minden gyermek szeretete benne van.
Boldogságóra keretein belül beszélgettünk a célokról és azok elérésnek a folyamatáról. A gyerekek több olyan célt is felsoroltak, amit életük során elszeretnének érni. Megbeszéltük hogy, ahhoz hogy elérjük amit szeretnénk, azért sokat kell tenni és lehet hogy sok akadályba ütközünk de sosem szabad feladni, küzdeni kell azért hogy megvalósuljon amit szeretnénk. A témát sokrétűen átbeszéltük és egy nagyon pozitív élmény maradt meg bennem és úgy gondolom hogy a gyerekekben is egyaránt.
A mindennapok során is, de a karácsony ünnep közeledtével pedig fokozottan felhívjuk a gyermekek figyelmét a jó cselekedetekre. Ebben volt nagy segítségemre a Boldogságóra ezen fejezete is ahol, Bezzeg Andrea: Szívem kertje c. meséje jó példa volt arra hogy miért is jó dolog valakinek segíteni. Beszélgetőkör során, a gyerekek számtalan pozitív dolgot soroltak fel a mindennapjaikból. Legtöbben szeretnek otthon segíteni az anyukájuknak a főzésben, apukájuknak a szerelésben stb. Mivel mi is készülünk a karácsonyra, így a csoportban a gyerekek mindennap szorgosan készítik az ajándékokat szüleiknek, ahol folyamatosan segítették egymást, annak érdekében hogy szebbnél szebb alkotások szülessenek. Öröm volt látni, hogy igyekeznek minél többet segíteni egymásnak a hét napjai során.
Rimóci Szent István Általános Iskola
A gyerekek elképzelték az életüket 10 év múlva, ezeket az célokat rajzolták le boldogságórán.
Az ötödik osztály tanulói elkészítették a fordított bakancslistájukat, közben pedig arról beszélgettünk, hogy ki milyen célokat tűzött ki magának a 2025-ös évre, és mit tehetünk ezek megvalósításáért.
Az ötödik osztály a Hófödte hegy című mesét olvasta el és ehhez kapcsolódóan beszélgettünk a mesében is megjelenő jó cselekedetekről és ezek fontosságáról. A gyerekek a meséről és a szereplőkről színes rajzot készítettek.
Mint azt tapasztaltam, a mai gyermekek problémamegoldó képessége sajnos elég gyenge. Ha egy-egy feladat nem sikerül elsőre, akkor bizony nagyon neki tudnak keseredni, nem próbálkoznak újra…
Mivel nagyon szeretnek mozogni és nagy is a mozgásigényük, ezért legfőképp olyan játékos, egyre nehezedő sorversenyt csináltunk, ahol bizony jócskán állítottam eléjük kihívást!
Az elején négy felnőtt is kevés volt, hogy megértsék a feladatokat, de aztán szépen sorban a legtöbben ráéreztek. Javítottunk, újrakezdtünk számtalanszor, és egyre több gyermeknek volt sikerélménye. Sőt, még a végén meg is jegyezték, hogy jót játszottunk, jól elfáradtak.
Ebben a formában, a mozgás által könnyebb volt feldolgozni a témát velük, hiszen itt nem volt idejük dacosan félrevonulni, ha valami nem sikerült elsőre, addig küzdöttek, míg végül elérték a céljaikat!
