Február a farsang jegyében telt. A hónap témája a ‘Megküzdési stratégiák’ nagy segítségünkre volt a farsangi műsorra való felkészülés során, hiszen nem kis kihívás egy műsor összeállítása, kivitelezése, különösen abban az esetben, ha mindössze heti egy osztályfőnöki órán vagyunk együtt mindannyian.
Az órát mint máskor is, a munkafüzetben lévő bölcsességek, idézetek feldolgozásával kezdtük. Ezt követően először a’ A szamár története’, majd a számunkra nagyon aktuális ‘Tíra és a musical’ történetét vitattuk meg, levonva a tanulságokat, ami kellő erőt, lendületet, önbizalmat adott a farsangi műsor sikeres, színvonalas lebonyolításához. A későbbiekben mindenképp tervezem a stressz leküzdésére irányuló technikák megismertetését tanítványaimmal, hiszen ezekre a mindennapokban egyre nagyobb szükségü(n)k van.
Boldogságóra Alapprogram
Januárban a célok kitűzésére és elérésére koncentráltunk a hónap témájának megfelelően.
Az első Boldogságórát a könyvben lévő idézetekkel indítottuk. Mindenki húzott egyet, és megbeszéltük mondanivalójukat. Ezt követően felolvastam a gyerekeknek ‘Az ifjú és az angyal’ című történetet és megvitattuk a tanulságát. Wordwall szerencsekerék formájában mondatokat pörgettünk ki, melyeket minél gyorsabban be kellett fejezniük a megérzéseikre hallgatva (mf. 74-75. oldal alapján).
Sok időt fordítottunk arra, hogy megismertessem őket a különböző típusú célokkal. Beszélgetésünk közben aki szeretett volna, megosztotta az osztállyal, hogy számára melyek a legfontosabb célok, és segítettem őket céljaik helyes megfogalmazásában.
Annak érdekében, hogy lássák, mennyi mindent elértek már életükben, kitöltötték a fordított bakancslistát, végül lezárásként meghallgattuk ‘ A Győzelem Tündér dalát’.
Az 1.c osztály januári foglalkozása:
A foglalkozáson a boldogság fogalmát próbálták megfejteni. A gyerekek sokféle választ adtak arra, hogy kit, mi tesz boldoggá, és rájöttek, hogy ez a fogalom, mindenkinek mást jelent.
Ezután a jócselekedetekről beszélgettek, és együtt gondolkodtak azon, vajon ha jót teszünk, az másokat is boldoggá tehet-e. A gyerekek számos ötletet mondtak, hogyan segíthetnek másoknak a mindennapokban.
A tanítójuk az órába belecsempészte az állatok szeretetét és a róluk való gondoskodást is. Közösen madárkalácsot készítettek, hogy a madarakról is gondoskodhassanak a hideg időben.
Az óra mottója: Az állatok iránti szeretet és tisztelet már gyermekkorban megmutatkozik, hiszen aki megtanul gondoskodni róluk, az az élet más területein is érző és felelős emberré válik.
A 2.b osztályos gyerekekkel februárban a megküzdéssel foglalkoztunk.
A foglalkozást az „irka-firka” relaxációs gyakorlattal kezdtük.
Beszélgettünk az életben előforduló nehéz helyzetekről, érzésekről: dühről, szomorúságról, gyászról, kétségbeesésről és arról ki/mi segíthet ilyenkor.
Meghallgatták a gyerekek „A bugyelláris a pipa meg a süveg” c. népmesét ahol a mesehős találkozik egy segítővel, aki kihúzza őt a bajból.
Megbeszéltük, hogy ugyanúgy, ahogy a mesehősöknek nekünk is vannak segítőink és mi magunk is lehetünk segítők, majd a gyerekek összegyűjtötték kik azok, akikre számíthatnak és fordítva.
Mozgásos gyakorlatokon keresztül közvetlenül is érzékelhették a gyerekek, mennyivel könnyebb együtt túljutni a nehézségeken. Párban, csukott szemmel kellett utasításokat végrehajtaniuk, majd „Vak kígyó” játékot játszottunk, ahol a gyerekek csukott szemmel, összekapaszkodva jutottak el a célig egy „látó” vezető segítségével.
Egy kis medvebocs kiszabadítása érdekében különböző feladatokat végeztek el a gyerekek. Minden egyes feladattal egyre közelebb került a medvebocs anyukája az óvodánkhoz. Az utolsó feladatnál haza is vitte eltévedt gyermekét.
Amikor megkérdeztem a gyerekeket, melyik feladat tetszett a legjobban, és elmondták, hogy az amelyiket a legnehezebben tudták elvégezni. ( Kúszás székekre helyezett karikák alatt.) Sokan többször is megismételték ezt a feladatot, amire hibátlan mozdulattokkal sikerült átbújniuk a karikák alatt. Amikor sikerült, nagyon büszkék voltak magukra. Megállapítottuk, hogy célunk elérése érdekében, sokszor a nehezebb feladatok legyőzése ad nagyobb sikerélményt, és társaink buzdítása sok erőt ad a feladatok megoldásához.
Amit tőlük tanultam az, hogy célunk elérésekor milyen jó megpihenni és átadni magunkat a győzelem jó érzésének.
Az 1.c osztályban a társas kapcsolatokkal foglalkoztak.
A gyerekek megosztották gondolataikat arról, milyen tulajdonságokat értékelnek magukban és a társaikban, majd a foglalkozáson tablót is készítettek az osztályközösségről.
Boldogság óra: Társas kapcsolatok ápolása
(2024.11.17.)
Pedagógus: Nyerges Attila
Osztály, csoport: 4. Napközis csoport
Cél:
A társas kapcsolatok fontosságának megértése, a barátság, együttműködés és empátia fejlesztése. A tanulók gyakorolják a kapcsolatok ápolásának egyszerű módszereit.
________________________________________
1. Bevezető beszélgetés: Miért fontosak a barátok?
• Kérdés: Kik a barátaid, és miért szeretsz velük lenni?
• Beszéljünk arról, hogy a barátok segítenek boldognak lenni, megosztani az örömöket és támogatást nyújtanak a nehéz időkben.
________________________________________
2. Játékos feladat: „Baráti kör”
• Üljünk körbe, és adjunk körbe egy kis labdát.
• Aki megkapja a labdát, mondjon valami kedveset a mellette ülő társáról. Példa: „Nagyon szeretek veled játszani.”
• Ha szükséges, a pedagógus segíthet példákkal.
________________________________________
3. Kreatív tevékenység: Barátságfa készítése
• Rajzoljunk egy nagy fát közösen.
• Minden tanuló kap egy színes levelet (papírdarabot), és írja vagy rajzolja rá, hogyan lehet valaki jó barát (pl.: „Segítek, ha valaki szomorú” vagy „Megosztom a játékomat”).
• Ragasztjuk fel a leveleket a fára, és tegyük ki a tanteremben.
________________________________________
4. Záró beszélgetés: Mit tanultunk ma?
• Kérdezzük meg a tanulókat: Mit tehetsz azért, hogy jó barát legyél?
• Röviden foglaljuk össze, hogy a figyelmesség, kedvesség és együttműködés segíti a társas kapcsolatok erősítését.
________________________________________
SNI tanulók támogatása:
• Rövid és egyszerű instrukciók.
• További idő biztosítása a válaszok megfogalmazásához.
• Segítség a barátságfa leveleinek kitöltéséhez (pl. előre megírt példák).
• Sikerek kiemelése dicsérettel vagy apró jutalmakkal (pl. matricák).
Eredmény:
A tanulók megértik, hogy a társas kapcsolatok boldogabbá és erősebbé tehetik őket, és megtapasztalják, hogyan lehetnek jó barátok.
Boldogság óra: Az optimizmus gyakorlása
(2024.10.04.)
Pedagógus: Nyerges Attila
Osztály, csoport: 4. Napközis csoport
Cél:
Az optimista gondolkodás fejlesztése, a pozitív életszemlélet kialakítása és fenntartása. A tanulók megtanulják, hogyan találhatnak reményt és pozitívumot a nehéz helyzetekben is.
________________________________________
1. Bevezető beszélgetés: Mi az optimizmus?
• Kérdés: Mit jelent optimistának lenni?
• Beszéljünk arról, hogy az optimizmus azt jelenti, hogy a dolgok jó oldalát nézzük, és bízunk abban, hogy a helyzetek jobbra fordulhatnak.
________________________________________
2. Játékos feladat: „Mi lenne, ha…?”
• A pedagógus mond egy kihívást jelentő helyzetet, pl.: „Eltörött a ceruzád.”
• A tanulók feladata, hogy mondjanak egy pozitív dolgot, amit az adott helyzetből kihozhatnak. Példa: „Legalább kipróbálhatom a tollamat!”
• További helyzetek: „Elromlott a játékod,” „Esik az eső,” „Elmaradt a kedvenc műsorod.”
• Ha szükséges, a pedagógus segít ötletekkel.
________________________________________
3. Kreatív tevékenység: „Optimizmus napló”
• Minden tanuló kap egy előre nyomtatott lapot, amelyen van egy mosolygó arc és három kérdés:
1. Mi történt ma, ami jó érzést keltett?
2. Miért vagy büszke magadra?
3. Miért várod a holnapot?
• A tanulók rövid válaszokat írnak vagy rajzolnak.
________________________________________
4. Záró gyakorlat: A pozitív mondatok ereje
• Minden tanuló mondjon egy bátorító mondatot, amit egy barátjának mondana, ha az szomorú. Példák: „Ne aggódj, holnap jobb lesz!” vagy „Ügyes vagy, meg tudod csinálni!”
• Beszéljük meg, hogy ezek a mondatok hogyan segítenek másoknak (és nekünk is).
________________________________________
SNI tanulók támogatása:
• Rövid, egyértelmű feladatok.
• Írás helyett rajzolási lehetőség.
• Segítség példák mutatásával, és bátorítás minden válasznál.
• Sikerek megünneplése dicsérettel vagy apró jutalmakkal (pl. matrica).
Eredmény:
A tanulók megismerkednek az optimizmus alapjaival, és megtanulják, hogyan lássák meg a pozitívumokat a világban és a saját életükben.
Pedagógus: Nyerges Attila
Osztály, csoport: 4. Napközis csoport
Cél:
A hála felismerése, megélése és gyakorlása a mindennapokban. A tanulók figyelmének irányítása a pozitív élményekre és azok tudatosítására.
________________________________________
1. Bevezető beszélgetés
• Kérdés: Miért fontos, hogy hálásak legyünk?
• Röviden beszéljünk arról, hogyan segíthet a hála abban, hogy boldogabbak legyünk.
2. Játékos feladat: „Hála szivárvány”
• Egy nagy színes szivárványt rajzolunk a táblára vagy papírra.
• Minden diák mondjon egy dolgot, amiért hálás, és írjuk fel ezeket a szivárvány különböző színeire. Példa: család, barátok, étel, játékok, napsütés.
• Minden válasz után röviden megbeszéljük, miért hálás a tanuló érte.
3. Kreatív tevékenység: Hálakártyák készítése
• Minden tanuló kap egy kártyalapot.
• Feladat: Rajzoljanak vagy írjanak rá egy dolgot, amiért hálásak. Pl.: „Hálás vagyok a kutyámért, mert mindig megvigasztal.”
• Az elkészült kártyákat elhelyezzük egy közös „hála-falra.”
4. Záró beszélgetés
• Mi volt a legjobb élményetek ma?
• Hogyan tudtok hálát gyakorolni otthon? (Pl. mondjatok köszönetet valakinek.)
________________________________________
SNI tanulók támogatása:
• Egyszerű és rövid instrukciók.
• Segítség a kártyakészítésnél: előre megrajzolt sablonok vagy példák.
• Jutalmazás: Minden hálás gondolatért dicséret vagy matrica adható.
Eredmény:
A tanulók megtapasztalják a hála örömét, és felismerik, hogy a mindennapi pozitív élményekre való odafigyelés hozzájárulhat boldogságukhoz.
Farsanghoz kötöttem a téma feldolgozását: állatos jelmezbe bújtunk a délelőtt folyamán. Előrelépés, hogy közösen a középsősökkel dolgoztuk fel a témát a csoportszobájukban (40 gyerek egyszerre). Újdonságként hatott ez rájuk, és a nagy létszám ellenére, sikerült tartalmasan, élményt adóan megvalósítani. Kis állatos kártyákat kaptak páros munkaformában, ahol az adott állat erősségét kellett bemutatni a többiek számára. Ezek után zenére állattá változtak, utánozva őket.
