A foglalkozás rövid, oldott légkörű beszélgetéssel kezdődött, majd érzelemkártyák segítségével minden gyermek megnevezte a jelenlegi érzését. Ez nem csupán érzelmi biztonságot teremtett, hanem megtanította a gyerekeket arra is, hogy az érzelmek kimondhatóak, jogosak és elfogadhatóak. A mese a gyermek fejlesztésének egyik legfontosabb eszköze. A tevékenységre olyan mesét/történetet választottam, amelyben a főszereplő (két kiskutya) egymást követő apró jó cselekedeteket tesz, és ezáltal pozitív változást idéz elő környezetében. A két kiskutya története által megtanultuk, hogy a jó cselekedetek néha aprók, mégis elképesztő erejük van. A mesét követően szituációs játékokat játszottunk, melyet nagyon ügyesen, kreatívan megoldottak a gyerekek. A játékok során számtalan ötlettel álltak elő a gyerekek, ami sokszor igen szívet melengető volt. Az egyik ilyen szituáció volt, amikor az óvónéninek fáj a feje és miben tudnak a gyerekek segíteni, erre az egyik kisfiú azt mondta, hogy feküdjön le, hoz vizes ruhát és megmondja a gyerekeknek, hogy csendben játsszanak. Ezt követően angyalkákat készítettünk, ragasztással, színezéssel, vágással. Minden gyermek tevékenyen, nagy örömmel dolgozott, közben pedig elmondták azt is, hogy kit fognak az elkészült angyalkával meglepni. A tevékenység zárásaként a munkafüzet 35. oldalán lévő feladatot oldottuk meg, közben pedig Bagdi Bella: Jó emberré csak a szívemmel válhatok c. dalát hallgattuk. Amelyik gyerek befejezte vagy már nem volt kedve táncolt a dalra.
A tevékenységek során a gyermekek aktív részvétellel, életkoruknak megfelelő módon valósították meg a jó cselekedetek gyakorlását. A feladatok lehetőséget teremtettek az empátia, az együttműködés és az egymásra irányuló figyelem erősítésére. A téma egyértelművé tette számomra, hogy a segítő viselkedés alakítása tudatos, irányított nevelési folyamatot igényel. A mese, a közös alkotás, a játék és a beszélgetés mind olyan eszközök, amelyek a gyermekek fejlődéséhez természetes módon kapcsolódnak. A csoport életére komplex, több szinten ható pozitív változást hozott a téma feldolgozása, erősödtek a gyermekek érzelmi és szociális kompetenciái, javult a csoportlégkör, nőtt az egymás iránti empátia, és egy stabilabb, együttműködőbb közösség alakult ki.
Boldogító jó cselekedetek
Boldogságóránk témája a ” Boldogító jó cselekedetek” volt.
Először beszélgettünk a gyerekekkel arról,hogy miért fontosak a jó cselekedetek,különösen karácsony előtt.Sok-sok példát tudott mindenki felsorolni ezzel kapcsolatban.
Ezután megnéztük a Holle anyó című mesét,amelyben a jó leány mindenkinek segített, el is nyerte méltó jutalmát.
Készítettek a gyerekek képeslapot,amelyen kedves gondolatot fogalmaztak meg,illetve rajzoltak.Ezt ajándékként adják annak az embernek,akit nagyon szeretnek.Többen az egyik osztálytársuknak adták az óra végén.
Végül jó cselekedetekkel teli adventi kalendáriummal dolgoztak a gyerekek, melyet kivágtak és ráragasztották egy piros lapra: ez ünnepélyessé tette.
Megbeszéltük,hogy januárban beszámolnak arról,hogy kinek sikerült az összes jó tettet végrehajtania.
December hónap- Jó cselekedetek
December érzelmekkel és jó cselekedetekkel teli hónap volt. Fontos volt számomra, hogy a gyerekeket ráhangoljam az ünnepekre. Különösen ügyeltem arra, hogy ne vesszen el ennek az időszaknak a varázsa. Megbeszéltük, hogy nem a drága ajándékok teszik szebbé a karácsonyt, hanem a szeretet, a hála, a béke és az egészség.
Megbeszéltük azt is, hogy mi énekekkel, versekkel és szorgos kezeinkkel tudunk jót cselekedni, szeretetet adni. Feldíszítettük az iskola auláját, a faliújságra is csodaszép alkotások kerültek Iskolánk udvarát is ünnepi díszbe öltöztettük. Ráhangolódásként Bagdi Bella: Jó emberré csak a szívemmel válhatok” c. dalával indult az óra, amit gyorsan megtanultak és énekeltek a gyerekek.
Majd megbeszéltük, hogy mi is az a pozitív énkép, az öngondoskodás és mi mindent tehetünk annak érdekében, hogy nagyobb önbizalmunk, jobb közérzetünk, pozitívabb látásmódunk legyen.
A beszélgetés után egy nagyon kedves mese került vetítésre. bemutatásra. A gyerekek figyelmesen, érdeklődve hallgatták végig a mesét. A feldolgozás után mindenki elkészítette a maga kis karácsonyi gömbjét, melynek címe: Milyen karácsonyfadísz lennél? A díszekre olyan értékek kerültek, mint mosoly, ölelés, kedvesség, önzetlenség, segítőkészség, meghallgatás, békesség, megértés.
Az órák nagyon jó hangulatban teltek.
A gyerekek olyan ismeretekre tettek szert, amik beépíthetőek lesznek a jövőbeni pozitív énkép kialakításában. Nemcsak az én, hanem a gyerekek szívéhez is közelállt a jó cselekedetek gyakorlása. Hatalmas volt mindvégig a cselekvési kedv. Jobbnál, jobb ötleteik voltak. Nagyon sok gyakorlatot, feladatot oldottunk meg.
A boldog várakozás, az egymásra figyelés, a jó tett öröme jellemezte a Boldogságórákat.
Szépvölgyiné Szűcs Krisztina
Faddi Gárdonyi Géza Általános Iskola
A mai órán az önzetlen jócselekedetekről beszélgettünk a gyerekekkel. Szívesen mondták el véleményüket, élményeiket. Utána kartonból leporelló jellegű karácsonyfát készítettünk, melybe a gyerekek leírhatják, összegyűjthetik az adventi jócselekedeteiket. Erre a munkára majd a téli szünet után visszatérünk, kíváncsian várom az elkészült munkákat.
A decemberi boldogságóránk középpontjában a boldogító jócselekedetek álltak, amely különösen jól illeszkedett az ünnepi időszak hangulatához. A szeretet, a figyelmesség és az önzetlenség ilyenkor még inkább előtérbe kerül, ezért örömmel mélyültünk el a jócselekedetek világában.
A foglalkozás alapját Holle anyó meséje adta, amelyen keresztül beszélgettünk a jószívűség és a segítőkészség értékéről. A gyerekek eljátszották azokat a jeleneteket amikor a lány segít a kemencének, az almafának vagy a párnával való hóhullásnál.
A mese feldolgozása után adventi naptárt készítettünk, amelybe minden napra egy jócselekedet került. A gyerekek saját ötleteikkel gazdagították a naptárt – ezek között szerepelt például, hogy „öleld meg egy családtagodat”, „ajánld fel valakinek a segítségedet”, vagy „készíts valamit mások örömére”. A naptár minden napja lehetőséget adott arra, hogy a jó szándékot tettekre váltsuk, és így fokozatosan formáljuk a mindennapjainkat boldogabbá.
A jócselekedeteket nemcsak szavakkal, hanem tettekkel is gyakoroltuk: iskolánk kollégiumában segítettünk az óvodások ágyneműinek felhúzásában. A gyerekek örömmel és odafigyeléssel vettek részt ebben a közösségi szolgálatban, és később büszkén meséltek arról, milyen jó érzés volt segíteni a kisebbeknek.
A karácsonyi készülődés jegyében ajándékokat is készítettünk a családtagjainknak, saját kezűleg. A kézzel készített meglepetések – rajzok, díszek, kedves üzenetek – nemcsak a megajándékozottaknak szereztek örömet, hanem nekünk is, hiszen az alkotás során végig gondoltunk arra, kinek és miért adjuk azt. Ez az élmény megerősítette bennünk, hogy a legnagyobb ajándék gyakran nem tárgyi, hanem az idő, a törődés és a figyelem, amit egymásnak adunk.
Minden egyes jócselekedet után kaptak egy hópihét a gyerekek, amit közösen felragasztottunk egy nagy téli faldekorációra. Így napról napra láthatóvá vált, mennyi jóság születik a csoportban – a falon gyűlő hópihék nemcsak díszítették a termet, hanem megerősítették a gyerekeket abban is, hogy érdemes jónak lenni, mert a kedvesség nyomot hagy a világban.
Összességében ez a boldogságóra igazi lelki feltöltődést nyújtott, és segített ráhangolódni az ünnepre. A gyerekek megtapasztalták, hogy a jócselekedetek nemcsak másokat tesznek boldogabbá, hanem bennünk is pozitív érzéseket keltenek, és megerősítik a közösségi összetartozás élményét.
Ebben a témábn Advent idején sokat beszélgettünk,hogy mit is jelent jónak lenni,jót cselekedni. Szülőkkel karöltve tettünk jót egymásért egy Adventi kézműves délutánon.
A mai Boldogságórán a jó cselekedetek volt a téma. Először beszélgettünk róla, szerintük ez mit jelent (többen mondták azt, hogy segítenek otthon a szüleiknek, testvéreiknek, itt az óvodában a többieknek elpakolni), majd szituációs játékok és mese (Fésűs Éva: Csupafül 22 meséje. Az első mese) segítségével dolgoztuk fel a témát. Ezután a gyakorlatban is kipróbáltuk a jó cselekedetet: mézeskalácsot sütöttünk, amivel megkínáltuk ebéd után a másik csoportot is és ezzel várjuk majd csütörtökön a zeneiskolásokat, akik koncertet adnak nekünk.
Karácsony közeledtével a jó cselekedetek azért is fontosak számunkra, mert ez által tanítjuk meg gyermekeinknek, hogy nem csak kapni, de adni is ugyanolyan fontos.
Ének óra elején meghallgattuk a Jó emberré csak a szívemmel válhatok című dalt. Ezután minden tanuló egy-egy jó cselekedete , felkerült egy papírból kivágott karácsonyfadíszre.
A gyerekekkel elkészítettük csomagolópapírra a közös karácsonyfánk tervét, melyet kiszínezhettek és ráragaszthatták a karácsonyi jó cselekedeteket tartalmazó díszeket.
Ezek után nekiláttunk az igazi karácsonyfánk feldíszítéséhez. A díszek,égők közös felrakása után már ünnepi hangulatban mondtuk el óra végén a Szerénység és alázatosság erősségmondókát.
A Boldogságóra Program 4. hónapjának témája: Boldogító jó cselekedetek
Bagdí Bella: Jó emberré csak a szívemmel válhatok című dalát hallgatták meg a gyerekek először, majd relaxációs gyakorlatként virágokká változtak. A kettős kör játékkal boldogan mesélték a párok a jó cselekedeteiket, majd párokat cserélve a másik történetét idézték fel. Egy kis szív alakú papírra leírták egy mondatba tömörítve a jó cselekedetüket és a táblán levő fenyőfára ragasztották. Párokat alkotva jó tanácsokat írtak le a SEGÍTS szó kezdőbetűivel. Teréz anya mondását felidézve ötleteltünk, milyen kis dolgokat tehetünk mi is a mindennapokban, hogy segíthessünk.
A hátralévő adventi időszakra egymás nevét húzták, mindenki valakinek a karácsonyi angyalkája lesz. Kíváncsian várjuk, melyikőjük veszi észre, ki volt vele különösen segítőkész, kedves, előzékeny, ki volt az ő karácsonyi angyalkája.
Az órát közös meditációval zártuk.
A decemberi foglalkozásunk során a hatodik osztályos tanulók a „Boldogító jó cselekedetek hónapja” témáját dolgozták fel. A beszélgetés során megfogalmazták, mit jelent jót tenni másokkal, és milyen érzéseket vált ki az, ha segítünk valakinek. Egy inspiráló történet kapcsán közösen gondolkodtunk arról is, hogy a jóság milyen hatással van a környezetünkre, és hogyan indíthatunk el mi is pozitív változást. A tanulók ezt követően elkészítették saját „Jóságnaptárukat”, amelyben több napon keresztül teljesítendő jó cselekedeteket terveztek. Mások „titkos jócselekedet-küldetésen” vettek részt, amely során apró figyelmességekkel lephették meg társaikat. A gyerekek örömmel és nyitottsággal vettek részt a feladatokban, és sokan elmondták, hogy a jótettek nemcsak másoknak, hanem nekik maguknak is örömet okoznak. A foglalkozás hozzájárult az empátia, az együttérzés és az aktív figyelmesség fejlesztéséhez. A téma különösen jól illeszkedett az ünnepi időszak hangulatához, és megerősítette a tanulókban, hogy a jó szándék minden nap helyet kaphat az életünkben.