A tanórán összegyűjtöttük az eddigi jócselekedeteinke. Készítettünk kreatív kártyákat pozitív üzenetekkel.
Boldogító jó cselekedetek
Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde
2025. november hónapban a támogató kapcsolatok témáról beszélgettünk a Teknőcös gyerekekkel. A csoportban dolgozó felnőttekkel kiemelt figyelmet szentelünk a toleranciára, az együttérzésre és az egymás iránt érzett tiszteletre. Figyelünk arra, hogy ha megbántják a gyerekek egymást, akkor tudatosuljon bennük, hogy rosszat tettek a másikkal, kérjenek bocsánatot és törekedjenek a jövőben arra, hogy ne ismétlődjön meg ez a sajnálatos eset mégegyszer. Legyenek egymással figyelmesek, türelmesek, figyeljenek magukra és társaikra. Ebből a szemléletünkből kiindulva a kedvesség világnapján a mindennapi gyakorlatunkról beszélgettünk, amit a nap, a hét folyamán gyakoroltunk. A gyerekek gyakran ölelik meg egymást hálából, vagy simogatják meg a másik vállát szeretetük jeleként, ahogyan ez a kedvesség világnapján is többször megtörtént. A játékot is egyre szívesebben adják oda társaiknak, amit dicsérettel jutalmazunk. Kedvesnek lenni jó dolog, ahogy ezt többször ismételtük. Megtapasztaltuk, milyen az, amikor jót teszünk a másikkal, mit érzünk ilyenkor. A test tudatos válasza az érzésre a mosoly volt, amit minden kisgyereknél láttunk.
A gyerekek kedvenc elfoglaltsága a játék. A nemzetközi dominó napon vidáman válogatták a dominókat az asztalon, egyedül és közösen is építettek. A pöttyöket számolva játékosan tanultunk, kerestük a párokat, párhuzamosan rakosgattuk, vagy állítva egymás mellé helyeztük őket. Többen csatlakoztak az asztalunkhoz, bővíteni kellett a helyet. A csoport átlag életkora 4 év, így még nem készülünk az iskolára, mégis vidáman szippantották magukba a számok világát. A kisebbeknek állatos dominót is előkészítettem, amivel gyakoroltuk az állatok neveit, közben párt is kerestünk a sok dominó között. Anyanyelvi játékként az állatok hangját utánoztuk, közben kerítést építettünk a dominókból. Nem csak a dominóval építettek, hanem további játékeszközként is fel tudták használni a dominókat, ami a kreativitásukat igazolja.
Az óra előzménye egy angol óra volt, amikor a Karácsonyra készülve karácsonyi dalokat hallgattunk. Így hallgattuk meg John Lennon: Happy Christmas / War is over /című dalát. Arról beszélgettünk, hogy ha körül nézünk, az emberek csillogó díszekkel készülnek az ünnepre, pedig a háburúnak még nincs vége, és hogy milyen sokan, közöttük gyerekek élnek nemcsak nehéz körülmények között, inkább élet-halál között. Ez indított meg néhány gyereket, hogy gyűjtést szervezzenek az iskolában a nehéz körülmények között élő embereknek. Mindent megszerveztek, helyet készítettek, és megszervezték, hogyan viszik ela Mikulásgyárba.
November 13. a Kedvesség Világnapja.
Boldog Oviként fontosnak tartjuk, hogy már óvodáskorban arra neveljük a gyerekeket, hogy a kedvesség, egymásra odafigyelés, empátia nagyon fontos emberi jó tulajdonság. Ha jó cselekedetet végzünk, attól saját magunk is boldogok leszünk, a pozitív érzelmektől mi is jobban érezzük magunkat.
A Kedvesség Világnapját összekapcsoltuk a Márton napi jeles naphoz.
A gyerekekkel beszélgető körben közösen eldöntöttük, hogy a hét minden napján egy-egy jó cselekedet hajtunk végre.
1. nap: Épp testben, épp lélek- ezen a napon a mozgásé a főszerep. A mozgás, sportolás fontosságára hívtuk fel a figyelmet. Ha sokat mozgunk, futunk, játszunk a szabadban jót teszünk a szervezetünknek. Ha fizikailag jól vagyunk, boldogabbak is leszünk.
A nagyobbak elmentek edzőterembe sportolni, a kisebbek pedig bent az óvodában játszottak különböző mozgásos játékokat. Kihívást jelentett végig menni az akadálypályán, de a tevékenység végén a feladatot mindenki sikeresen teljesíttette. Sikerélményt jelentett számukra, mosolyt csalt a szemükbe.
A gyerekeknél nagyon fontos a jutalmazás, hiszen a pozitív viselkedés egyik megerősítését jelenti számukra. Készítettem minden gyereknek egy kis libát kartonból, (Márton napot jelképezve) amire minden nap lehetett egy csillag matricát ragasztani a napi feladat elvégzése után. Boldogan ragasztották fel az elsőt a kis libára.
2. nap: Otthoni segítségnyújtás: Rendbe rakom a szobám! – ezzel segítek anyának, hogy boldog legyen!!!
A esti rendrakás után a szépe, rendezett szobájukat, játékok rendezettségét lefotózták, amit másnap közösen megnéztünk. Nagyon boldogok voltak a gyerekek, de inkább az csalt az arcukra mosolyt, hogy láthattuk a szobájukat, játékukat. Így már ragasztottuk a libás képre a 2. kiscsillag matricát. Természetesen, aki aznap nem teljesítette a jó cselekedetet, bepótolhatta másnap.
Ezen a napon lámpás felvonulást szervezetünk a családoknak Márton nap megünneplésére. Közös éneklés után elindultunk a lámpákkal egy közös sétára, majd az udvaron zsíroskenyeret és teát fogyaszthattunk el.
3. nap: Hozok egy játékot otthonról olyan gyerekeknek, akiknek nem tudnak venni a szülei!
A gyerekek otthonról választottak a saját játékokból olyat, amit szívesen odaajándékoznak olyan gyerekeknek, akiknek a szülei nem tudják megvásárolni, mert nincs rá anyagi forrásuk.
Büszke voltam a napocskásokra, minden gyerek hozott játékot, megmutatták egyesével egymásnak. Ezen a napon pont nálunk járt (minden héten 1 nap) a Szociális Szolgáltató Központ egyik munkatársa, Eszti néni. Neki adtuk át a csomagokat és elmesélte a nekünk, mennyire örülnek ezek a gyerekek minden kedves apróságnak.
4. nap: Lepjük meg a pillangó és maci csoportos gyerekeket egy kis kedvességgel!!!
A Tagintézményünk három csoportos, családias hangulatban nevelkednek nálunk a gyerekek. Az óvodában mindenki ismeri a másik csoportba járó gyerekeket, sőt az udvari tartózkodás ideje alatt baráti kötődések is gyakran kialakulnak közöttük. készítettünk a két csoportnak egy -egy óriás smilet, amit a gyerekek dekoráltak. Mindenki tetszés szerint rajzolhatott rá, így hamar megszületett a gyönyörű alkotás. Természetesen elárultuk előző nap a másik két csoportnak, mivel készülünk (a produktumot nem) így ők is viszonozták a kedvességünket ajándékkal és ízletes kókuszgolyóval.
5. nap. Ez a nap egybe esett a koraszülöttek világnapjára. Lila színbe öltözik az ország, amihez mi is csatlakoztunk. Lila lett a főszerep ezen a napon az idő előtt született gyerekek, családjuk és őket segítők tiszteletére.
Beszélgető körben a gyerekek elmesélték, hogy kinek van kistestvére, miben segít otthon az anyukájának pl. fürdetéskor, etetéskor. Elmeséltük nekik, hogy vannak olyan gyerekek, akik hamarabb világrajönnek, nagyon picik, és a korházban olyan „kiságyba” alszik, ami segíti a növekedését.
Az 5. nap végén minden gyerek megkapta a csillagokkal díszített kislibát ajándékba, és boldogan sorolták fel, hogy melyik csillagot mire kapták.
Véleményem szerint nagyon jól sikerült a hetünk, színes programokkal, tevékenységekkel kedveskedtünk egymásnak, hogy a környezetünk és mi is boldog legyen.
A novemberi távíróoszlop feladatot mi is megcsináltuk az elsőseinkkel.
Nem okozott nekik nehézséget, mert gyakran játszunk ilyen feladatott a tanítási órákon, mikor egy- egy betűt tanulunk. Nagyon jó arra, hogy figyeljenek egymásra!
Igazán élvezték a gyerekek!
Megbeszéltük, hogy mit is jelent jót cselekedni, majd mindenki leírta a lapra, hogy Ő milyen jó cseledeteket szokott tenni.
Kedvesség Világnapja
A Kedvesség Világnapját november 13-án tartottuk meg osztály és iskolai szinten. Ez egy remek lehetőség arra, hogy ezen a napon is boldog órákat, boldog perceket okozzunk egymásnak, kedves figyelmességet gyakoroljunk egymás felé. Ha Boldog vagy, mutasd meg mindenkinek Bagdi Bella vidám dalát közösen meghallgattunk. Ezután a tanulók rövid kisfilmet néztek meg, melyet közösen értelmeztünk, megbeszéltünk. A továbbiakban kedvesség muffint dekoráltak, mellyel kiválasztottak valakit akinek adni fogják és igyekeztek az ő kívánsága szerint elkészíteni. Közben a kedvesség fogalmát is igyekeztünk megbeszélni és jókívánságokat, kedves tetteket fogalmaztunk meg egymásnak, melyeket az iskola aulában elhelyezett „Kedvesség táblára” tűztünk fel. Volt kedvesség napi rejtvény, Tudáspróba, TOTO, Kedvesség Színező. A napot az iskola tanulóival közösen, az összetartozásunkat jelképező közös szív forma kialakításával zártuk a nagyudvaron, majd a Mindenik embernek szívében című dalt hallgattuk meg közösen.
Egy kéznyújtás csodát teremt,
Felszárít szívekben ezernyi könnyet.
Apró tett is nagy fény lehet,
S megváltoztat fáradt életeket.
A jóság csendben ér utat,
Nem kér dicséretet, sem aranyutat.
Csak ad, s közben nő és ragyog,
Mint tavaszkor nyíló tiszta napok.
S aki jót tesz, maga is fényt kap,
Mert a jóság szívről szívre szálló aranynap.
Az osztállyal megvalósítottuk a „Jócselekedetek lámpása” című Szent Márton-napi projektet, amely három egymásra épülő részből állt.
Márton-legenda közös olvasása:
A projektet Szent Márton történetének közös feldolgozásával kezdtük. A gyerekek megismerkedtek a legenda üzenetével, a segítőkészséggel és a jósággal, majd közösen beszélgettünk arról, mit jelent ma „Mártonnak lenni” a mindennapokban.
Jócselekedetek lámpása:
Minden tanuló elkészítette saját papírlámpását – volt, aki sablon alapján dolgozott, mások saját ötletekkel díszítették. A cél az volt, hogy minden nap egy jócselekedetet gyűjtsenek: a gyerekek rajzolták vagy írták a napi jó tetteiket a lámpásukba. Ezek között szerepelt például:
– segítettem valakinek,
– kedveset mondtam egy osztálytársamnak,
– megosztottam valamit,
– rendet raktam magam után.
Záró nap „Fénylánc-kör”:
A projekt zárásaként, november 11-én a gyerekek bemutatták a lámpásaikat az osztálynak, és megosztották egymással legszebb jócselekedeteiket. A lámpásokból egy közös faliújság-kompozíciót készítettünk, amely az osztály „fényláncaként” díszíti a termet, jelképezve a közösség jószándékát és összetartását.
A projekt során a gyerekek nemcsak meghallgatták Szent Márton történetét, hanem meg is élték annak üzenetét: a segítőkészséget, a figyelmességet és a mindennapi jóság fontosságát.
A közelgő Márton nap adta az ötletet, hogy Szent Márton legendáján keresztül közelítsem meg a „Jó cselekedetek” témakörét. Képekkel illusztrálva meséltem el a történetet, majd képről képre újra megbeszéltük a hallottakat. Érdekes kérdéseket tettek fel a gyerekek, aminek nagyon örültem. Úgy alakítottam a beszélgetést, hogy lehetőleg egymásnak válaszoljanak meg. Megható volt, amikor a félhomályos csoportban, kezükben lámpással mindenki kiválasztott egy társát,akiről csupa jót és kedveset mondott.