Ajándékot készítettek a Cica csoportba járó gyerekek a Süni csoportosoknak, amit viszonoztak a másik csoportba járó gyerekek.

A jó cselekedetek erősítik önbizalmunkat, segít az optimizmusban, hasznosnak érezzük magunkat, fejlődnek társas kapcsolataink. Sokkal jobb adni, mint kapni. Amikor örömet szerzünk valakinek, mi magunk is örülünk, boldogok leszünk tőle. Ebben a hónapban több lehetőségünk adódott a jó cselekedetek gyakorlására. Ajándékot készítettünk a számunkra kedves embereknek, tartós élelmiszerrel segítettünk egy alapítványt, akik maguk is segítik a rászorulókat, kis műsorral kedveskedtünk a településen élő idős emberek karácsonyi délutánján.

Bezzeg Andrea: Szívem kertje című meséjét dolgoztuk fel Boldog Dóra alánlásával. A mese nagyon megragadta a gyermekeket és sokáig beszélgettünk arról, milyen könnyű megbántani másokat és azt is megértették, hogy ezt jóvá is tudják tenni. A következő napokban erre igyekeztünk méltó példával szolgálni: segíteni teríteni, öltözködni a kisebbeknek, segíteni kezet mosni, betakarni lefekvéskor a társunkat és bocsánatot kérni is. Megtanultuk a versikét is és páran építettek saját kertet, voltak akik rajzolni szerettek volna. Sikerült mindenkinek kedvére való elfoglaltságot találni és maradandó élménnyel szolgálni.

Megbeszéltem a szülőkkel, hogy ne maradjanak a gyerekek foglalkozás nélkül, ezért igyekszek az egész család számára kivitelezhető feladatokat találni.
Az volt a feladat, hogy készítsenek egy közös alkotást, rajzot, bármilyen tárgyat a családdal együtt, amivel szívesen megajándékoznának majd egy rokonukat az újra találkozás örömére, ha vége a járvány időszaknak. A lényeg, hogy mindenki keze munkája legyen benne.
A szülők elmondása szerint a gyerekek legtöbb helyen a nagyszülőket hiányolják a legjobban, van aki „nevelt” testvérét. Volt aki már azon gondolkozott, hogy hátha közelgő anyaknápja alkalmával nagymamáját meg tudná ajándékozni.

Böbe óvónéni

A karácsonyi várakozás, a szeretet ünnepére való készülődés jegyében került sor a következő téma feldolgozására, melynek címe: Boldogító jó cselekedetek.
Kapcsolódott hozzá a mézeskalács sütés is. Szívesen próbáltunk ki szituációs játékokat:
– Anya fáradtan jön haza. Mit tennél?
Sokakban szebbnél szebb gondolatok fogalmazódtak meg, hogyan tudnának segíteni. Pl: Kiveszem a táskáját a kezéből, leveszem a kabátját, megkínálom innivalóval, stb. Jól sikerült az a játék is, ahol óvodás barátukat vigasztalnák meg.
Bagdi Bella dalát (Jó emberré csak a szívemmel válhatok c. dal) szívesen hallgatták a gyerekek, több alkalommal, elalvás előtt is.
A mesélésre (Bezzeg Andrea: Szívem kertje) kötött szervezésben került sor, az egyik délelőtt, „kupaktanács” alkalmával. Ezután a szabad beszélgetés alatt mindenkire sor került, aki szívesen osztotta meg gondolatait. Sok ismeret került felszínre a beszélgetések során. Szituációs játék zárta ezt a tevékenységet, amely szintén sok gondolatot ébresztett a gyerekekben.