A jó cselekedet néha egészen aprók – mégis szebbé teszik a világot. Minden apró tett, segítség számít, legyen az egy kedves szó vagy egy segítő kéz. A természet gondozása azt jelenti, hogy vigyázunk a világra, amelyben élünk. Ha jót teszünk másokkal, a szívünk is megtelik örömmel.
Boldogító jó cselekedetek
Nagy hangsúlyt fektetünk a szociális kompetenciák fejlődésére, a személyes interakciók minőségére, amelyek hatással vannak az életminőségünket. Sok közös élményt biztosítunk a csoportba járó gyermekek számára, amely által erősítjük bennük az összetartozás érzését, teret biztosítva az erkölcsi tulajdonságok, például: az együttérzés, a segítőkészség, a figyelmesség, az önzetlenség alakulására, fejlődésére. A csoportomba járó, sajátos nevelési igényű gyermekek önállóságának fejlődése lassabb ütemben történik, az önkiszolgáló tevékenységekben, és szinte minden területen sok segítséget igényelnek, ezzel szemben ők is szívesen nyújtanak segítséget a maguk módján, amit támogatunk, és erősítünk bennük.
Az adventi készülődés kapcsán, beszélgetést kezdeményeztem a családról, a szeretetről, az ajándékozásról. Beszélgettünk a családtagokról, és arról, hogy otthon kinek mi a feladata, ki milyen házimunkát szokott végezni, ki szokott segíteni otthon a felnőtteknek. A foglalkozást a „Repül a madár, szárnyalva száll, mert szabad madár”, és a „Dagasztás” relaxációs gyakorlattal folytattuk. Ezután, Bagdi Bella: „Jó emberré csak a szívemmel válhatok” című dalát hallgattuk meg, melyre táncolni kezdtünk. A gyermekek rendkívül kedvelik a zenét, nagyon szeretnek a zenére mozogni, táncolni. A tánc, a mozgás után kellően elfáradtunk, leültünk a szőnyegre, és elmeséltem Bezzeg Andrea: Szívem, kertje című meséjét. A mesehallgatás után segítettünk Amáliának, kiszíneztük a ruháját. Szituációs játékok segítségével megtapasztaltuk, hogy milyen jó érzés bajba került társainkon segíteni. Beszéltünk a betegség miatt hiányzó társainkról, majd készítettünk számukra gyógyító szivecskéket, vagy mosolygós szmájlit melyből a szomorkodó társaink is kaptak. Később, az állatoknak segítettünk a kicsinyét megtalálni, párosító játék során. A témával minden nap foglalkoztunk, például, aki segítséget nyújtott a társainak, az a gyermek kapott egy szívecskét.
Decemberi Boldogságóra foglalkozásunk témája a „boldogító jó cselekedetek” volt, amelyet élményalapú programokkal és közösségépítő tevékenységekkel valósítottunk meg.
A hónap során osztálykirándulást szerveztünk Boldogkőváralja településre, ahol a tanulók a Boldogkő vára interaktív programjain vehettek részt. A programok között szerepelt lovagi párbaj-bemutató, amely humorral és látványos elemekkel hozta közelebb a középkori harcmodort a diákokhoz. A „fegyvertapogató” keretében lehetőségük nyílt középkori fegyverek és viseletek megismerésére, kézbe vételére és felpróbálására, így közvetlen tapasztalatot szerezhettek a korszak eszközeiről.
A jelmezes tárlatvezetés során a Drugeth-család történetével és a várhoz kapcsolódó legendákkal ismerkedhettek meg, miközben a vár különböző helyszíneit – többek között az Öregtornyot, a Ciszternaudvart és a Lovagtermet – is bejárták. A „mesélő tárgyak” segítségével a múlt eseményei élményszerűen tárultak fel a tanulók előtt, erősítve történelmi ismereteiket és képzelőerejüket.
Hazafelé megálltunk Tokaj városában, ahol a diákok sétát tettek a Tisza partján, valamint lehetőségük nyílt rövid vásárlásra is.
Az adventi időszakhoz kapcsolódva a tanulók egymás nevét kihúzva készítettek vagy vásároltak apró meglepetés ajándékot, amelyet karácsony előtt adtak át egymásnak. Az ajándékozás során jellemzés alapján kellett kitalálni, hogy kihez tartozik az adott meglepetés, ami játékos formában erősítette az egymásra figyelést és az empátiát.
Mikulás alkalmából a tornateremben játékos, mozgásos feladatokat oldottunk meg, amelyek jó hangulatban zárták a közös programokat. A decemberi események összességében hozzájárultak a közösségi élmények gazdagításához, az egymás iránti figyelmesség és a jó cselekedetek fontosságának tudatosításához.
Iskolánk udvarán sok gyerekek által készített madáretető van, melyekről télen mindig gondoskodik egy-egy osztály,hogy feltöltse minden finomsággal a madárkáknak. Januárban és februárban is egy-egy alkalommal a mi osztályunk gondoskodott a feltöltésről, a gyerekek hoztak búzát, diót, napraforgó magokat, száraz kenyeret amelyeket elhelyeztünk az etetőkben. Jó érzés volt a gyerekeknek gondoskodni a madárkákról.
Fábiánsebestyéni Arany János Óvoda,Közművelődési Intézmény és Könyvtár
Nálunk már hagyomány, hogy az adventi időszakban mézeskalácsot sütünk a gyerekekkel, amit, ha feldíszítünk….el is ajándékozunk.Ebben az évben sem volt másképpen! Közösen meggyúrtuk, kiformáztuk és megsütöttük a csodás mézeskalácsainkat. Egy adventi délutánon a családokkal közösen feldíszítettük az előző napokban megsütött mézeseket. Majd csomagolás után a gyerekek, az általuk választott személynek el ajándékozhatták.
Decemberben egész hónapban igyekeztünk úgy cselekedni,hogy karácsony fényében is többet adjunk,mint kapjunk. Volt egy ladikánk,ahová egész hónapban lehetett bedobni egy kedves üzenetet az osztalytarsaknak címezve,ezt felolvastuk a karácsony előtti utolsó napon. Nagyon szívmelengető és bohókás üzenetek találtak gazdára ☺️
Készítettünk egy nagy csomagot, a gyerekek hoztak bele,vagy készítettek valamit, ezt pedig eljuttattuk a helyi idősek otthonába.
Mézeskalácsot sutottunk, a gyerekek is díszítették,amiből megkinaltuk az iskola dolgozóit, pedagógusait.
Mindemellett megtanultuk,hogy milyen fontos önzetlenül örömet szerezni a másiknak,nem kell hozzá pénz, elég ha szeretetből tesszük és sokkal jobban értékelhető is.
Jármi-Papos-Őr Általános Iskola Őri Bibó István Tagintézménye
December hónapban a Boldogító jó cselekedeteké vol a fő szerep. A segítségnyújtást ebben a hónapban a Mikulás, a Szülők mutatták először nekünk azzal, hogy mennyi mindent megtettek a gyerekek öröméért. Kedves csomaggal érkezett a Mikulás hozzájuk, akinek ügyesen szavalták a bátrabbak versikéjüket, énekelték közösen télapáváró dalaikat. A szülők karácsonyra meglepetéscsomagot készítettek a gyermekeik számára. A személyes példamutatás fontossága elengedhetetlen a gyerekek számára. Az adventi gyertyagyújtáskor kedves műsorral hálálták meg szüleiknek és az iskola közösségének a törődést, a szeretetet.
Az óra elején Zelk Zoltán Mikulás bácsi csizmája című meséjét olvastam fel. Ezután átbeszéltük az ajándékozást, ki kinek mit szokott ajándékozni. Miért fontos ez?
Majd egy színezővel zártuk az órát.
Jó cselekedetek gyakorlása a Katica csoportban
Boldog Dóra ráhangoló versikéjével kezdtem a mesénket. A suszter manói című mesét választottam. A segítőkészség, a jó cselekedetek könnyen érthető példája jelenik meg a mesében. Ezzel beszélgetést kezdeményeztem a jó cselekedetekről.
Miért segítsünk valakin?
Jó e ha segíthetünk? Milyen érzés tölti el a szívünket?
Jó-e ha adhatunk valami apró figyelmességet valakinek?
Példákat gyűjtöttünk a jó cselekedeteinkre.
Ezen a héten bőven akadt rá példa. Ez az időszak amúgy is a szereteté, a jóakarásé.
Fruzsi saját készítésű mézeskaláccsal kedveskedett a gyerekeknek. Én megleptem őket ünnepi terítékkel. Mindkettő kedvesség jólesett a gyerekeknek.
A harmadikosok elkészítették az osztály karácsonyfáját. Mindenki készített egy díszt, amire a személyes jótetteit írta, amiket decemberben véghez vitt. A díszes fenyőfa szimbolizálja a gyerekek jótetteit.