A gyermekekkel a csoportban több alkalommal szóba került a gyűjtés, állatmenhelynek és a szülőket kértük, hogy vonják be a gyermekeket, otthon is legyen szó a segítő szándék fontosságáról.
A gyermekekkel feldolgoztuk a témát, kerestük a jó és nem helyes cselekedetek közti különbséget, olyan élethelyzetekről beszélgettünk, melyet már ők is megéltek és valakinek a segítségére számítottak vagy ők nyújtottak segítséget. Gyűjtést szerveztünk állatmenhelynek s részt vettünk a Cipős doboz adománygyűjtésben.

December az év egyik legkülönlegesebb hónapja, Ilyenkor nagyon aktívak vagyunk a gyerekekkel az óvodában. Meghallgatták A Szofi és Mikulás című mesét. A teraszunkból/ ablakból jól rálátunk a téli eleséget kereső kismadarakra. Aggódva egészségük/ boldogságuk miatt, sűrűn megetettük őket a téli hónapokban.

**Téma:** Jó cselekedetek, kedvesség, segítőkészség
**Korosztály:** Vegyes óvodai csoport (3–6 év)
**Időtartam:** 20–25 perc
Időpont: december

**Cél:**

* A kedvesség és segítőkészség mindennapi gyakorlása
* Pozitív viselkedési minták erősítése
* Empátia és közösségi érzés fejlesztése

**Eszközök:**

* Szív alakú kártyák
* Meseképek jó cselekedetekről
* „Jóság-fa” vagy plakát
* Zsírkréta, matricák
* Puha labda

**Tevékenység menete:**

**1. Ráhangolódás – Beszélgetőkör (5 perc)**

Relaxáció- „Dagasztás” (könyv 39.o)
Ének- „Jó emberré csak a szívemmel válhatok” (könyv 103 o.)

**2. Játék – Jócselekedet-kártyák (5–7 perc)**

* A gyermekek húznak egy képet vagy helyzetet (pl. elesik valaki, rendrakás)
* Elmondják vagy eljátsszák, mit tehetnének kedvesen

### **3. Mozgásos játék – Segítő kezek (5 perc)**

* Páros vagy csoportos feladatok: közös pakolás, egymás segítése egyszerű mozgásokban
* A hangsúly az együttműködésen van

### **4. Kreatív tevékenység (5–7 perc)**

* „Jóság-fa” készítése: minden gyermek egy szívre rajzol egy jó cselekedetet
* A szívek felkerülnek a fára

### **Lezárás:**

* Közös mondóka:
*„Jó szívvel, jó szóval élek,
így sok örömet remélek!”*

### **Fejlesztési területek:**

Empátia, erkölcsi nevelés, szociális készségek, együttműködés, önkifejezés.

A boldogság nem egy pillanat. Folyamatos pozitív cselekedetek, töténések által kiváltott érzés, amiért meg kell dolgoznunk. Ebben fontos szerepet játszanak a jó cselekedetek. Minden emberben (akkor is, ha nem vallja be) pozitív érzelmeket vált ki, amikor egy-egy apró jót cselekszik valakivel szemben.
A gyerekek ennek a témakörnek akkor érzik igazán súlyát, amikor közeledik a mikulás és a karácsony. Hiszen a mikulás és az angyalkák figyelnek, hogy hogyan viselkednek. Mennyi rosszaságot, mennyi jóságot cselekednek.
Habár ez az az időszak, amikor kiemelt figyelmet élvez a jó cselekedetek témaköre, törekszünk arra, hogy egész évben buzdítsuk a gyerekeket arra, hogy vegyék észre maguk körül a világot, és amikor azt látják, hogy egy társuknak segítségre van szüksége, akkor segítsék meg őket, illetve kérjenek még segítséget, amennyiben ez szükséges.
Ezt a témakört Bezzeg Andrea: Szívem kertje c. meséjével vezettük be. Összegyűjtöttünk tárgyakat, melyek szerepelnek a mesében, majd a mese után közösen megbeszéltük, hogy hogyan kapcsolódtak a meséhez.
A témakör vége felé egyre többször vettük észre, hogy a gyerekek egyre többször segítenek gondolkodás nélkül egymásnak. Kint az udvaron és bent a csoportszobában is. Kérdés nélül összefogtak és segítettek például a dajka néniknek az ágyazásban, az asztalok megterítésében, a hó elseprésében a járdákról.
A téma zárásaként egy beszélgetőkörben összeültünk egy szívvel középen. Minden gyermektől megkérdeztük, hogy az adott napon milyen jó cselekedet tette őt boldoggá. NAgyon aranyos válaszok születtek. Ami meglepő volt számomra, az az, hogy nem csak olyan válaszok érkeztek, melyekben valami jót csináltak a gyermekkel, hanem olyanok is, amikor ők csináltak valami jót másokkal.

Illetve zárásként hadd osszak meg egy személyes példát:
Karácsony előtt bementem egy üzletbe. Egy fiatal lány volt az eladó a kasszánál. Amikor letettem a táskámat, hogy elővehessem a pénztárcámat, akkor észrevette, hogy egy horgolt békás kulcstartó lóg rajta. Megkérdezte, hogy honnan van, mondtam neki, hogy én készítettem. Megkérdezte viccesen, hogy nem készítenék-e neki egyet, mivel nagyon szereti a békákat. Mondtam neki, hogy szívesen neki adom a békát, ha nem zavarja, hogy az egyik lábánál egy picit már elkezdett foszlani a fonál. Nem akarta elhinni, hogy tényleg neki adom. Meglepettségében majdnem könnyekben tört ki. Nem tudom, hogy abban a pillanatban melyikünk volt boldogabb, mindkettőnknek sokat jelentett.