🙂

Már első osztálytól arra neveljük kisdiákjainkat hogy a kedvesség, nagylelkűség jó erény, legyenek segítőkészek. Nagyon sok területre kiterjed a jó cselekedetek hatása. Egy biztos, megállapítást nyert az a tény, hogy a hasznosság érzését és egy új identitás lehetőségének a kialakulását élhetik, élhetjük meg jó cselekedetek kifejezése által. Jobban érezzük, hogy egy közösséghez tartozunk, amelyben egymástól függünk, és együtt kell működnünk. Amikor jó cselekedeteket hajtunk végre empatikusabbnak és szerethetőbbnek látjuk magunkat, hiszen nem csak másokat szemlélünk pozitívabban, de magunkat is kedvezőbben értékeljük. A jó cselekedetek gyakorlása közben , akár olyan képességeik is felszínre bukkanhatnak melyekről, még tudomásuk sem volt. Nem utolsósorban, az egyik legalapvetőbb emberi szükségletet elégíti ki, ha kapcsolatba kerülünk másokkal.
A decemberi hónap az adventi készülődés időszaka, készülünk legszebb ünnepünkre a szeretet ünnepére. A gyerekek cselekedeteit is áthatotta az egymásra figyelés, segítés, az izgatott készülődés. Osztályunkban a kicsi elősöket is jellemezte a kedvesség, nagylelkűség. Adventi naptárunkból minden nap előkerültek a mesék pl: A befogadott nagypapa.
Bekapcsolódunk iskolánk által szervezett cipősdoboz akcióba, ahol hátrányos helyzetben élő gyerekeknek, lehetett ajándékokat hozni. Öröm volt látni,ahogyan osztályukban gyűltek a kis csomagok. A jótékonykodás lényege, hogy önzetlenül váljunk meg szeretett és nagyra becsült dolgaiktól azért, hogy másoknak jót tegyünk s örömet okozzunk! Ezek a pici gyerekek ezt megtették!
Megtanultuk a hónap dalát: Jó emberré csak szívemmel válhatok, hangzott a tantermünkben.
Iskolánk karácsonyfájára az osztályunk is készített díszeket, és fel is díszitettük azt az aulánkban, közös éneklés keretében.
Az osztálytermünkben pedig elkészítettük a jó cseledet karácsonyfáját.
Az adventi első gyertyagyújtáson osztályunk adott műsort. A kisdiákjaink műsora rámutatott az Advent legfontosabb üzenetére, hogy embertársaikban lássuk meg a hozzánk betérő üdvözítőt, és ne szalasszuk el az alkalmat a SZERETETRE. Volt ének és versmondó verseny is osztályunkban.
Ebben a hónapban több órát is ajándék készítésre fordítottunk. Azért hogy, osztályunk kicsi tanulói is tudjanak meglepetést szerezni, szüleiknek, testvéreiknek, nagyszüleiknek. Készítettünk mécseset, gyertyát, képeslapot, angyalkát. Ezekkel a személyes tárgyakkal melyet saját kis kezükkel készítettek a gyerekek, nagy örömet okoztak szeretteiknek, a fenyőfa körül.
Emlékezz! Minden egyes pillanatban, amikor magadnak jót teszel és ebből a jóból más is részesül, hozzájárulsz ahhoz, hogy jobb legyen ez a világ.

A mi kis osztályközösségünk nagyon szereti a Boldogságprogram zenéit. E hónap témájának feldolgozását is zenehallgatással kezdtük. A ráhangolódást a befogadó fogó segítette. Következő lépésként meghallgattuk a Ha a cipőm bejátszást, ami minket is megihletett. Aranyos kis történetet találtak ki a segítségről, támogatásról, személyre szabott figyelemről. A mi történetünk, hogy a legnagyobb kiscipő sárban ragadt és közös összefogással megmentettük a bajból. Zárókörben különböző szituációs játékokat játszottunk, hogy megértsék a tanulók, mit is jelent a jó cselekedetek témája. Ezek az órák sok nemes gondolatot hoznak ki a tanulókból, nagyon szeretjük feldolgozni a kapott segítségeket. Méltó befejezése volt ez az program a 2021-es évnek.

Boldogító Jócselekedetek
A decembert igyekeztünk az ünnepvárás, a szeretet, és a jó cselekedet jegyében szorgosan eltölteni. A hónap legtöbb napja tartogatott valamilyen kisebb- nagyobb meglepetést, emlékezetes programot, amitől az a nap igazi adventi-szeretet vagy kedvességnappá vált. Megalkottuk az adventi jócselekedetek listánkat, abból lehetett válogatni naponta kedvük szerint egyénileg. De osztályunk közös jócselekedetet is hajtott végre a kedvességnapok jegyében. Levelet írtunk az otthon maradt beteg vagy karanténban lévő osztálytársaknak. Adventi meglepetést is várta a gyerekeket. Minden nap húztunk egy névkártyát. Akinek a neve szerepelt rajta, kivehette a kis ajándékát az adventi ajándékcsomagocskából. A Boldogság- füzetébe mindenki kedvére rajzolhatott, írhatott a hónap témájával kapcsolatban. Megfejtettük a hónap keresztrejtvényét is, megtudtuk, hogy milyen is a valódi jó cselekedet. Az osztályom szeretet- cselekedeteit, most látom csak milyen gazdag decemberünk volt.

2021. december
A jó cselekedetek gyakorlása

Az elmúlt években a világjárvány keltette pánik és betegség hullám miatt még fontosabbá vált az emberek közötti kapcsolatok ápolása, erősítése, a jó cselekedetek mindennapossá válása.
Nem csak ilyenkor karácsony tájékán, az adventi időszakban fontos a lélek és a test ápolása, hanem az év mindennapján szüksége van kicsinek és nagynak erre a kényeztetésre. Az ölelés, a jóság, a gondoskodás hassa át mindennapjainkat. Ezt tanítjuk a gyermekeknek az iskolában, minden tanítási órán, függetlenül attól, hogy „boldogórás” a téma, vagy nem.
A hozzájárulás, az adakozás, az önkéntesség, az adományozás és a kedves cselekedetek értelmes és humánus módon kötnek össze más emberekkel.
Az adventi időszakkal kezdődött a 4. b osztályos tanulóimmal a szív felöltöztetése, a várakozás, az adományozás, az ajándékok saját kezűleg való elkészítése.
1. Minden nap egy kis ajándékot adtunk egymásnak titokban, figyelve egymásra, segítve egymást.
2. Egy órán a hónap dala megtanulása után, az jutott eszükbe a gyerekeknek, hogy Gabi néninek (református hittant oktatott szeptemberig, de sajnos az iskola megszüntette vele a munkaügyi kapcsolatot) írjunk levelet és rajzoljunk neki ajándékba, biztosan nagyon örülne neki. Így is történt. A meglepetést egy kis csomaggal (pénz, utalvány, enni-innivaló, könyv)-melyet a tantestület gyűjtött össze- juttattuk el hozzá, s nagyon nagy örömet szereztünk neki vele. Jóleső érzéssel töltött el minket, hogy valakinek segíthettünk és jó cselekedetet hajtottunk végre.
3. Technika órán kézműveskedtünk – karácsonyi ajándékot otthonra.
4. Műsorunkat (dalok, versek) nagy szeretettel online raktuk össze, mivel nem volt engedélyezett a vírushelyzet miatt az összejövetel az iskolában.
„Jó gondolat helyébe jót várj! Rossz gondolat helyébe rosszat várj! Az vagy, amit egész nap gondolsz.”
(Joseph Murphy)

Ezekről mellékelek fotókat.

Sajószentpéteri Kossuth Lajos Általános Iskola 4.b
Pásztor Csabáné of.

Beszámoló a Boldogságóra Boldogító jócselekedetek c. órájáról

Izgatottan vártuk a decembert. Mindig így szokott az lenni, de most 20 kis apró első osztályos gyűjtögethette az adventi élményeket velem. Megbeszéltük, hogy mit is jelent az advent, s mi minden vár ránk ebben a hónapban. Péntekenként meggyújtottuk az általunk készített koszorún a gyertyákat, s körben állva, egymás kezét fogva énekeltük az Adventi hírnök megfelelő srófáit. „Jónak lenni jő!” , s hogy tanúink is legyenek rá. mindenki elkészítette a saját őrzö- figyelő angyalkáját, amiket az ajtóra tettünk ki, hogy jól lássanak minket. Igyekeztünk nagyon szépen írni, olvasni, számolni, énekelni, hogy angyalkáink sokat nevethessenek. Boldogító jó cselekedeteinket gyűjtögettük otthon és az iskolában is. A szülők is partnerek voltak, jegyezték a jótetteket, volt aki listázott, volt aki karácsonyi sütihez gyűjtögette így a lisztet. A napi „legjobb” vehette le az adventi naptárunkról a meglepetést rejtő „szaloncukrot”. Szeretettel készítettük a szülőknek a karácsonyi ajándékokat: képet, ajtódíszt, könyvjelzőt, Luca búzát. A tanító néniknek és konyhás néniknek képeslapot készítettünk. Betűtudásunkat összeszedve Kellemes ünnepet! felirattal láttuk el őket. Mindenki nagyon örült kedvességünknek. Az utolsó nap „osztálybulit” tartottunk, amin remekül éreztük magunkat! Gyufásdoboz ajándékot készítettünk, majd a kihúzott osztálytársnak boldog ünnepet kívánva adtuk át. A betegekre is gondoltunk, jobbulást kívánva mindenkinek eljuttattuk az ajándékát. Decemberben olyan jók voltunk, hogy szinte mi magunk is kis angyalokká váltunk! Úgy éreztük, külön áldás volt számunkra a boldogító jócselekedetek számon tartása, kézzel foghatóvá válása.
Remélem, hogy a kicsi szívekben sokáig megmarad csodás emléke ennek az időszaknak!
Tóth Istvánné a Piliscsévi Általános Iskola 1. osztályának tanítója

Beszámoló a Boldogságóra Boldogító jócselekedetek c. órájáról

Izgatottan vártuk a decembert. Mindig így szokott az lenni, de most 20 kis apró első osztályos gyűjtögethette az adventi élményeket velem. Megbeszéltük, hogy mit is jelent az advent, s mi minden vár ránk ebben a hónapban. Péntekenként meggyújtottuk az általunk készített koszorún a gyertyákat, s körben állva, egymás kezét fogva énekeltük az Adventi hírnök megfelelő srófáit. „Jónak lenni jő!” , s hogy tanúink is legyenek rá. mindenki elkészítette a saját őrzö- figyelő angyalkáját, amiket az ajtóra tettünk ki, hogy jól lássanak minket. Igyekeztünk nagyon szépen írni, olvasni, számolni, énekelni, hogy angyalkáink sokat nevethessenek. Boldogító jó cselekedeteinket gyűjtögettük otthon és az iskolában is. A szülők is partnerek voltak, jegyezték a jótetteket, volt aki listázott, volt aki karácsonyi sütihez gyűjtögette így a lisztet. A napi „legjobb” vehette le az adventi naptárunkról a meglepetést rejtő „szaloncukrot”. Szeretettel készítettük a szülőknek a karácsonyi ajándékokat: képet, ajtódíszt, könyvjelzőt, Luca búzát. A tanító néniknek és konyhás néniknek képeslapot készítettünk. Betűtudásunkat összeszedve Kellemes ünnepet! felirattal láttuk el őket. Mindenki nagyon örült kedvességünknek. Az utolsó nap „osztálybulit” tartottunk, amin remekül éreztük magunkat! Gyufásdoboz ajándékot készítettünk, majd a kihúzott osztálytársnak boldog ünnepet kívánva adtuk át. A betegekre is gondoltunk, jobbulást kívánva mindenkinek eljuttattuk az ajándékát. Decemberben olyan jók voltunk, hogy szinte mi magunk is kis angyalokká váltunk! Úgy éreztük, külön áldás volt számunkra a boldogító jócselekedetek számon tartása, kézzel foghatóvá válása.
Remélem, hogy a kicsi szívekben sokáig megmarad csodás emléke ennek az időszaknak!
Tóth Istvánné a Piliscsévi Általános Iskola 1. osztályának tanítója