A negyedik osztály decemberi alkotása a „Jó cselekedetek” címet kapta.
A decemberi boldogságórát elkészítette: Madácsiné Szalánczi Éva
Boldogító jó cselekedetek
A 3. b osztály decemberi alkotása a „Jó cselekedet” címet kapta.
A decemberi boldogságórát elkészítette: Brezsnyákné Baksi Ildikó
A 3. a osztály decemberi alkotása a „Jó emberré csak a szívemmel válhatok!” címet kapta. A decemberi boldogságórát elkészítette: Búzás Béla Attiláné Erika
Foglalkozást vezeti: Szilágyi Alexandra
Foglalkozás címe: Boldogító jó cselekedetek
Életkor: 3-5 év
Főbb didaktikai feladatok:
Madaras személtető képek nézegetése, beszélgetés a madárvédelem fontosságáról télen. Közösen almába helyezett madáreleséget készítettünk és helyeztünk ki a madarak számára. Megfigyeltük az ablakból, távcsővel is a madarak falatozását. Hangulati lezárásként xilofonon madaras dalokat játszottam a gyermekeknek és közösen énekeltünk.
December hónapban összegyűjtöttük a jó cselekedeteinket, ezekkel díszitettük a karácsonyfát. A fa alá ajándékként olyan rajzokat helyeztünk, ahol segítettünk másoknak.
Hám János Római Katolikus Teológiai Líceum
Csoport neve: “Madárka” csoport
Óvónők: Kocsán Renáta – Margareta
Menzák Ágnes
Téma: ,,Jócselekedetek gyakorlása,,
A tevékenységet egy drámajáték segítségével indítottuk. Egy kirándulásra indultunk el közösen, hogy megnézzük milyen szép az erdő ilyenkor, a téli évszakban.
Felkerekedtünk felöltöztünk s elindultunk az erdőbe. Sokat gyalogoltunk, s hogy kicsit átmelegedjünk betértünk az erdészházba ahol jó meleg teát kortyolgatun s közben a gyerekek meghallgattak egy kedves történetet két kisgyerekról akik megmentettek egy madárkát a téli fagy elől. Épp olyan idősek voltak mint a gyerekek. A gyerekek érdeklődve nagy figyelemmel hallgatták végig a madarakról szóló történetet.A drámajáték fonalát folytatva visszaindultunk s nagy meglepetésünkre érdekes csipogásra lettünk figyelmesek , egy kis madarat találtunk a földön , aki nagyon fázott. Ölbe vettük s magunkkal vittük az óvodába.A kismadár elmesélte, hogy ó és a testvérei nehezen találnak élelemet a téli hidegben , ezért a ,,Madárka csoport segítségét kéri.
Elhatároztuk, hogy jócselekedet gyanánt madáretetóket fogunk készíteni az uszonnára kapott narancsok segítségével. ,,A kis madarak ne éhezzenek, ebédre, vacsorára inkább hozzánk jöjjennek,,- mondogattuk közben.
Minden gyermek szívesen segédkezett, jót szeretett volna tenni. Jót tenni a kis madárkával és a testvérkéivel. Kiskanalak segítségével kivájtuk a narancsok belsejét ebből vitamindús narancslevet készítettünk a héja pedig pompás madáretetőként szolgált.
Mindenki egy emberként dolgozott, s kis idő múlva megteltek a kis madáretetők madárkákat csalogató finom magocskákkal. Énekelve , jókedvűen vittük le az udvarra ahol a nálunk telelő cinkéket, verebeket, rigókat, galambokat hívtuk meg ebédre.
A tevékenységet egy madarakról szóló énekkel zártuk, s a teremben a gyerekek meghallgatták Kányádi Sándor: ,,Madáretető című versét.
A legvégén megköszöntem a gyerekek aktív és szeretetteljes részvételét. Elhatároztuk, hogy ahányszor alkalmunk nyílik mindig , meglessük a kismadarakat, s mindig gondoskodunk hogy az általunk készítrett madáretetőkből soha ne fogyjon ki az elemózsia. Tavasszal ha eljön a kikelet méltán hallgathatjuk majd a madarak csivitelő, csiripelő, jókedvet, vidámságot hozó dalait ajándékként a téli jócselekedetért.
A decemberi boldogságórák középpontjában a karácsony üzenete állt: jobb adni, mint kapni. A gyerekekkel beszélgettünk az ajándékozás öröméről, arról, hogy egy kedves szó, figyelmesség vagy segítség legalább olyan értékes, mint egy tárgyi ajándék. A fenyőünnepre való készülődés során közösen hangolódtunk az ünnepre, megosztottuk egymással az ünnepi szokásainkat és élményeinket.
A Mikulásvonat és a Mikuláshoz kapcsolódó programok nagy izgalmat és örömet hoztak a gyerekek mindennapjaiba. Az osztálybulik erősítették az összetartozás érzését, sok nevetéssel és közös élménnyel gazdagodtunk. A kézműves foglalkozások során karácsonyi díszeket és ajándékokat készítettünk, amelyek fejlesztették a kreativitást, a türelmet és az egymásra figyelést. Az ünnepi időszak boldog, meghitt hangulatban telt, és hozzájárult a gyerekek érzelmi jóllétének erősítéséhez.
Ebben a hónapban a „Boldogító jó cselekedetek” témakörét jártuk. Játékos feladatokon keresztül tapasztaltuk meg, hogy egy apró figyelmesség is mekkora örömet szerezhet másoknak és önmagunknak is. A „Kedvesség-posta” során névtelen dicséretekkel csaltunk mosolyt egymás arcára, a „Segítő kezek” rajzainkkal pedig konkrét felajánlásokat tettünk egymás támogatására. A „Pozitív láncreakció” és a „Titkos barát” játékok megmutatták nekünk, hogy a közösségünk ereje a segítőkészségben és az egymásra való odafigyelésben rejlik. Megtanultuk, hogy a kedvesség egy olyan „láthatatlan ajándék”, amelyből minél többet adunk, nekünk is annál több marad.
A boldogító jó cselekedetek témáját szolfézsórán zenei memóriajátékkal dolgoztuk fel. A játék során a gyerekek egymásra figyelve, türelemmel és segítőkészen vettek részt a feladatban, hiszen a sikerhez együttműködésre volt szükség. Megtapasztaltuk, hogy a közös élmény, a biztatás és az apró segítségek mind hozzájárulnak ahhoz, hogy örömet szerezzünk egymásnak és önmagunknak is.
2025.12.12. péntek Boldogság óra
– Bemelegítő játék: ÉN ÉS TE. Körbeálltak a diákok babzsákot dobtak egymásnak, miközben elmondták, hogy ők miben jók, de a társuk miben jobb. Pl.: Nekem sok barátom van, de Marci mindenkinek a barátja.
– Beszélgető-kör: Jó cselekedetek. Kedveskedtél-e már valakinek úgy barátoddal/diáktársaddal/családtaggal, hogy cserébe nem vártál/kaptál semmit sem? Alapból magad elé helyezel másokat? Otthon? Cselekszel-e önzetlenül? Pl.: Elmosogatsz-e csak „úgy”, mielőtt megkérnének rá vagy utasítanának rá? Segítesz-e barátodnak/pajtásodnak/osztálytársadnak? Hogyan érzed ilyenkor magadat? Milyen érzések kerítenek hatalmába? Milyen színnel írnád le az érzést, amit érzel? Hol érzed a testedben?
– Kijelöltünk titkos segítő társat egymásnak. Decemberben egy hétig mindenki valakinek titokban segítő társává vállt. Cetlit húztak. Később egy osztályfőnöki órán megbeszéltük, ki kinek volt, észrevetted-e? Miben segítettél? Milyen érzés volt, miközben tudtad, hogy neked is van titkos segítőd? Lehetünk-e folyamatosan valakinek , vagy helyzetekben alapból titkos segítője? Neked milyen érzés volt, hogy számíthattál valakire?
– Segítő tárgyam. Alapból az osztálynak van egy tigris és egy kacsacsőrű emlős plüss segítő/motivációs „állata”. Velünk vannak minden nap. A tudat, sokat számít az osztályközösségnek, valamint ha nehezebb egy feladatlap, vagy akadályokba ütközünk új ismeret közepette, akkor átsegítenek minket. Decemberben, mindenki hozott minden nap a suliba segítő társat, aki ott volt velünk.
– Záró rész: Szólánc: szó kezdő betűjével vagy záró betűjével kellett szavakat láncolni, csak is pozitív gondolatokat, tulajdonságokat, érzéseket. Szeretet – támogatás – segítőkészség – gondoskodás – gondtalanság stb.
Körbeültünk, becsuktuk a szemünket. Mélyeket lélegeztünk, lazítottunk. Hogyan érzed magad?
______________________________________________________________________________________________
A jó cselekedet témát egész decemberben beépítettük műhelymunkákba, tanítási órák témájába.
– Képzőművészeti szakkörön képeslapot készítettünk karácsony ünnepére hangolódva, postán feladtuk.
– Könyvtárkör asszonyaival karöltve Mézeskalácsot készítettünk. Együtt – ünnepre hangolódva – megajándékoztuk családtagjainkat.
– Osztályfőnöki órán mindenki kihúzta egy diáktársa nevét. Ajándékot készítettek egymásnak, titkos ajándék címszó alatt. Utolsó zárónap alkalmával átadtuk egymásnak.
