Az adventi időszakban az osztállyal közösen karácsonyi képeslapokat készítettünk a településünkön élő, idősgondozásban részt vevő nénik és bácsik számára. Úgy gondoltuk, fontos, hogy érezzék, gondolnak rájuk és ennek különösen nagy jelentősége van a karácsony közeledtével. Összesen 33 képeslapot írtak meg a gyerekek: maguk által keresett versekkel, idézetekkel.
Külön érdekesség, hogy olyan képeslapokat választottunk, amelyeket kézzel és szájjal festő művészek készítettek. Sokat beszélgettünk erről is: milyen lehet így élni, milyen nehézségekkel kell megküzdeniük a mindennapok során, stb.
Boldogító jó cselekedetek
Beszámoló a Boldogságóra program decemberi foglalkozásról
Intézmény: Áldás Református Óvoda
Cím: 4642 Tornyospálca, Kossuth u. 111.
Korcsoport: nagycsoport
Téma: Boldogító jó cselekedetek
Foglalkozást vezette: Dicsőné Berecz Enikő
Időpont: 2025. december hónap
A decemberi Boldogságóra foglalkozás megvalósítása az Áldás Református Óvodában nagy örömmel és aktív részvétellel zajlott. A szervezési feladatok előzetesen gondosan megtörténtek. A mosolyhullámos játék és a Bagdi Bella dal éneklése azonnal pozitív hangulatot teremtett. A gyermekek boldogan mosolyogtak egymásra, ami megalapozta a foglalkozás szeretetteljes légkörét. A beszélgetés az érzelmekről segítette őket abban, hogy megfogalmazzák, mitől érzik magukat boldognak. Az érzelemkártyák segítségével bátrabban kommunikáltak egymással.
A kezdő relaxáció, a dagasztós játék oldotta a feszültséget és előkészítette a nyugodt, befogadó állapotot. A kezdő ének közös mozgással kísérve örömteli atmoszférát teremtett. Aktívan bekapcsolódtak a dalba és a mozdulatokba.
A téma bevezetése során fontos beszélgetés zajlott arról, miért jó másoknak segíteni. Saját tapasztalataik alapján mondták el, hogyan tudnak segíteni a családban, az óvodában vagy az állatoknak. A közelgő karácsony miatt különösen nyitottak voltak a jótettek témájára. A beszélgetés során örömmel mondták el, kinek adnának ajándékot.
Boldog Dóra báb megjelenése varázslatos hangulatot teremtett. A mese bevezető versike és a mesemondás nagy figyelmet kapott. A „Mióta van csillag a karácsonyfák csúcsán” című mese elvarázsolta a résztvevőket. A történet által mélyebb szinten értették meg a szeretet és az adás örömét. A beszélgetés a meséről segítette a szöveg megértését és a pozitív érzelmek tudatosítását. A csillag érzéseiről beszélve saját érzelmeikről is bátrabban beszéltek.
A karácsonyi mondóka vidámmá tette a feldolgozást. A csillagkészítés során minden gyermek aktívan részt vett. A fonalból és kartonból való alkotás fejlesztette a finommotorikát és a kreativitást. A környezettudatosság szempontjai is megjelentek.
A foglalkozás lezárása során mézeskalács szívek és csillagok készültek. A közös sütés és díszítés öröme tovább erősítette az együttműködést. Az egészségtudatos szemlélet is hangsúlyt kapott.
A részt vevő gyermekek lelkesen ragasztották fel a Boldogság várának negyedik lépcsőfokára a jó cselekedetek jelét. A Boldogságmondóka elmondása vidám lezárást adott a foglalkozásnak.
A záró ének alatt önfeledten táncoltak és tapsoltak. A mosoly és az öröm minden arcon látszott. A téma mélyen megérintette őket, sokáig beszélgettek az elhangzottakról. A beszélgetésekből és az aktivitásból egyértelmű volt, hogy értik a jó cselekedetek fontosságát. A közösség erre az időszakra már megerősödött. A gyermekek személyesen is megtapasztalták, milyen jó adni és segíteni.
A családok bevonása tovább erősítette az élményt. Az otthoni angyal- vagy csillagkészítés a családok összetartozását is növelte. A közös faliújságon elhelyezett alkotások büszkeséggel töltöttek el mindenkit. Az óra során fejlődött az érzelmi intelligencia, a közösséghez való tartozás érzése mélyült. A téma feldolgozása életkornak megfelelő, játékos és tartalmas volt. A jó cselekedetek gyakorlása pozitív élményt adott mindenkinek. A foglalkozás végére mindenki mosollyal az arcán távozott. A családokkal való együttműködés példaértékű volt. A decemberi foglalkozás egy igazi ünnepi, szeretetteljes élményt adott mindenkinek.
Nagykárolyi 1-es számú napköziotthon
A decemberi hónap témája a „Jó cselekedetek gyakorlása” volt. Ennek keretében a gyerekek példákat mondtak a jó cselekedetekre, szituációs játékokat játszottunk, majd közösen beszélgettünk arról, hogy az ünnepek milyen fontos szerepet töltenek be életünkben. Segítenek megtörni a hétköznapok egyhangúságát, megszakítják a munkanapok fárasztó ritmusát, és lehetőséget adnak a testi-lelki pihenésre, feltöltődésre – mindez igazán jó és „üdvös” dolog.
A kis „babócákkal” közösen úgy döntöttünk, hogy a karácsony közeledtével még szebbé varázsoljuk az ünnepet. A Nagykárolyi 1-es Számú Napközi Otthonos Óvodához tartozó „Kálvin János” Tagóvoda célul tűzte ki a családokkal való szoros együttműködés erősítését, ezért az idei évben a „Bogyó és Babóca” csoport óvodásaival és szülői közösségével együtt éltük meg az adventi várakozás varázsát.
A karácsonyra hangolódást egy kis, a gyerekek által előadott műsorral kezdtük. Elénekeltük és elmutogattuk „A kis csengő” című mozgásos gyermekdalt, valamint a „Kicsiny kis fényemmel világítani fogok” című dalt, továbbá elszavalták Hétvári Andrea „Karácsony este” című versét.
Ezt követően a gyerekek és szüleik közösen ünnepi asztali mécseseket készítettek gipszből, melyeket a gyerekek festettek, díszítettek, majd az elkészült alkotásokat gondosan becsomagolták. Emellett angyalfigurákat is készítettek, valamint elkészítették az újévi varázspálcát, amelyek tovább gazdagították az ünnepi hangulatot.
Az alkotómunka után meghitt légkörben elfogyasztottuk a finom mézeskalácsos süteményeket, tea kíséretében.
Végezetül az együtt töltött idő, a közös alkotás és a bensőséges adventi hangulat megerősítette bennünk azt az érzést, hogy az ünnep igazi értéke az együttlétben, az egymásra való odafigyelésben és a jó cselekedetek gyakorlásában rejlik. A gyerekek öröme, a szülők aktív részvétele és a közösen megélt pillanatok mind hozzájárultak ahhoz, hogy ez az alkalom maradandó élménnyé váljon kicsik és nagyok számára egyaránt.
Decemberben a Kadarkúti Általános Iskola gyógypedagógiai napközis csoportjában a Boldogságóra program keretében az adventi készülődéshez kapcsolódóan a boldogító jócselekedetek, a segítés, a figyelmesség és a szeretet gyakorlati megélésére helyeztem a hangsúlyt. A hónap során a gyerekek megtapasztalhatták, milyen örömöt adni és kapni, és hogyan erősíti a közösséget a segítő, odafigyelő magatartás.
A Fogyatékkal élők nemzetközi világnapja kapcsán egy érzékenyítő gyakorlatot valósítottam meg, amely a látássérültek mindennapjaira épült. A csoport enyhe vagy középsúlyos értelmi fogyatékossággal élő gyerekekből állt, köztük egy hallássérült és több, aki logopédiai fejlesztésen vesz részt. A hagyományos feladatlapos gyakorlatok kevésbé lettek volna alkalmasak az élményszerű, közösségi feldolgozásra, ezért egy hosszabb, tapasztalati foglalkozást terveztem.
A gyerekeket két csoportra osztottam, Mikulásokra és Manókra. A Mikulások szemét bekötöttük, minden tevékenységükben a Manók segítségére szorultak. Az egész foglalkozás hosszabb időt vett igénybe, mint egy szokványos tanóra: a kóstolás, illatok felismerése, a pakolás, a mosdóhasználat, az uzsonna, a közlekedés mind a gyakorlat részét képezte. A Mikulások különböző ételeket kóstoltak és illatoltak (alma, körte, narancs, mandarin; nápolyi, csoki, gumicukor), miközben a Manók segítettek a felismerésben és a biztonságos mozgásban. A foglalkozás végén beszélgetőkörben értékeltük az élményt: ki milyen nehézséget vagy vicces helyzetet élt át, és hogyan érezték magukat a Manók és a Mikulások. A hosszabb idő lehetővé tette, hogy minden gyermek valóban átélhesse a helyzetet és megtapasztalja a segítségnyújtás, a bizalom és az együttműködés élményét.
A mese feldolgozásában a gyerekek ismerkedtek Gary Chapman „öt szeretetnyelve” fogalmával, amelyet korábban is tanulmányoztunk, így a témában már volt tapasztalatuk. A mese, Bukfenc kutyus története, a szívességek szeretetnyelvét mutatta be. A feldolgozást követően meghirdettem a „Jószívű” versenyt: egy nagy tablóra minden gyermek kapott egy saját szívet sablonnal, amelybe naponta rögzítettük, hányszor és kinek segítettek a csoportban vagy az iskolában. Minden alkalommal egy kis szívet rajzoltunk mellé, jelezve, hogy a segítségnyújtás megtörtént. A verseny során a gyerekek motiváltak voltak a segítő cselekedetekre, és nap mint nap figyeltek egymásra, így erősödött a közösségi érzés. A téli szünet előtti utolsó napon hirdettünk nyertest, aki egy gyönyörű kézműves mézeskalács szív boldog tulajdonosa lett, de minden gyermek kapott mézeskalácsot, így senki sem maradt ki az ünnepi örömből.
A kreatív tevékenységek között szódabikarbóna-díszeket is készítettünk, amelyeket felfűzve kis csomagokba csomagoltunk, szalaggal átkötve. Ezekből a csomagokból minden gyermek hazavihetett egyet, és jutott a takarító néninek, portásoknak, valamint az őket tanító pedagógusoknak, így a jócselekedetek gyakorlati megélésére is lehetőség nyílt.
A hónap során a hiányzások és a téli szünet miatt a lehetőségek korlátozottak voltak, de így is sikerült változatos, élményszerű és közösséget erősítő tevékenységeket biztosítani. A gyerekek megtapasztalták, hogy az odafigyelés, a segítő kezek, a kedves gesztusok és a közös élmények erősítik a közösséget, fejlesztik az empátiát és hozzájárulnak a jóllétükhöz.
Üzenetünk:
Az adventi készülődés idején az apró, szívből jövő jócselekedetek és a figyelmesség nemcsak másoknak, hanem nekünk magunknak is örömet adnak. Legyen ez a hónap emlékeztető arra, hogy a szeretet, a segítés és a közösségi összetartozás valódi ajándék – és az ünnepek szívét mi magunk formáljuk.
Az advent időszakában sokat beszélgettünk arról, hogy milyen jó dolog adni, bármilyen formában. Sok gyerek tudott beszámolni arról, hogy sikerült örömet okoznia apró cselekedetekkel a családjának, osztálytársának.
Nem titkoltan az adventi időszak, és a boldogító jó cselelkedetek az egyik kedvence a csoportnak. A idén is nagyon sok újdonságot kipróbáltunk a már meglévő hagyományos adventi feladataink mellett. Az egyik feladatunk ajándék készítése volt egy olyan személynek, aki fontos szerepet tölt be az életünkben. Natúr fa karácsonyfadíszeket festettek, csillámoztak ki a tanulók, és adták át az általuk választott embernek. A következőnél angol nyelvű, motiváló idézetekből választhattak egyet maguknak útravalóul a szünetre, egyet pedig ajándékba valamelyik barátjuknak. Egyik nap behozhatták kedvenc tárgyukat az iskolába, melyet bemutattak a többieknek. Remek beszélgetés kerekedett a gyerekek között. Inspirálták egymást hobbijaik, kedvenc elfoglaltságaik elmesélésével. S bár régóta ismerjük egymást, sokszor okoztak meglepetést választott tárgyaikkal. Utolsó héten felelevenítettük kapcsolatunkat a harmadik osztályosokkal, és megleptük őket egy szuper társasjáték órával, ahol ismét együtt játszhatott kicsi és nagy. Újdonságként szerepelt továbbá igazgató asszonyunk ötlete: a nagymamák meginvitálása az intézménybe, közös mézeskalács sütésre. Természetesen nagy sikert aratott ez a kezdeményezés. Sok beszélgetésre, és együtt eltöltött vidám percekre adott lehetőséget ez a témakör. Remek alkalom nyílik egymás mélyebb megismerésére, társaink segítésére egyaránt.
Marcali Noszlopy Gáspár Általános és Alapfokú Művészeti Iskola
Osztályunk a decemberi ünnepkör jegyében Luca-nap alkalmából kedves és vidám programmal készült az iskola alsós tanulói számára. A hagyományokat felelevenítve egy rövid, humoros előadással szerepeltünk, majd közösen elvetettük a Luca-búzát, amely a következő hetekben a reményt és az újjászületést jelképezi. A programot mézeskalács-sütés tette teljessé, amely közös élményt és jó hangulatot teremtett.
Először elolvastam, majd értelmeztük a Tamási Áron idézetet,majd meghallgattuk a hónap dalát. Egy másik délután A befogadott nagyapa című mesét olvastam el. Ezt követően beszélgettünk az örökbefogadásról, ennek lényegéről. Nagyon tetszett nekik a mese.
Ehhez a témához kapcsolódóan játszottuk el a ,, Befogadó fogót,, ,melynek nagy sikere volt. Mindenki elmondta, hogy milyen jó érzés volt, amikor menekült, s a többiek befogadták a körbe.
Nagyon tetszett a gyerekeknek a decemberi téma.
A karácsonyfa közösen történő feldíszítése, az adventi koszorú gyertyáinak meggyújtása, a karácsonyi dalok éneklése és a kis kézműves ajándékok gyártása örömtelivé varázsolták az iskolában töltött adventi időszakot.
Többször meghallgattuk a hónap dalát, olvastunk mesét, megfigyeltük a szereplők önzetlen jótetteit. Elkészítettük az osztály karácsonyfáját színes papírok felhasználásával. A gyerekek nagy lelkesedéssel fogadtak minden boldogságfokozó ötletet, feladatot. Készítettünk kezdőbetű üzenetet a SEGÍTS! szó alapján. Lerajzoltuk, hogy mire van szükségünk a jó cselekedetekhez. Okos fej, figyelő szempár, kérést meghalló fül… és szeretetteli szív. ♥ Közösen készítettünk gyümölcssalátát. Az órák lezárásaként meditáltunk a gyerekekkel.
A december hónap rengeteg feladatot és meglepetést tartogatott számunkra. A Budapest-Bamako verseny egyik helyi résztvevő csapata látogatott el iskolánkba már egyből a hónap elején. Megmutatták az autójukat, meséltek a versenyről, az izgalmakról, a kalandról, a nehézségekről. Hoztak egy kis ajándékot is a gyerekeknek. Minden héten meggyújtottuk az osztály adventi koszorúját, valamint az iskolait is, ahol ünnepi műsor hozta egyre közelebb a karácsonyt. Vetettünk búzát Luca nap alkalmából, amit szorgosan gondoztak a gyerekek a téli szünetig.
December első napján egy „ne verekedj kihívást” intéztem a gyerekek felé, mivel nagyon könnyen egymásnak esnek, gondoltam, ha van tétje, talán jobban odafigyelnek ennek a rossz szokásnak a levetkőzésére. Minden verekedés nélküli napon kaptak egy nyomdát a táblán lévő jelölőlapra. Háááát…. nem mondom, hogy minden egyes naphoz került nyomda, de igyekeztek.
Megetettük a madarakat is több alkalommal, megbeszéltük, hogy ez egy olyan jócselekedet, amivel életben tudjuk tartani télen a kismadarakat.
Jártunk a Mikulásnál, énekeltünk, verset mondtunk neki, édességcsomaggal jutalmazta az előadásunkat.
A „szeretet-ajándék” elnevezésű programban diafilmeket vetítettünk a hozzánk vendégségbe érkező osztálynak, karácsonyfadíszt készítettünk nekik személyre szólóan.
Majd mi is ellátogattunk a minket meghívó osztályhoz, ahol színeztek a gyerekek közösen, sütit, gyerekpezsgőt ettek, közben karácsonyi zenét hallgattak.
Megcsinálgattuk az ajánlott feladatlapokat is, elmeséltük a Mikulás bácsi csizmája című mesét.
Sajnos beárnyékolta a decembert egy szomorú esemény, miszerint egyik tanítványom családi házának kiégett a kéménye, így a kisfiú decemberben nem járt iskolába, el kellett költözniük ideiglenesen rokonokhoz. Természetesen sokszor emlegettük, az ajándéka az osztály karácsonyfája alatt várja a visszaérkezéséig.