A decemberi Boldogságórán az ajándékozás öröméről beszéltünk. Megbeszéltük, hogy nemcsak tárgyakat, hanem figyelmességet és segítséget is adhatunk másoknak, és közösen ötleteltünk, ki-mit tudna adni a barátainak, családjának, osztálytársainak. Végül mindenki megosztotta egy kedves cselekedetét, amivel örömet szerezhet másoknak.
Boldogító jó cselekedetek
Jármi-Papos-Őr Általános Iskola
December
Boldogító jó cselekedetek
„Aki rendszeresen jó cselekedeteket hajt végre, az tartósan boldogabbá válik.”
(Sonja Lyubomirsky)
A jó cselekedet gyakorlásához nem kell semmilyen különleges tehetség, idő vagy pénz.
A jó cselekedeteknek nem kell nagyszabásúaknak vagy bonyolultaknak lenniük.
Ott tegyünk jót, ahol éppen vagyunk!
Mutasd meg, mit jelent a jó cselekedet!
A gyerekek körbeültek. Egyenként a kör közepébe álltak, majd szavak nélkül, gesztusokkal és mozdulatokkal bemutattak egy-egy rövid jelenetet valamilyen jó cselekedetről.
A többiek megpróbálták kitalálni, miről szólt a történet.
Kartonpapírból kivágott karácsonyfákat díszítettünk fel csoportokban. A díszeket is a tanulók vágták ki és ragasztották fel a fákra. Karácsonyi hangulatban telt a boldogságóra.
Decembert mindig a jó cselekedetek boldogító ereje, a várakozás, az ünnepi készülődés határozza meg.
Örömmel gyújtottuk együtt az adventi koszorúnkon a gyertyákat, nyitottuk adventi naptárunkat (melyben minden nap egy vers hangzott el), így várhatták a gyerekek a közelgő ünnepet.
Hagyomány falunkban, hogy a Templom téren is meggyújtjuk közösen a falu lakosságával az adventi koszorún a gyertyákat, minden alkalommal kis műsor keretében. Az óvodások második gyertyagyújtáson köszöntötték Szent Miklóst versekkel, dalokkal. Ezzel örömöt, boldogságot adva a falu ünneplő lakóinak, s magunknak is.
Az adventi időszakban minden nap egy ablak nyílt „Zalaszántó fénylő adventi kalendáriumában”, melyre mi is nagy lelkesedéssel díszítettük ki óvodánk ablakait.
Adventi délutánunkon a szülőkkel együtt készítettünk karácsonyi díszeket, képeslapokat, angyalkákat. A gyerekek nagy lelkesedéssel kínálták szüleiket a saját maguk által készített mézeskaláccsal.
Az is hagyomány, hogy minden évben az iskolásokkal közösen karácsonyi műsorral (énekekkel, versekkel) kedveskedünk a falu lakosságának.
A csoportban meghallgattuk Bagdi Bella: Jó emberré csak a szívemmel válhatok dalát, majd Boldogságvárunk negyedik lépcsőfokára léptünk.
4.Boldogságóra vázlat: Boldogító jó cselekedetek
A foglalkozás helye: Csillagfürt EGYMI, Zümi csoport
Ideje: 2025.12.18.
A foglalkozást vezeti: Borsodi Ádámné
Foglalkozás témája: Boldogító jó cselekedetek
A foglalkozás célja: Társas kapcsolatok erősítése.
A foglalkozás feladatai: Ajándékot nem csak kapni, de adni is jó.
Az ajándékozás örömének megismertetése a gyerekekkel.
1. Motiváció: Közös éneklés a karácsonyfa alatt
Kiskarácsony, nagykarácsony
2. Téma feldolgozása: A kisegér mézeskalácsa című mese megtekintése.
3. Beszélgetés irányított kérdések és képek segítségével a meséről.
Kik voltak a mese szereplői? Mit talált a kisegér? Melyik állat kinek adta a mézeskalácsot? Miért volt boldog a kisegér, mikor visszakerült hozzá a mézeskalács?
Segítség képen képeket mutattam a gyerekeknek a meséből, ami segítette a mese feldolgozását, a kérdések megválaszolását. A képeket a gyerekek sorba tették a mese cselekménye alapján. A beszélő gyerekek szóban is elmondták a mese történéseit, míg a nembeszélő gyerekek a képeket megmutatva válaszoltak a hozzájuk feltett kérdésekre.
4. Zenére egymás megajándékozása
Boldogságóra erősségdalok: Szeretet
A gyerekek a kihúzott óvodai jelű társukat megajándékozták az általuk készített gipsz karácsonyfa dísszel.
Összegző reflexió
A foglalkozás során a gyermekek aktívan és érdeklődve vettek részt minden tevékenységben. A motivációs részben, a közös éneklés alatt már megfigyelhető volt az ünnepi hangulatra való ráhangolódás, amely elősegítette a csoportkohézió erősödését. A gyermekek szívesen énekeltek együtt, többen nonverbális eszközökkel (mozgással, tapsolással) is kifejezték örömüket.
A mese megtekintése során a gyermekek figyelme végig fenntartható volt, érdeklődve követték a történet eseményeit. A képi megjelenítés különösen hatékonyan támogatta a megértést, a gyermekek érzelmileg is bevonódtak a mese cselekményébe. A beszélgetés során a beszélő gyermekek bátran válaszoltak a feltett kérdésekre, megfogalmazták gondolataikat, élményeiket. A nem beszélő gyermekek is aktívan részt vettek a feldolgozásban: a képek kiválasztásával és sorba rendezésével egyértelműen jelezték válaszaikat, ezzel is megélve a sikerélményt. A képek sorrendbe állítása közös gondolkodásra és együttműködésre ösztönözte a gyermekeket. Megfigyelhető volt, hogy figyeltek egymásra, elfogadták társaik megoldásait, és segítették egymást a feladat végrehajtásában. Ez különösen hozzájárult a társas kapcsolatok erősítéséhez.
Az ajándékozás során a gyermekek nagy örömmel vettek részt a tevékenységben. Látható volt, hogy az ajándék átadása legalább akkora örömet okozott számukra, mint annak átvétele. A zenei aláfestés nyugodt, meghitt légkört teremtett, amely elősegítette az érzelmi ráhangolódást. A gyermekek figyelmesen fordultak egymás felé, türelmesen kivárták a sorukat, és örömmel ajándékozták meg a kijelölt társukat.
Összességében a foglalkozás elérte kitűzött céljait: a gyermekek megtapasztalták az önzetlen adás örömét, fejlődtek társas kapcsolataik, kommunikációjuk és empátiájuk. Az alkalmazott módszerek jól támogatták a különböző fejlettségi szinten lévő gyermekek aktív részvételét, így mindenki számára sikerélményt biztosított a foglalkozás.
Idei évem célkitűzése volt, hogy a szülőket is bevonjam a Boldogságprogramba, így szeptemberben meghirdettem a szülők között, hogy adományokat, ruhákat, játékokat gyűjtünk decemberig. Az összegyűlt csomagokat el is vittük az Orosházi Hozom-Viszem adományboltba, ahol a gyermekek boldogan adták át a helyet üzemeltető hölgynek az összegyűlt adományokat.
A helyi médiát is meghívtam, hogy egy kis reklámot csináljunk a helynek az ünnepek közeledtével. A helyszínen a hölgy elpanaszolta, hogy nem kap elég támogatást az államtól, hogy fenn tudja tartani 2026-ban is a boltot. A következő héten viszont már azt újságolta el nekem a hölgy, hogy a cikk megjelenését követően több helyről kapott anyagi támogatást, így a következő évben is üzemeltetni tudja az adományboltot.
Megjelent cikk linkje:
Hogy más gyerekek is örüljenek – A legkisebbektől érkezett az adomány
Mindemellett a hónap folyamán a „jószívű” cím elnyerése is folyt a csoportban a jócselekedetek gyűjtésével.
Boldogságóra: Meghallgattuk a ,,Szívem kertje” c. mesét, amelyet közösen megbeszéltünk.
Közösen megbeszéltük a jócselekedet szó fogalmát. Ez által fejlődött a gyerekek szókincse.
Relaxációs gyakorlat: ,,Repül a madár, szárnyalva száll, mert szabad madár”.
A gyakorlat során a madarak mozgását (repülést) mutattuk be, kifejeztük szabadságunkat.
Az ünnepekre való tekintettel beszélgettünk az Adventi időszakról, hagyományokról. Ennek következtében készítettünk egy közös adventi koszorút, amely a gyerekek tenyérlenyomatából készült. Ez által fejlődött a gyerekek tudása az adventi időszakról, illetve a finommotorikus képességük is (rajzolás, nyírás, ragasztás).
Meghallgattuk Bagdi Bella egyik személyiségfejlesztő dalát, amely során fejlődött a gyerekek zenéhez való pozitív hozzáállásuk.
Szeretet szolgálat a kórházban
A Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórház gyermekosztályát látogatták meg a Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Pedagógiai, Humán- és Társadalomtudományi Kar hallgatói. A közös játék és meseolvasás mellett az egyetemisták ajándékot is vittek. A Hallgatói Önkormányzat által megrendezett Akadálytalanul szakmai napon és a Tárgyalkotás kurzuson készített mackókat az osztály lakóihoz a Lurkó Alapítványon keresztül juttattuk el. A hallgatók 3 órát töltöttek a gyerekekkel beszélgetéssel, mesével, játékkal színesítve ott töltött időt, így tehermentesítve egy kicsit a szülőket és ápolókat és felvidítva mosolyra fakasztva a beteg kis lurkókat.
A jócselekedett fontosságáról és a gyermekosztályon tett látogatás hatásairól álljon itt pár rövid beszámoló a hallgatóktól:
– „A győri kórház, gyermekosztályán tett látogatás mély nyomot hagyott bennem.
Ahogy beléptem az osztályra, rögtön feltűnt a vidám, színes faldekoráció és a játékokkal teli játszósarok, amelyek igyekeztek feledtetni a kórházi környezet komorságát. A nővérek kedves mosollyal és szóval fogadták az odaérkezőket, amely biztonságot nyújtott a betegeknek. A gyerekek nagy mosollyal, és szeretettel fogadtak minket, a közösen eltöltött idő miatt hálásak voltak. Az általunk nagy szeretettel készített macik, szerető kis gazdára találtak, amik mindig ott lesznek nekik a nehéz időszakokban. Megható volt látni, mennyi erő és remény lakozik ezekben a gyerekekben. Ez az élmény megtanított arra, hogy a legnehezebb helyzetekben is ott rejlik a mosoly és a remény ereje. Köszönöm szépen a lehetőséget, biztosan rendszeres látogatója leszek a Lurkó Alapítványnak! ”
(Tankó Kíra Kamilla negyedéves tanító szakos hallgató, AK Hallgatói Önkormányzat Hallgatói Képviselője)
– „Megható volt látni a gyerekeket a kórházban, ugyanakkor örömmel töltött el, hogy megfelelő körülmények között, kedves és támogató közegben gyógyulhatnak. Jó érzés volt azt tapasztalni, hogy a rövid látogatásunk valóban mosolyt csalt az arcukra. Szívesen megyek hozzájuk legközelebb is egy kis beszélgetésre vagy közös játékra.” (Henye Kata, másodéves tanító szakos hallgató)
– „Hálás vagyok, amiatt, hogy részt vehettem ezen a programon. Nagyon kedves és rendes gyerkőcöket ismerhettem meg, akikkel öröm volt a közös játék. Remélem máskor is lesz alkalmam meglátogatni a gyerekeket és segíteni, játszani velük.” (Megyeri Maja, tanító szakos hallgató)
A december az állandó készülődés, várakozás hava. Ebben a felfokozott hangulatban igenis le kell kicsit lassulnunk, meg kell állunk, egymás felé kell forulnunk. Ezt próbáltuk ersősíteni a gyerekekben is. Julia Donaldson: A legcsinosabb óriás című meséje remek alapot adott, hogy felismerjük a jó cselekedetek varázsát. A mesehallgatás után beszélgettünk kicsit a meséről, és arról, hogy ki milyen jócselekedetet tett mással, esetleg mit tettek vele. Visszatérő motívum volt a szülők segítése, szomorú pajtásuk megvigasztalása vagy egyszerűen csak egy ölelés. Az ötletekből néhányat el is játszottunk, amit a gyerekek külön élveztek. A hónapban többször játszottuk a Fuss és ölelj játékot, igazi kedvenc lett, illetve a Szeretetfolyosón is többször átmentek a gyerekek. A hónapban tartottunk egy barkácsdélutánt is, melyen a gyerekek szüleikkel együtt alkothattak karácsonyfa díszt. Az alkalom nagyon jó hangulatban telt, a végén pedig megvendégeltük a szülőket mézeskaláccsal, amit korábban a gyerekek készítettek, díszítettek. A gyerekek önállóan is készítettek karácsonyfa díszt, ez volt az ő meglepetésük a szüleik számára.
A hónapban nem csak adtak a gyerekek, de kaptak is. A Mikulás természetesen ellátogatott hozzánk is, illetve karácsonyra új játékokkal és kis ajándékkal kedveskedtünk a gyerekeknek.
A negyedik boldogságóránk témája a jó cselekedetek gyakorlása volt, ezen belül pedig a szeretet témáját dolgoztuk fel. Számunkra nagyon izgalma, különleges és varázslatos volt ez a hónap. A havi téma feldolgozása különösen mély és megható módon jelent meg. A szeretet ünnepe alkalmat adott arra, hogy megálljunk egy pillanatra, és tudatosan ráhangolódjunk az ünnepek valósi üzenetére: az egymás iránti figyelemre, elfogadásra és törődésre. A gyerekek karácsonyi műsora szívből jövő pillanatokat teremtett, amelyek nemcsak a szülőket hatották meg, hanem bennünket, pedagógusokat is. Az előadás során őszinte érzelmek, tiszta gondolatok és a gyermeki szeretet egyszerű, mégis rendkívüli erős megnyilvánulásai jelentek meg. A közös éneklés, a versek és a jelenetek mind azt üzenték, hogy a boldogság alapja a kapcsolódás és az együtt megélt pillanatok értéke. Ez az alkalom megerősítette bennünk, hogy a szeret tanítható, megélhető és továbbadható, különösen akkor, ha teret adunk az érzelmek kifejezésének. A boldogság program hozzájárult ahhoz, hogy az ünnepi készülődés ne csupán külsőségekben, hanem belső tartalomban is gazdag legyen. A gyerekek előadása valósi lelki ráhangolódást adott az adventi időszakhoz, és emlékeztett arra, hogy a szeret az a közös nyelv, amely mindenkit összeköt.
A boldogságórán csoportban dolgoztak a tanulók: színeztek és a jógyelekedet szó betűihez fogalmaztak meg egy-egy jócslekedetet mondat formájában.
A feladat végeztével az elkészült anyagokat elrendezve közösen plakátot készítettünk.