Az optimizmus megértéséhez a szivárvány metafórát használtuk a csoportban. A hónapban többször alkalmaztuk a szivárvány légzést, amellyel szivárványt rajzoltak maguk köré és így színesebben látják a világot. A Boldogságóra napján diszkógömb is volt a csoportba, ami szintén színessé tette a termet. A szivárvány színeit megkeresték a teremben a gyerekek és közösen kibogoztuk. Rájöttek, hogy a minket körülvevő dolgok pont ilyen rendezetlenül érkezhetnek felénk és mi tudjuk szivárvánnyá varázsolni őket. Meghallgatták Peti a macska és a hófehér cipő című mesét, ami pont arról szól, hogy nem kell szomorkodni minden úgy jó ahogy van. A végén a varázsdobozomba megmutattam nekik annak a fényképét, aki a legjobban tudja őket segíteni abban, hogy szebbnek lássák a világot (egy tükör volt a dobozban). A Gyalogló (hó)napot is teljesítettük, a Sétáló fák kiállítást tekintettük meg közösen ahova gyalog érkeztünk meg.
Az optimizmus gyakorlása
Boldogságóra – Az optimizmus gyakorlása
A foglalkozás célja az optimista szemlélet kialakítása, a pozitív gondolkodás erősítése, valamint annak tudatosítása, hogy a nehézségek ellenére is találhatunk örömteli dolgokat a mindennapokban. Beszélgetőkörbenba gyermekek elmondhatták, mi okoz nekik örömet, mitől lesznek vidámak, és hogyan tudják megvigasztalni magukat vagy társaikat, ha valami nem sikerül. Játékos feladatokon keresztül megtapasztalták, hogy érdemes újra próbálkozni, bízni önmagukban, és a nehéz helyzetekben is keresni a jó megoldásokat.
A gyermekek véleménye: A gyermekek örömmel osztották meg gondolataikat. Elmondták, hogy boldoggá teszi őket a közös játék, a családjukkal töltött idő, a barátaik és az ölelés. Többen megfogalmazták, hogy ha valami nem sikerül elsőre, újra megpróbálják, vagy segítséget kérnek. A beszélgetés során felismerték, hogy egy kedves szó, egy mosoly vagy a segítségnyújtás mások napját is szebbé teheti.Meghallgattuk a témához kapcsolódó dalt és lerajzolták magukat boldogan mosolyogva!
Október hónapban az állatvédelem, betakarítás, termény vásár, szüreti mulatság mind, mind alkalmat teremtettek arra, hogyan is kovácsolódjunk még jobban össze a csoportban, a pozitív légkört alakítva. Állatokkal való foglalatosság, ősz kínálta sok finom termés és termény gazdagon kitöltötték napjainkat. Már csak egy jó táncra volt szükség, melyet a szüreti mulatság keretében el is jártunk. Köszönjük az októberi ötleteket ….. mindig több lesz belőle, mint amire először gondolunk 🙂
Októberben a Boldogságórákon az optimizmus gyakorlásával foglalkoztunk. A téma feldolgozása csoportunk számára nem volt könnyű, hiszen a vokális kommunikáció terén nehézségekkel küzdünk. Ezért ebben a hónapban különösen nagy szerepet kaptak a képek, amelyek segítettek a helyzetek megértésében és a pozitív lehetőségek felismerésében.
A „Jaj, ne!” és a „De jó, mert…!” képpárok segítségével olyan hétköznapi helyzeteket vizsgáltunk meg, amelyek elsőre kellemetlennek vagy rossznak tűnhetnek. Közösen kerestük a választ arra, hogyan alakulhat egy-egy ilyen helyzet mégis kedvezően, és milyen megoldást találhatunk rá. Célunk az volt, hogy megtapasztaljuk: nem minden kellemetlen helyzet jelent tragédiát, hiszen sokszor új lehetőséget is rejthet magában.
A képek nagy segítséget nyújtottak a megértésben és a választásban, így a tanulók saját kommunikációs lehetőségeikhez igazodva is részt vehettek a közös munkában. A foglalkozás részeként elkészítettük saját optimista kalapunkat is, amelyet a „Keresd a jót!” felirat és a pozitív üzeneteket jelképező képek díszítenek.
Az elkészült képeket és a kalapot a tanteremben, jól látható helyen helyeztük el, hogy a hónap során megismert gondolatok a mindennapokban is velünk maradjanak. Ha valami nem sikerül, vagy egy helyzet kellemetlennek tűnik, a kalapot később is elővehetjük, és a mellette elhelyezett képek segítségével közösen kereshetünk megoldást.
Talán így az optimizmus nem csupán egy hónap témája marad! Remélem, hogy olyan szemléletté válhat, amelyhez a mindennapok nehézségei közepette is visszatérhetünk: keressük meg, mi segíthet, mit próbálhatunk másképp, és hol rejlik a jó lehetőség!
„DE JÓ KALAP”
Az október jó alkalom volt arra, hogy gyermekeinkben elültessük a pozitív, optimista gondolkodás magjait, VIDÁMSÁGGAL, NEVETÉSSEL FŰSZEREZVE.
Csoportunkban közös alkotások születtek DE JÓ KALAP néven, mely heteken át játékaink központi eleme lett. Aki szomorúan érkezik az óvodába, vagy dühös valakire, csak felveszi a kalapot és máris vidám lesz tőle. Megtanultuk, hogy amikor panaszkodunk, mindig tegyük hozzá, hogy „DE JÓ”: PL: Dani elrontotta a váramat, de jó, ő nagyon ügyes építő, így együtt építjük újra.
DE JÓ KALAP JÁRÁS: zene alatt körbe adjuk a kalapot, akinél megáll a zene, mókás arcot kell vágnia.
NAGYI NAPOT tartottunk a vidámság jegyében, hogy nagymamák és nagypapák arcára mosolyt csaljunk. Ezért vidám verseket, mondókákat és dalokat gyűjtöttünk össze, amelyet msor keretében adtunk elő a gyerekekkel. A műsor fénypontja Bagdi Bella: Repülj velem c. dalának éneklése és koreográfiára táncolása volt. Ebbe bevontuk a nagyikat, öröm volt látni, hogy közel 50 szép korú együtt ropja a táncot unokáikkal.
A téma továbbadása érdekében óvodánk többi csoportjának VIDÁM GESZTENYÉKET AJÁNDÉKOZTUNK.
Boldogságpontunkon pedig a szülőket kínáltuk meg egy falat vidámsággal.
Az optimizmus gyakorlása című három alkalmas foglalkozás beszámolója
A foglalkozássorozat cél- és feladatrendszere
A hatodik osztályos korosztály számára az optimizmus gyakorlása kiemelten fontos a kiskamaszkori bizonytalanságok leküzdésében, a kudarctűrés fejlesztésében és a pozitív jövőkép kialakításában. A három egymásra épülő foglalkozás célja az volt, hogy a tanulók a fogalmi tisztázástól és a nézőpontváltástól eljussanak a saját életükre vetített pozitív várakozásokig és a tudatos jövőtervezésig. A folyamat zárásaként a diákok megtapasztalhatták, hogy a optimista szemléletmód nem a problémák tagadását jelenti, hanem egy olyan belső erőforrást, amely segíti őket a céljaik elérésében és a mindennapi akadályok leküzdésében.
A megvalósított tevékenységek és a foglalkozások menete
Első óra: Mit jelent optimistának lenni? – Beszélgetés az optimizmusról
• Ráhangolódás: A foglalkozássorozatot egy rövid, inspiráló történettel indítottuk a félig teli és félig üres pohárról, ami azonnal megragadta a diákok figyelmét és megalapozta a témát.
• Irányított beszélgetés: Közösen körbejártuk az optimizmus és a pesszimizmus fogalmát. A gyerekekkel arról beszélgettünk, hogyan befolyásolja a kedvünket és a tetteinket az, ahogyan egy-egy helyzetet (például egy rosszabb jegyet vagy egy esős napot) értékelünk.
• Gondolattérkép: A táblára közösen gyűjtöttük össze az optimista ember jellemzőit, így a diákok számára is láthatóvá váltak azok a belső tulajdonságok, amelyek a pozitív hozzáálláshoz szükségesek.
Második óra: Nézőpontváltás a gyakorlatban – Az optimista szemüveg készítése
• Kreatív alkotómunka: A tanulók színes kartonokból és dekorációs elemekből saját „optimista szemüveget” terveztek és készítettek el. A feladat célja a szemléletmód kézzelfoghatóvá tétele volt.
• Szituációs játék („Szemüveget fel!”): A diákok felvették az elkészült szemüvegeket, és különböző mindennapi, nehéz vagy bosszantó élethelyzeteket kellett elemezniük (pl. elmarad egy kirándulás, elromlik a telefon). A feladat az volt, hogy a helyzeteket az „optimista szemüvegen keresztül” nézve fordítsák le: keressék meg bennük a rejtett lehetőséget, a tanulságot vagy a pozitív kimenetelt.
• Tapasztalatmegosztás: A páros helyzetgyakorlatok után körben ülve beszéltük meg, mennyire volt nehéz vagy könnyű megváltoztatni az első, automatikus negatív gondolatokat.
Harmadik óra: Pozitív jövőkép és célok – A jövővonal készítése
• Önismereti elmélyülés: A foglalkozás elején egy rövid relaxációs gyakorlat keretében a diákok elképzelték a saját sikeres és boldog jövőjüket (fél év, egy év, illetve öt év múlva).
• A Jövővonal projekt: A tanulók egy hosszú papírcsíkon megrajzolták a saját jövővonalukat. Erre időrendi sorrendben vezették fel a vágyott céljaikat, elérendő sikereiket (pl. továbbtanulás, új hobbi, sportteljesítmény), és ami a legfontosabb: azokat a konkrét, optimista lépéseket is, amelyeket a megvalósításért tenni fognak.
• Zárókör és megerősítés: A diákok bemutatták a jövővonaluk legfontosabb mérföldköveit. A foglalkozást egy olyan közös fogadalommal zártuk, amely arra emlékezteti őket, hogy a saját jövőjük aktív alakítói.
Tapasztalatok, pedagógiai reflexiók
A háromórás folyamat rendkívül izgalmas és fejlesztő hatású volt az osztály számára. A kiskamaszok reflexióiból kiderült, hogy gyakran hajlamosak a dolgok rossz oldalát nézni, de az optimista szemüveg metaforája segített nekik megérteni: a döntés az ő kezükben van, hogy mit hoznak ki egy helyzetből.
A jövővonal készítése során kifejezetten érett gondolatok fogalmazódtak meg. Segített strukturálni a vágyaikat, és a pesszimista „úgysem sikerül” hozzáállást felváltotta a „hogyan tudom megoldani?” szemlélet. Az elkészült optimista szemüvegek és jövővonalak a terem falára kerültek, vizuális horgonyként szolgálva a nehezebb iskolai időszakokban. Az októberi Boldogságóra-program sikeresen erősítette meg a tanulók mentális rugalmasságát és egymás iránti támogató attitűdjét.
**„Ború után mindig kisüt a nap!”**
Októberi Boldogságóránkon az optimizmussal, a pozitív gondolkodással és a derűlátással ismerkedtünk meg. Célunk az volt, hogy a gyermekek felismerjék: mindannyiunk életében előfordulnak szomorú, borús pillanatok, de egy kis biztatással, szeretettel és pozitív hozzáállással könnyebben átvészelhetjük a nehézségeket.
Boldogságvárunkba vezető utunkat a már jól ismert, mozgásalapú relaxációs gyakorlatokkal kezdtük. A „Napimádás” légzőgyakorlattal, az „Égig érő fa vagyok, megnövök, mint a nagyok” nyújtózkodó mozdulataival, valamint a „Fújj-fújj” szélutánzó gyakorlatával hangolódtunk rá a foglalkozásra.
Az „Almát szedj, ügyesedj, szőlőt szedj, ügyesedj” gyakorlat során képzeletbeli gyümölcsöket szüreteltünk, majd a „Puha, meleg fészek vagyok” mozdulataival karjainkkal átölelve önmagunkat megteremtettük a biztonság és a nyugalom érzését. A „Kitárom a világom” gyakorlatban virágként nyíltunk ki, végül a „Lemegy a nap, lankad a kar, testem lassan pihenni akar” mozdulatsorával megpihentünk.
A kellemes ráhangolódást követően Bagdi Bella *Pozitív gyerek vagyok* című dalát hallgattuk meg, amely segített megteremteni a foglalkozás vidám, biztató hangulatát.
Ezután kedves barátunk Mackó Misi érkezett hozzánk, aki bizony nagyon szomorú volt. Beszélgetést kezdeményeztünk arról, vajon mi bánthatja a szívét, miért lehet rosszkedvű, és hogyan tudnánk felvidítani.
Ezután egy kedves kis mackó érkezett hozzánk, aki bizony nagyon szomorú volt. Beszélgetést kezdeményeztünk arról, vajon mi bánthatja a szívét, miért lehet rosszkedvű, és hogyan tudnánk felvidítani.
A gyermekekkel közösen ismerkedtünk meg az **optimizmus fogalmával**, amelyet egyszerűen, az ő nyelvükön fogalmaztunk meg:
*„Az optimizmus azt jelenti, hogy akkor is megpróbáljuk észrevenni a jó dolgokat, amikor valami nem úgy sikerül, ahogyan szeretnénk. Bízunk abban, hogy a nehézségek után újra történhet velünk valami jó.”*
Mackónk egy mesével is megajándékozott bennünket, melynek címe **Maci és az esős nap** volt.
A történet segítségével arról beszélgettünk, hogy egy esős, borús nap is tartogathat örömteli pillanatokat. Nem mindig változtathatjuk meg azt, ami körülöttünk történik, de megpróbálhatjuk más szemszögből nézni a dolgokat.
A mese után a **„Napsütés – esőfelhő”** című játék következett. A gyermekek játékos formában, mozgással és képek segítségével jelenítették meg a napsütést és az esőt. A játék során megtapasztalhatták, hogy a borús és derűs pillanatok egyaránt hozzátartoznak az életünkhöz.
A foglalkozás vidám hangulatát Bagdi Bella *Rosszkedvűző dalocska* című dalával fokoztuk, amelyet örömteli mozdulatokkal kísértünk.
Végül kreatív tevékenységünk során **mosolygós napocskákat készítettünk Macinak**, hogy segítsünk elűzni a rosszkedvét. A gyermekek sárga papírcsíkokból alakították ki a napsugarakat, majd mosolygós arcot varázsoltak a napocskáknak.
Az elkészült alkotások a vidámságot, a reményt és a pozitív gondolkodást jelképezték.
Boldogságóránk legfontosabb üzenete az volt, hogy **nem baj, ha néha szomorúak vagyunk, hiszen minden érzésünk fontos. A borús pillanatokban is kereshetünk apró örömöket, és egymásnak is segíthetünk újra mosolyogni.**
Ahogyan a felhők mögött mindig ott van a napocska, úgy a nehéz pillanatok után is újra rátalálhatunk az örömre. ☀️❤️
A boldogságóra csapata egy vidám dèlelőttöt szervezett az optimizmus jegyében az alsó tagozatos gyerekeknek. A foglalkozásokat hat pedagógus vezette . Bagdi Bella dalai csendülnek fel, kreatív játékokat játszottak, irányított beszélgetések zajlottak, mesét hallgattak, melyet illusztráltak a gyerekek. Meditációval zártuk a foglalkozásokat. A művésztanárok örömzenélésre invitálták a tanulókat. Énekeltek, dalt tanultak gitár és zongora kíséretében. Nagyon kellemesen telt a délelőtt.
Októberben az optimizmus jegyében telt a boldogságóránk. Néhány légzőgyakorlat segítségével lelassultunk kicsit, és megérkeztünk testben, és lélekben is a foglalkozásra.
Hosszasan beszélgettünk arról mit is jelent optimistának lenni, illetve egyéni példákon keresztül szemléltettük is azt. Ezután a „sólyomszemmel” nevű játékot játszottuk a gyerekekkel, ami során próbáltuk összegyűjteni mi minden pozitív dolgot látna az optimista sólyom, ha az iskolánk felett keringene.
Az óra további részében a gyerekek elkészítették a saját optimista szemüvegüket, aminek segítségével másképp láthatják a világot, és az elsőre negatívnak tűnő dolgokat átkeretezhetik.
Amikor elkészültek a szemüvegekkel a padtársak megosztottak egymással egy-egy negatív dolgot, ami mostanában történt velük, és egymásnak ezeket átkeretezve kiemelték mi jó származott ebből.
Az alkalmat a pozitív gyerek vagyok című dallal zártuk.
Ebben a hónapban az optimista és pesszimista szemüvegeinket készítettük el a feladatokból. A gyerekek külön kérése volt, hogy egy nagy közös szemüveget csináljunk, aminek az egyik felét a fiúk elképzelése a másikat pedig a lányok szájíze szerint díszítettek az optimizmusra és pesszimizmusra jellemző dolgaikkal. Miután a keretet elkészítették egy-egy dolgot írtak is vagy rajzoltak bele.
Igazán jó ki dolgozós óra kerekedett belőle nekik!
