Mi így álltunk hozzá: – Igen, megcsináljuk!
– Sikerül!
– Közös munka!
– Minden akadályt legyőzünk!
És így is lett. Idén is nagyszerű műsorral készültünk az október 6-i iskolai emlékezésre.
Mert mi egy optimista csapat vagyunk!
Az optimizmus gyakorlása
Egyik tanítványom osztotta meg a közös csoportunkban, szinte velem egyszerre. Véletlenek pedig nincsenek!
Negyedik éve találkozunk az optimizmus témával. Egyik kedvencünk. Gyűjtöttünk már idézeteket magunknak, felvettük azt a bizonyos „szemüveget”, írtunk történeteket, rajzoltunk képregényt, besegítettek a szülők is.
Így volt ez idén is. Rátaláltunk kedvenc optimista idézeteinkre.
– „Hiszek abban, hogy az élet tesztel, és ha valamit nem kapok meg, az csak azért van, mert sokkal jobb dolog vár rám….”
– „Csak akkor szürkék a hétköznapok, ha lusták vagyunk kifesteni….”
– „Hidd, hogy képes vagy rá, és már félig véghez is vitted…..”
– „Soha ne add fel, és legyőzhetetlen vagy….”
– „Ha az élet citromot ad, kérj hozzá tequilát…”
Szemüvegben a világ
A hála téma után számomra még nehezebb volt az optimizmus elmagyarázása csemetéinknek. Nagy segítségemre volt a kollégám és társam, aki néhány ügyes példával, kötetlen beszélgetéssel éreztette meg a szó jelentését , és ellentett párjának a pesszimizmusnak a megértését. Sok játékban, a napi tevékenységekben mindig megbeszéltük, ha egy új feladat előtt álltunk, mi lesz, ha optimistán, és mi történik, ha pesszimistán vágunk bele. Többször ” szavaztunk” is, ki mit jósol, hogyan fog a terv sikerülni. De beszéltünk a várható időjárásról, az előttünk álló kirándulás sikeréről. Nem csak megjósoltuk mi várható, azt is megbeszéltük, mit tehetünk, hogy a terveink jól alakuljanak.
Azt is megéreztük, több alkalommal, hogy ha valami nem igazán akart sikerülni, álljunk meg egy pillanatra és nagy levegő vétel után, újra tudjuk kezdeni, vagy folytatni egy-egy tevékenységet, ügyet. Ezért ehhez segéd eszközt is készítettünk, két-két szemüveget, amin át nézve optimistán, vagy pesszimistán tekinthettünk előre. A pesszimista szemüveg sötét színekkel, teli felhőkkel készült, az optimista szemüveg vidám színekkel virágokkal, csillagokkal díszített lett. Arra azért vigyáztunk, hogy ne legyen rózsaszín, ne hogy varázslatot várjanak, ami erőfeszítés nélkül hullik az ölükbe. Persze azért mégis csak valami varázslat történik, ha optimistán tekintünk a világra, egymásra. Jobban tudunk kiállni a világ kihívásai elé, felvértezve magunkat hálával, bizalommal, optimizmussal.
Szókincsjátékkal kezdtünk. Milyen tulajdonságokkal jár együtt az optimizmus kérdésre válaszolva gyűjtöttek szavakat a csoportok. A történetírás is csoportosan zajlott. Optimista szlogeneket is gyűjtöttünk.
Októberben az optimizmusról beszélgettünk. Nehezen indult az óra, de a játék oldotta a hangulatot. Nagyon élvezték a nevetőversenyt. Utána már jöttek a gondolatok és el is tudták képzelni, mi lesz 20-30 év múlva.
A kis boldogságóra csoportunk az optimizmussal kapcsolatban megértette és elfogadta, hogy az a világ, amely ránk vár, elsősorban cselekedeteink és gondolkodásunk révén fog megvalósulni. Mi magunk tehetünk legtöbbet azért, hogy kihozzuk magunkból a legjobb énünket, amellyel megteremthetjük szép új világunkat, melyben boldogok vagyunk. Ebben a szép új világban ezért kiemelt helyet kap önmagunk kiteljesedése, az örömre való képesség megélése, a barátság, mely igazi érték számunkra most is.
Martfű 5.a osztály
Az órán beszélgettünk arról, hogy mit jelent számukra optimistának vagy pesszimistának lenni. Csoportokat alkottunk és minden csoport mondatokat kapott, amelyeket ki kellett egészíteni pesszimista, majd optimista kifejezésekkel. A végén felolvastam a Lakatlan sziget rövid történetét, amit egyik csoport el kellett táncoljon, a második csoport eljátszotta és a harmadik csoport némajáték formájában adta elő. A gyerekek nagyon élvezték egymás előadásait.
Ebben a hónapban a gyerekek megálmodtak egy olyan világot, amelyben helye van tündérnek, zenének, táncnak, mesevilágnak, a természetnek, a szeretetnek….