Motiváló, rövid mondatok a színes teremfalon 🙂

A gyerekek nem voltak teljesen tisztában az optimizmus és a pesszimizmus fogalmakkal, így először megbeszéltük a jelentésüket. Összeszedtünk pozitív tartalmú gondolatokat, majd negatívakat. Majd készítettek plakátot az optimista, majd pesszimista emberről.

Az óra kezdéseként mindenki egy mondatban írásban definiálta az optimista –pesszimista fogalmát.
,,Optimista az az ember, aki…..”
,,Pesszimista az az ember, aki…..”
Ezt követően a gyerekek csoportmunkában élethelyzeteket hoztak példának, megfogalmaztak azokra adható lehetséges optimista és pesszimista válaszreakciókat, majd szituációs játék formájában előadták azokat.
Az óra zárásaként borúlátó, negatív mondatokat fogalmaztunk át pozitív szemléletet sugalmazóvá, és megbeszéltük azok lélekemelő hatását.

Az optimizmus gyakorlása
Szituációs feladatok segítségével játszottunk el különböző élethelyzeteket, hogyan segít egy adott szituációban az optimizmus, és hogyan hátráltat a pesszimista szemlélet. Rajzokat készítettünk, hogyan látja egy optimista és hogyan látja meg egy pesszimista a világot. Azt is megbeszéltük, hogy nem lehet minden élethelyzetben optimista az ember, de nagyban számít,hogyan áll hozzá a körülményeihez. Keresi e a megoldást,hogyan tud belőle a legjobban kijönni.

A dolgokhoz való jó hozzáállás mindig a fejünkben kezdődik, a gondolatainktól függ, hogyan látjuk a világot, hogyan viszonyulunk a hétköznap velünk történő eseményekhez, történésekhez. A pozitív gondolkodás ugyanolyan erősen hat, mint a negatív: akárhogy is állunk a dolgokhoz, végül el fogjuk hinni. Ezért fontos, hogy inkább pozitívan gondolkozzunk, mint negatívan.