Az optimizmus gyakorlása
Az óra kezdéseként mindenki egy mondatban írásban definiálta az optimista –pesszimista fogalmát.
,,Optimista az az ember, aki…..”
,,Pesszimista az az ember, aki…..”
Ezt követően a gyerekek csoportmunkában élethelyzeteket hoztak példának, megfogalmaztak azokra adható lehetséges optimista és pesszimista válaszreakciókat, majd szituációs játék formájában előadták azokat.
Az óra zárásaként borúlátó, negatív mondatokat fogalmaztunk át pozitív szemléletet sugalmazóvá, és megbeszéltük azok lélekemelő hatását.
Az optimizmus gyakorlása
Szituációs feladatok segítségével játszottunk el különböző élethelyzeteket, hogyan segít egy adott szituációban az optimizmus, és hogyan hátráltat a pesszimista szemlélet. Rajzokat készítettünk, hogyan látja egy optimista és hogyan látja meg egy pesszimista a világot. Azt is megbeszéltük, hogy nem lehet minden élethelyzetben optimista az ember, de nagyban számít,hogyan áll hozzá a körülményeihez. Keresi e a megoldást,hogyan tud belőle a legjobban kijönni.
A dolgokhoz való jó hozzáállás mindig a fejünkben kezdődik, a gondolatainktól függ, hogyan látjuk a világot, hogyan viszonyulunk a hétköznap velünk történő eseményekhez, történésekhez. A pozitív gondolkodás ugyanolyan erősen hat, mint a negatív: akárhogy is állunk a dolgokhoz, végül el fogjuk hinni. Ezért fontos, hogy inkább pozitívan gondolkozzunk, mint negatívan.
Hatalmas csoda, ha valaki a poharat „félig telinek” látja. Ez nem azt jelenti, hogy mindig boldognak kell lenned, mert az élet nem habostorta. Stephen King mondta egyszer: „Nem baj, ha a legjobban reménykedsz, ha fel vagy készülve a legrosszabbra is.”
Úgy véljük, hogy szinte minden embernek van valami csodálatos vagy kellemes dolog az életében. Mikor komoly akadályokon kell felülkerekedned, próbálj meg pozitív hozzáállást kifejleszteni magadban. Légy büszke a családodra, a barátaidra, a hobbijaidra, és más csodálatos momentumokra, amelyeket talán egyébként jelentéktelennek találsz életedben.
Nagyon vidáman,örömmel fogtunk hozzá a téma feldolgozásához.Imádják a dalt! Gyakran elénekeljük és koreográfiát is kitaláltak hozzá.
Andrew Newberg tudós következtetése szerint a mosoly a „legtöbb pozitív érzelem szimbóluma.” Leo Widrich kutatása a mosolygás tanulhatóságára irányult, mert egy tanára arra buzdította, tanuljon meg többet mosolyogni. Ezért kezdte el kutatni a mosoly erejét. Sok évig gyakorolta tükör előtt a mosolygást, amitől zavarban is volt, sőt akadtak olyan pillanatok is, mikor kételkedett a mosolygás tanulhatóságában. Ám, a kutatás az eredménye igazolja, milyen erős hatást lehet kiváltani egy kis mosollyal.
A mosolygást meg lehet vagy újra meg lehet tanulni. Ez azért is jó hír, mert sokan az idő múlásával elfelejtik, hogyan kell valóban mosolyogni. A mosolygás határozottan több, mint izmok összehúzódása az arcon, bizonyítottan hatása és ereje van. Ehhez kapcsolódóan Teréz anya is azt állította, „sohasem fogjuk megtudni mindazt a jót, amit egy egyszerű mosoly tehet”.
2. c osztály
Bartáné Jáger Anikó
Sándor Nóra
