A feltöltött három kép a Tüskevári Általános Iskola 2. osztályos tanulóinak optimista munkái, melyet sok pozitivitással és nagy örömmel készítettek az októberi boldogságórán.
Az optimizmus gyakorlása
A Micimackó csoport a gyönyörű ősz falevelek sokaságából készítette el Micimackót.
Az optimizmus téma feldolgozása előtt relaxáltunk a csoporttal, majd énekeltünk Bagdi Bella CD-ről. Két csoportot alkottunk: egy szomorú és egy vidám csapatot, majd vidámságot varázsoltunk mindenki arcára. Nagyon tetszett a gyerekeknek TÓDI törpe meséje, megbeszéltük, hogy ki miért szerethető, végül megtanultuk TÓDI törpe Szebben látó mondókáját.
Papp Zsoltné
Óvodapedagógus
Boldogságóra október: Az optimizmus gyakorlása
Mi ebben az évben csatlakoztunk a Boldogságóra programhoz, és eddig csak szeptemberben volt óránk. De a gyerekeimnek annyira tetszett, hogy már alig várták a következő feladatot. Bár még kicsik, másodikosok és nem igazán értették az optimizmus- pesszimizmus fogalmát, hamar megértették a lényegét.
A dalocskát letöltöttük, és szinte napi szinten hallgatták, énekelgették.
Mi az optimista sms-t ( Bátorító sms) választottuk, valamint rajzoltunk.
Többször szóban küldtünk egymásnak sms-t, ha valakinek rossz kedve volt, ( pl. kiütötték a kidobó játékban, fájt valamije, fáradt volt, stb.)
A matematika felmérés után pedig írásban is bíztattuk azokat a gyerekeket, akiknek nem olyan jól sikerült.
Szerintem igazán ügyes sms-ek születtek. Addigra már jól ráéreztek az optimizmus fogalmára. Ez a rajzok készítésénél is jól látszott.
A rajzokból egy montázst vágtunk ki.
Igazán nagy örömöm volt, amikor a szülők részéről is kaptam visszajelzést, hogy otthon is nevelgetik a családot a gyerekek, hogyan kell meglátni a jót . A mesét is elmesélték otthon is.
Nagyon jól éreztük magunkat ebben a hónapban az optimizmus gyakorlása közben.
Egy baleset következményei – optimista szemmel.
Optimista sms
A gyerekek írtak 3 bátorító sms-t
Képes vagyok rá! Optimista vagyok…
Ebben a hónapban próbáltam fókuszálni azokra a helyzetekre az osztályban, amikor szükség volt a félelmeink legyőzésére, amikor bíznunk kellett magunkban. Az optimizmus és pesszimizmus fogalmak is előkerültek. Ilyen helyzet volt a gyerekek számára az, amikor iskolafogászatra készültünk. Ez volt nekik az első alkalom, nem rendelkeztek még tapasztalattal. A többszöri átbeszélés ellenére is néhányan félelemmel indultak a szűrésre. Ám mosolyogva jöttek ki a rendelőből és boldogan újságolták: „Legyőztem magam!” Az iskolában alaposan átbeszéltük a helyzetet, hogyan is lehet bizakodva, optimistán nekiindulni egy-egy hasonló helyzetnek.
A napi beszélgetőkörök folyamatosan nyitják tanítványaim, egyre biztonságosabb a légkör, alkalmas mélyebb beszélgetésekre is.
Konkrét feladatként azt adtam a gyerekeknek, hogy egy olyan helyzetet jelenítsenek meg rajzban, amitől féltek, majd rajzolják meg azt is, amikor sikerült magukat leküzdeni, optimistán tekintettek a világra. A sötét színekkel ábrázolt rajz került a lap alsó felére, ráhajtva pedig ugyanaz a jelenet megoldottan, színesben megjelenítve. Lehetőségük volt a párjukkal, barátaikkal megbeszélni, kinek milyen helyzetben segített az optimista szemlélet.
A gyerekek számára ismeretlen volt az optimizmus szó kifejezése. Ebben a témában nagy segítségünkre voltak a tankönyv és a munkafüzet feladatai.
A téma feldolgozását követően, mindenki saját maga készíthetett rajzot arról, hogy „minden rosszban van valami jó”, hogyan tudok optimista maradni, egy adott helyzetben, ezeket örömmel papírra is vetették:)
