A gyerekekkel különbséget tettünk az optimista és pesszimista ember között.
Majd a nevetésverseny megalapozta a hangulatot az osztályban.
„Hogyan beszélek magammal?” a második osztályban nehéz megfogalmazni,de jó volt látni, hogy sikerült észrevenniük magukban a jó dolgokat.
Az optimizmus gyakorlása
A mai boldogságórán igyeketünk rávilágítani a dolgok jó oldalára, s mindezt jó hangulatban.
Az óra elejét egy „irkafirka” gyakorlattal indítottuk, amellyel már önmagában is megnevették egymást a gyerekek mikor megmutatták egymásnak a firkáikat.
………………………………………………………………………………………………….
A szomorú királykisasszony mesét csendesen hallgatták, majd mi is eljátszottuk. Tippeket gyűjtöttünk, hogy miért lehetett szomorú a királykisasszony. Nagyon sokféle dologra gondoltak a gyerekek(meghalt valakije, elveszített valamit, nem volt barátnője…..) Aztán megbeszéltük, hogy hogyan lehetne a különböző okok miatt megvigasztalni.
…………………………………………………………………………………………………………………………….
Hogyan gondolkodik az optimista? A pohár nem félig üres, hanem neki még félig tele van.
Ötletbörzéztünk különböző szituációk esetén, mit tenne az optimista és mit a pesszimista ember.
……………………………………………………………………………………………….
Ki hogy érzi most magát? Rendezzünk egy nevetőversenyt!
…………………………………………………………………………………….
Az óra zárásaként mindenki elkészítette a saját optimista tükörképét!
Nyíregyházi Bem József Általános Iskola
Az optimista gondolkodás már a kis gyerekek estében is nagyon fontos! Meg kell tanítani nekik, hogy értékeljék pozitívan, de építő jelleggel saját tevékenységeiket! Ez a feladat megvalósította, hogy visszaemlékezzenek azokra a dolgokra, amiben fejlődtek. Volt, aki azonnal elkészült a saját ‘Szuper ötös’ feladatával, de olyan is volt, aki átgondolta, melyek azok, amelyek valóban pozitívan befolyásolták a fejlődését.
A szomorú királykisasszony c. mesét olvastuk, páros munkával megpróbálták kitalálni, hogy miért lehetett szomorú királykisasszony, és ötleteket gyűjtöttek, hogy ők hogyan vidítanák fel. Érdekes volt számomra, hogy egyesek számára ismeretlen volt, nem tudtak mondani saját példát, amikor ők vidítottak volna fel valakit, másokon pedig látszott, hogy aktívan gyakorolják, saját példáik voltak. Feladatlapot is oldottunk közösen, amit otthon befejeznek.
Az optimizmus fogalmának a kialakítása volt az óra célja, a nevettető verseny nagyon tetszett a csapatnak, az arckifejezéssel mesélni a hangulatról szintén.. A bohócdoktorokról is meséltem nekik. Ez a téma, az optimista kifejezés is több körüljárást igényelt.
2025. 10. 15-én OPTIMIZMUS témájú boldogságórát tartottunk. A relaxációs irkafirkát nagyon kedvelték a gyerekek. Majd megbeszéltük, milyen gondolkodású a pesszimista és az optimista ember. Csodás színekkel ékítették az esernyős gyerkőcöt, aki boldog az esőben. Igazán szerették a hónap dalát, én is, nagyon fülbemászó és jókedvre derítő😊. Játszottuk a „Küldj egy grimaszt” és a „Nevetésverseny” nevű játékokat. Igyekeztünk pesszimistaként, majd optimistaként befejezni egy szituációt. Az Ajándék című animációs film megérintette a gyerekeket. A hónap dalát többször is meghallgattuk a nap folyamán.
Az őszi iskolai futóversenyt követően kicsit lehangoltan tértünk vissza termünkbe. Egy beszélgetést követően azonban arra jutottunk, hogy nincs okunk bánkódni. Mindenki jó, különleges, kiemelkedő valamiben. Ennek örömére készültek az 1. helyezésért járó érmek.
A daltanulás után örömteli játékok sorozatával -bábozás, véleményvonal, sólyomszemmel, optimista jelekkel, nevető versennyel- egy jobb kedvű, egymást az optimizmusra mindig figyelmeztető, abban egymást segítő, mosolygós, az értékeinkben megerősödő kiscsapattá váltunk!
A mai Boldogságóra témája az optimizmus volt, amelynek célja, hogy a gyermekek megtapasztalják a pozitív gondolkodás, a derű és a remény erejét. A foglalkozás minden eleme játékosan segítette őket abban, hogy felismerjék: a jókedv, a mosoly és a kedves szavak segíthetnek a nehéz helyzetekben is.
A tevékenységet zenés ráhangolódással kezdtük, a „Boldog vagyok” című dal segítségével. A gyerekek felszabadultan mozogtak, arcukon vidámság és öröm tükröződött. Ezután közösen elmondtuk a Boldog mondókát, amely segített az érzelmek tudatosításában és a pozitív hangulat megerősítésében.
A „Haragom kifújom…” relaxációs gyakorlat során a gyermekek testileg és lelkileg is ellazultak, megtapasztalva, hogy a feszültséget el lehet engedni, és helyet adhatunk a derűnek.
A foglalkozás központi eleme a Varázsbonbon című mese volt az Örömvár című könyvből, amelyet bábokkal jelenítettem meg. A történet jól közvetítette az optimizmus üzenetét: mindig van remény, és a vidámság, szeretet segíthet másokon is. A gyerekek érdeklődéssel figyelték a bábokat, együtt éreztek a szereplőkkel, és átérezték a mese tanulságát. A mese végén megkínáltam őket egy-egy varázsbonbonnal, melyet nagy átéléssel, boldogsággal fogyasztottak el.
A Szomorú Szilárd és Boldog Blanka játék során két csapat alakult: az egyik feladata volt, hogy valamilyen módon – mozgással, tánccal, kedves gesztussal vagy szóval – felvidítsa a másikat. A gyakorlat során a gyerekek együttműködtek, kreatív ötletekkel próbálták mosolyra fakasztani társaikat. Ez a játék segítette az empátia és a pozitív attitűd fejlődését.
A varázsszemüveg-játék (jóga szemüveg) különösen nagy sikert aratott: amikor a gyerekek „felvették”, minden színesebbnek, szebbnek tűnt. A szimbolikus elem jól érzékeltette, hogy a világ attól is függ, hogyan nézünk rá.
A tükörjátékban mindenki elmondhatta magáról, miért szereti önmagát, a többiek pedig kiegészíthették egy-egy kedves szóval. A gyakorlat fejlesztette az önbizalmat, az önelfogadást és a társas kapcsolatok pozitív irányú fejlődését.
A foglalkozás végén mosolygós fejet színeztünk és vágtunk ki, amely mindenki számára a jókedv, a derű és a pozitív gondolkodás szimbólumává vált. Közben lelkesedéssel hallgatták a pozitív gyerek vagyok című dalt.
Összességében a Boldogságóra vidám, érzelem gazdag és mély hatású volt. A gyerekek megtapasztalták, hogy az optimizmus nemcsak mosoly, hanem belső erőforrás is, amellyel a nehéz pillanatok is könnyebbé válhatnak. A tevékenységek erősítették a csoport közösségi szellemét, az elfogadást és az egymásra figyelést.